1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
292 v 58. Ülés írásai. November \2-kén. 106. Szinte Somogy Vármegye azt: liogy az örökségeket még állal nem vett, és Szüleik előtt meglialálozott gyermekek adósságait azoknak örökösei tartoznak e’ fizetni? Törvény által kifejtetni, s illetőleg e’részben az 1802 11-ik Törvényczikkelyt felvilágosittatni kívánja. A.' Törvények értelme a’ felfogott eset eránt világos lévén, azoknak bővebbi fclvilágosittatása szükségét a’ Választmány fenforogni nem látja. 107. Somogy Vármegye a‘ népnevelés eránt a’ Tudományi szakaszból kiemelve Törvényt alkottatni óbajt.— Az elóiadott kívánság helyes lévén, hogy az szerént a’ népncvelésnek tárgya a’ Tudományszakaszból kiemelve országosan tárgyaltasson, a' Küldöttség által is a’ szükséges népncvelésnek a’ köznépnél, való mentői inkábhi elősegítése tekintetéből pártoltatik. 108. Szinte Somogy Vármegyének meggyőződése szerént sem az igazsággal, sem a' büntetés czéljával nem lévén megegyezietbető , bogy a vétségbe keveredett tanuló ifjak a' lelki tökélyesedés és pallérozodás, 's ebből származó erkölcsi előmenetel kifejthetésének módjától az oskolába való járástól megúsztassanak — Törvényt hozatni kíván: hogy a’ tanuló ifjaknak az oskolából való kitiltása jövendőre szabad ne legyen, hanem así általok elkövetendő vétségük büntetésére az Egyetemeknek és Lycaeumoknak hatósági köre szélesittessen, vagy a’ nagyobb kihágások a’ Törvén}szék által büntettessenek — a' Királyi Egyetem egyéberánt is vérhatalmi jussal fel lévén ruházva. Egyes esetek, mellyek a'javallott Törvény szükségét megkívánnák, fel nem hozattatván, ezen átalyánossan tett kívánságot, már csak a’ szükséges függés és engedelmesség kapcsainak abból könnyen származható, és az nevelésre nézve káros hatással lehető tágulása tekintetéből a' Kiküldöttség nem pártolhatja. 109. Arad Vár megye kívánja; hogy a'nemes árvák ügyének országszerte egy szabály szerént viendő czélszerü kezeltetése elrendeltessen. E’ részben elég iidvességes és hathatós Törvények lévén a’ Választmány szükségesnek nem látja, hogy míglen a5 rendszeres munkálatból e' tárgy, az o kiterjedésében tanácskozás alá vevódne, eránta uj Törvények alkottassanak. 110. Esztergom Vármegye előterjeszti: miképen ugyan csak Esztergom sz. királyi város kebelében, a' mértéket vizsgáló Szolgabíró ebbeli törvényes hatás körében akadályoztatván , ‘s e' végett a’ város 1659-iki 71-dik Törvényczikkely értelmében perbe fogattatván, a’ midőn a’ marasztaló bírói ítélet végrehajtandó vala, a’ nevezett királyi város kérelmére 1836. és 1837-ik esztendőben közben jött felsőbb larancsolatok erejénél fogva a’per a’kir. Curiához birtokon belül küldetni és a’ mértékvizsgálás a‘ pert megelőző gyakorlat szerént végeztetni rendelletett — minthogy pedig ezen per az 1729-ik esztendei 28-dik Törvényczikkely szerent birtokon kívül lenne fellyeb viendő — de az 1659-diki említett 71-dik Czikkely 2-dik szakaszának rendelete, valamint szinte nevezett Esztergom városa által a’ mérték vizsgálására nézve a‘ Vármegye hatósága alól menekedni törekedő kérelmére az I832/6-dik esztendei Országgyűlésnek 345-dik Élésében az a' Törvény értelméről kimondott határozat is a' Szolgabirói hatóság mellett szólván, a fellyebb érdeklett rendelés által a’ Szolgabirói eljárás korlátozására alkalom szolgáltatott, ezen előadott sérelmet egy részről ugyan az 179°^-iki 12-ik Törvényczikkelybe ütköző érdeklett kegyelmes Parancsolatok hatásának megszüntetésével, más részről az 1059-ik 71-dik Türvényczikkelynek illy magyarázatot is kizáró megújításával orvosoltatni kéri. A: birtokból való általkiildő törvényes Parancsolatok kiadása a"' Fejedelem törvényes Igazaihoz tartozván, abban, hogy a’Fejedelem Esztergám Vármegye által felhozott perre nézve ezen igazával élt legyen, úgy a' gyakorlatnak is, minekutánna az ez eránti kérdés már bíró eleibe hozva vagyon, az eddigi állapotban lett fentartásábau a'Választmány véleménye szerént sérelem nem létez. 111. Uogh Vármegye azon sérelem orvoslását, mi szerént kebelében helybezett Szolya helység határán létező sós forrásnak, mellynek használatától a’ királyi Kamara által a' lakosok cl vágynak tiltva — isméti kinyittatása, és közhasználatra leendő engedése sürgettetett, az előleges sérelmekre kért kedvező kegyelmes Királyi Választól várja. Az előleges sérelmek sorában már elől terjesztve lévén, itten megszűnik. 112. Szinte Vármegye kebelében lévő Tisza, Latorcza, Laborcza és Ungli folyók szabályoztatása eránt való ki\állatának tellyesülését, melly fői} óknak kártékony gyakori áradásai a’ különben is sok szükséggel küszködő lakosokat szinte végpusztulással fenyegetik, és a melly veszedelemtől ön erejük által magokat oltalmazni nem bírják, a’kegyelmes Királyi Előadások tárg} állásától reményii. \
