1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
58. Ülés írásai. November 1‘i-kén. 293 X' kegy. kir. Előadások 3-dik pontja tárgyal tatásának előlfordultával legalkalmatosabban eszközöltethetvén , oda utasíttatik. 1 i 3- Ugyan Ungh A ármegye előadván, hogy .Galiczia határától szinte a1 Tiszáig 14 mértföldekre terjedő és Szabolcs, Szatlmiár Vármegyét Debreczen sz. kir. várost ’s a’ Hajdú Kerületet Galicziával egyenes kereskedési közlekedésbe hozandó utat számtalan áldozatokkal elkészítetvén, e‘ nagy munkának jótékony hatása attól függ, hogy Záhonynál a’Tiszán hid építessen, minélfogva a' nevezett Megye az 182%-ik esztendei Országgyűléskor érkezeit "s e’ pontra nézve méltó reményt Ígérő kegyelmes kir. Válasz értelmében azon hídnak felállítására, a1 sónak felemelt árából megkivántató segedelmet eszközöltetni óhajt. Az előterjesztett kívánság előlmozdítása a kormányszéki útra tartozván, oda utasíttatik. 114. Szinte Lngh A ármegye ki vauja, hogy azon több nemzetségeket illető ok levelek, meU lyrk a múlt század zavar teljes elején a Királyi Fiscus kezébe kerültek, egy országos Választmány által a Királyi Kamara Levéltárából elkiilönüzve az illető hiteles helyekre és Levéltárakba által tétetni rendeltessenek. Eg> es esetek, medvékben valamelly magános családnak a’kamarai levéltárban lévő leveleinek kiadása megtagadtatok volna, fel nem hozatván, ezen merő átallányosságban tett kívánságát üngvár Vármegyének a’ Választmány nem pártolhatja. 115. Szinte Ung A megye tapasztalván, hogy némelly Fő Ispányok az 179% : 26-ik Törvényczikkely ellenére a’ lm utalókra a'tagokat nem vallás külömhsége nélkül vegyesen jelelik ki,ezen- Türvény értelmét úgy határozhatni kívánják: hogy a’ Fő Ispányok minden hivatalokra alkalmatos tagokat vég) esen minden vallás különbsége nélkül kijelelni tartozzanak. A kívánat a Törvény rendeletével megütköző lévén, nem pártoltalhatik. 116. Szinte Ungh A ármegye a' köz hírlapokból sajnosait és aggodalommal értette: hogy hogy az 183%,-ik esztendei 26-ik Türvényczikkely által kirendelt országos Választmány és Báró Sina név alatt alakult társaság között olly sérelmes szerződés köttetett, melly a’ nemzetet, egy nemzedék korát felülhaladó időre, és annak eltelte után is a’ hídnak állandóságáról» biztosítása nélkül adózóvá teszi—miután tehát több Törvényhatóságokkal egy értelmű 0 Felségéhez nyújtott abbeli alázatos Felírásaik, hogy a' felhívott Törvény a’ szerződésnek sikeritését Ő Felsége Királyi legfelsőbb bel) be hagyásától függesztvén fel, 's ki is lévén már hirdetve azon Országgyűlése, meliynek a’ Választmány a’ mondott Törvény 4-dik szakasza szerént jelentést tenni tartozik, ezen szerződés megvitatását Ü Felsége az Országgyűlésre kegyelmesen halasztani méllóztassék — fogand nélkül maradtauak — az előterjesztő Megye világos Törvényt kivált alkottatni az eránt: hogy az előforduló országszerte köz érdekű esetekben kiküldendő országos A'álasztotságok tellyes végrehajtó hatalommal fel ne ruháztassanak, hanem munkálatjokról jelentésüket az Országgyűlésének jóváhagyás végett mindenkor beküldeni köteleztessenek, — mellyeknek folytában. — 117. Fehér Vármegye azt kívánja hogy a’ Buda és Pest között épitendő állandó hídnak ié.tesitésére az lS32/8-ik 26-ik Türvényczikkely foganatositasson — Liptó Vmegye pedig azt óhajtja Törvény által biztosíttatni, hogy azon hidat — létrehozása után a’nemzet megválthassa, és magáévá tehesse.— Ellenben Nyitra Vmgye e’ tárgyra nézve úgy gondolkodik,hogy az említett hídon való vám-fizetés, mint az adózásnak egyik neme különbség nélkül minden személyre következésképen nemesekre is kiterjedvén, ez által az alkotmányon halálos seb ejtetik, meliynek elmellőzése tekéntetéből kívánja, hogy mivel az említett hídépítést inkább önkényes ajánlatok vagy országgyülésileg megállapítandó segedelem, mint részvényes társaság által kellene építtetni, ebbeli óhajtása az 1792-ik esztendei 12-ik Czikkely értelme szerint annál inkább tárgyaltatás alá vétessen, minthogy a’ kötött szerződéshez Ö Felségének jóváhagyása még nem járult, és mivel ezen tárgy az 1832/ö-ki 26-ik Türvényczikkely figyelmezőleg, melly szerént az országos Kiküldöttség minden végzetei és tettei felől az Országgyűlésének körülményes jelentést tenni tartozik, végsőképen még nincs eldöntve —egyszersmind jövendőre óvást tétetni óhajtván, hogy a'szerződések az Országgyűlésének jóváhagyása nélkül soha se foganatosíttassanak, A Törvényhozás bölcsességétől függvén mindenkor a kiküldendő Választmányokat olly hatás körrel felruházni, a’ mint azt a’ körülményekhez képest jónak és czélerányosnak latja, a Küldöttség itten valamelly eleve való Törvénynek hozatalát szükségesnek nem tartja. — Egycberánt a' kérdésben forgó Budapesti álló híd tárgyában munkálódott országos Választmány az ő tudósítását a1 jelen Országgyűlésére már beadván, említett Megyék a’ fentebb előadott kívánságaikkal ezen tudósítás felvételére utasittatnak. 118. Ungh Vármegye előadja: hogy ámbátor a‘ Törvények a’ Királyi jövedelmeket tévő tulajdonok minémii a’ só, harminczad, posta, és azon vagyonok között, mellyek a’ nemesi ter- Országyiil. írásai. II. Kötet. ' 74 \ <t
