1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. ülés
ekkép korlátolja azon Megyét jussának gyakorlatában, 's gátolja törvényes kötelességének teljesítésében. Sértve van az országgyűlési Testületnek független állása is. midőn annakTagjai felett a'törvényes szabad oltalom elmellózésével, ‘s nem Törvénnyel nem bírói ítélet mellett, bancm fő Parancsolat által rendelkezik a’végrehajtó hatalom, — mellynek korlátjait az l89°/i évi 12-ik Czikkely határozottan kiszabta: sót veszélyeztetve van a' Törvényhozásnak, a' Nemzetet illető része, melly pedig a’ polgári alkotmánynak alapja, *s lén) eges feltétele, mert ha az országgyűlési Követeknek választásuk, és törvényhozási állásuk, tisztán, függetlenül 's minden parancsoló hatalom '3 Törvény elleni befolyástól menten nem tartatik, az egész képviselői rendszert veszedelem fenyegeti. Mély hódolattal tiszteljük a' Törvény által kiszabott Királyi hatalomnak szentségét, de törvényhozási független állásunkban kéntelenek vagyunk kijelenteni, hogy az mint végrehajtó hatalom csak olly Törvényt hajthat véghez, melly valósággal létezik; — 's mint a’ törvényhozó Hatalomnak része Törvényt, egyoldalúlag’s az Ország Rendéinek kirekesztésével nem alkothat.— Azért is a’ felhívott kegyelmes Királyi Rendeletet mi legsúlyosabb sérelemnek tartván, eg) szersmind azonban biztosan reménylvén , hogy Felséged az 1827-dik évi 3-dik Czikk el) nek ama szavait f. i. ,,akár a’ Király akár az Ozszág jussai csorbíttatnak a’ századoki gyakorlat által megszentelt ősi alkotmánynak roskadnia kelletik“ Királyi és Atyai szívén hordozza, Felségedet arra kérjük, hogy e’ súlyos sérelmet minél előbb tettleg orvosolni, 's a'Nemzetnek abból eredő szorgos aggodalmát kegyesen megszűntetni méltóztassck. A’ kik egyébaránt ’s a’ t. g 3, Ülés írásai. Jun. 17. 4-dik SZÁM ALATT. Izenete a’ Karoknak cs Kendeknek, Tolna, Közep-Szolnok e's Kraszna Vármegyék Követeinek meg nem jelenése tárgyában hozatott Határozatok eránt Ö Cs. Kir. Fd Herczegségéliez, az Ország Nádorához. Tapasztalván a’ Karok és Rendek, hogy Tolna, Közép-Szolnok és Kraszna Vármegyék részéről Követek ezen Országgyűlésen meg nem jelentek, ezen Megyék ellen, az 1635*ki 79. és 1662-ki 53-dik Törvények nyomán szükségesnek látták, hogy Ulászló III-ik Könyve 1-ső Czikkelyéhez, és az 1723-ik 25. és 26. Törvényekhez képest, a‘ Korona Igyészének felperessége alatt, a’ Királyi ítélő Tábla által megbírálandó törvényes kereset indítassék, inierant 0 Cs. Kir. Fő Herczegséget, mint az Országgyűlésének Elnökét, tudósítani kívánták. 5-dik SZÁM ALATT. Izenrte a’ Karoknak és Rendeknek a’ M. Fő Rendekhez, a’ F5 rendű Tábla Tanácskozásairól folyamatba teendő Naplő eránt. A’ nyilványosság minden alkotmányos Országban, hol a’ törvényhozó hatalom, a' Nemzetnek és Fejedelmek közös joga, — minden törvényhozási tanácskozásoknak valamint egy részről éltető, és szükséges eleme, úgy egyik fő eszköz a’Törvények helyes volta felőli közönséges meggyőződés megszerzésére. Nem kételkednek a' KK. és RR., hogy a’ Méltósagos Fo Rendek velők együtt, es egy aránt érzik a' törvényhozási pályának a' közvélemény előtti fontos és komoly állását, érzik hogy megjött az idő, mell) ben a’ polgár a' Törvénynek — mellynek engedelmeskedui tartozik — okait is tisztán tudni kívánja, — és így vannak meggyőződve, hogy valamint az anyagi szükségek, — úgy a’ szellemi kiváltatok kielégítésének czélszerú útakat nyitni, — a' Törvényhozás legfontosabb feladása. Ezen nézetek vezérelvén a’ KK-t és RR-t akkor, midőn az országgyűlési tanácskozások közönséges megismertetésének, minél szélesebb kiterjesztésére ismételve módokat kerestek ; — nem lebete nem emlékezniük mind azon értekezésekre, mellyek e’részben a' közelebb elmúlt Országgyűlések alkalmával közben jöttek, mindenek előtt pedig azon olly sokszor kifejezett nemzeti
