1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 57. országos ülés

58. Vies írásai. November 12-kén.

297

134. Szinte azon Város nézete szerént az önkényes sequestrumok eltillandók lennének.

Egyes esetek, mellyekből valamelly megengedett önkényes zárnak, vagy nyert moratorium parancsolatnak káros, és Törvény elleni léte kitűnhetne, elöl nem adatván, illy általányos.ságban tett kívánat nem pártoltathatik.

135. Ugyan sz. kir. Szeged Városának előadása szerént nagy sérelme keletkezett ezen városnak a’Maros szabályozására kirendelt királyi Biztosságnak munkálata, ’s illetőleg javallata folytában mert a’ királyi Biztosság nem tekintvén azt, hogy a’ Tisza mind a’ Marosnak recipiense szabályozatlan lévén, Szeged Városa úgy is mindenkor az árvíz legnagyobb veszedelmének kitéve légyen, a’ munkába veendő iWarosi által vágásoknál fogva pedig azon folyó a’ legnagyobb hirtelenséggel Szeged városa alá tódulván , a’ már úgy is veszedelmes helyheztetésben fekvő várost végső pusztulásnak kiteszi, sőt Szeged városát még arra is szorítja, hogy azon a' városra nézve veszélytellyes ’s nem is a’város határában eső általvágások elkészítésére 10,000 forintot fizessen a’ mit a’ magyar kir. Helytartó Tanács is parancsol. — Minthogy pedig hasonló tetemes rendkivüli költségek Országgyűlési elrendelés nélkül egyes Törvényhatóságokra nem rovattathatnak, Szeged városa ezen rendeleteket, rögtön megszüntetni kívánja, jövendőre pedig elrendeltetni kéri, hogy az Ország minden vizeinek szabályozása, a’ mennyiben ez szükséges, egyedül az Országgyűléséről kinevezendő Küldöttségre bizattasson, melly Küldöttségek legnagyobb nyilvá nyossággal, ’s felelőség alatt munkálkodni, ’s időről időre jelentést tenni köteleztessenek különösen megegyezvén, hogy a’ folyó vizeknek másfélé való vezetését az illető tulajdonos megegyezése nélkül mindenkor csak az Országgyűlése határoz hassa el.

A’ felhozott tárgyban az eljárás szokott és törvényes lévén, abban a’ Küldöttség sérelmet nem lát.

•36. Szinte sz. kir. Szeged városa előadja: hogy kebelében századok ólta az a’ szokás divatozott, miszerént a’ polgári fekvő jószágoknak örökös eladása eseteiben bévezetés nem kivántatott, azonban nem régiben számnélküli perek keletkeztek az efféle felvallási utón szerzett javaknak visszanyerésére, annál fogva mintha azok csak magányos pecsét alatt történt felvallások lévén Örökséget nem adhatnának, mi által az 5o esztendőket is felülmúló eladások zavarba’s bizonytalanságba hozatván, a’ jólelkü birtokosok tetemes költségbe kevertetnek, ’s vagy onaik a’ hely szinén nem történt de szokásban nem is volt bevezetésnek elmulasztása miatt koczkára tétetnek. — Minél fogva Szeged városa óhajtja: hogy lakosai ezen vég pusztulással fenyegető veszedelemtől felmentetvén, az eddig folyamatba vett illy czimzetü perek, a’ múlt időkre nézve megszüntessenek, jövendőre pedig minthogy külömben is, a’ királyi városokban az eladások és vevéseknél külömböző szokás vagyon, czélerányos és minden városokat egyformán kötelező Törvény alkottassák.

Az előadott kívánat az eránta fenforgó különös körülményeknél fogva köz tekintetre érdemes lévén, a’ Küldöttség által az országos Karok és Rendek figyelmébe ajánltatik.

• 3^. Minthogy a’ nyomban ítélő tehetség rendesen csak egy esztendőre adatik, megtörténik pedig gyakorta, hogy az alatt eset nem adja elő magát, azonban később a’ statáriummal biró Megyékből a’ gonosztévő az illy tehetőséggel fel nem ruháztatott megyékbe általszökik, ’s igy a’ Törvényt gyakran kijátsza, de külömben is az osztó igazság az egy jussal biró megyéknek egyenlő hatóságot tulajdonítván, szükséges, hogy az egynemű bűn mindenütt egyformán büntettessék: ezeknél fogva Torna Vármegye kivánja: hogy a’ rögtön Ítélő bíráskodási tehetség az előforduló megbatározott esetekre minden megyékbe és minden kérés nélkül gyakorlatba vétetni rendeltessék. —

Ezen kivánatot a’ tárgy fontosságára és közérdekű mivoltára nézve, a’ maga helyén eszközlendö országos tárgyaltatás alá tartozandónak véli a’ Küldöttség.

138. Torna Vármegye előadja: miszerént mivel a’ Nádorispányi hivatalt meghatározó 1405—ki Törvény 6-dik Czikkelye azt tartja, hogy a’ Nádorispány az Ország, és Király közt közben járó légyen, egy némelly Vármegyének azért, minthogy az az egész Országnak nem tekintethetik, a’Nádorispányi közbenjárás megtagadtatok; minthogy azonban Országgyűlésén kivül az Országot egyes Törvényhatóságok mint annak létesítő részei teszik, és a’ mi sérelmet egyik tag szenved, azt az egész érzi, az érdeklett Törvénynek ezen kiterjesztő magyarázatot kivánja adatni.

A’ kívánat a’ Nádori közbenjárás értelmével Öszve egyeztethető nem lévén, nem pártoltathatik.

139. Szinte Torna Vármegye Nikkel Károly cs. ’s kir. seregbeli tisztet az Ország Rendéinek az alőbbeni Országgyűléséről tett felirások következésében honosíttatni kéri.

Miután e’ részbeni kívánathoz Ő Felsége k. elfogadása már a’ múlt Országgyűlésén nem járult újabb okok felhozása nélkül annak isméti felterjesztése helyét nem látja a’ Küldöttség.

140. Heves Vármegye előadja: hogy Törvényszéke előtt Gróf Keglevich Miklós, és többek ellen a’ Parádi esetek eránt lefolyt büntető perbe a’ királyi magyar udvari Kancellária azt parancsolta legyen, hogy az érdeklett perbe hozatott ítélet kihirdetése előtt felküldessék, ’s a’ tiszti Ügyész áz Ítéletet a’ Királyi Táblára feljebb vigye, mivel pedig az előadó Megye úgy van meggyőződve, hogy

Országgyül. írásai. II. Kötet. 75