1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 5. ülés
r köz óhajtásra, ^ IMcltósugos 1 o Kendek^ Különös tanácskozásaik felett is — egy czclszeru Napló tetessek folyamatba. Nem szándékoznak a' KK. és RR. ez alkolominal a‘ Méltóságos Fő Rendek Táblájának belső dolgai elrendezésébe avatkozni, hanem az említett Naplót ügy adják eló mint olly óhajtást, mclly az Ország közkívánata, melly már az 1790-dik észt. Gyűlésen, és azután pedig az 1832-dik esztendei Országgyűlésen eloadatván, teljesítése közürömre szolgáltatna alkalmat, és meg lévén győződve, hogy a' Méltóságos Fő Rendek tanácskozásaik sorát mind a’jelenkorral tudatni, mind az utókornak általbocsátani egyaránt szükségesnek tartják: biztosan reményük, hogy ezen szives felszólításoknak sikerét annyival inkább lesznek látni szerencsések, minél bizonyosabb hogy a' Méitóságos Fo Rendeknek tanácskozásai, sokkal érdekesebbek, hogy sem azokból, csupán a1 végzéseknek miben lett megállapodását tudni, azon értekezéseket pedig, tuellyekböl a' végzések keletkeztek, — »e«1» ismerni kielégítő lehetne. 3. Lies írásai. Jun. 17. y V. ORSZÁGOS ÜLÉS. G-dik SZÁM A L A T T. 1839. észt. Jun. '10-kán. a.) Izenete a’ KK. és RRnek a’ Mélt. Fo Rendekhez Gróf Ráday Gedeon Pest Vármegyei Követnek képviselői tiszte teljesítésétől Királyi Rendelettel lett elzárása tárgyában, Yass Vármegye Javallata szerént módosítva. t'orrón óhajtotta a’ Nemzet a' jelen Országgyűlésének minél előbbi öszvehivását, mert sulyós sérelmeinek orvoslását, és keserű aggodalmainak megszüntetését ettől várta; szép reményeket tápláltak keblükben a’ hon polgárjai, mert meg valónak győződve, hogy' a’ Fejdelem 's Nemzet közötti kölcsönös bizodalom njra erősödve, a' Haza közboldogságára , a’ nemzeti jóllét emelésére sok hasznos intézkedéseket fog tenni a’Törvényhozásnak gondos előrelátása. — Azonban már első kezdetben is egy újabb sérelem neveli a’ KK. és RR. keblének fájdalmát, Js a'szép reményieket csökkentve még súlyosabbá teszi aggodalmukat; első felszólalásuk is fájdalmas panasz, melly et 0 Felségének Atyai kebelébe fiúi bizodalommal kiönteni, mindenek előtt or voslásáért esedezni, polgári s törv ény hozási kötelességük egyaránt parancsol. Ugyan is folyó évi Május 8-káróI érkezett Fest Vármegyéhez egy' Király i kegyelmes Rendelet, meilyben Gróf Ráday Gedeonnak azon Megye által országgyűlési Követté lett választása Törvénybe ütköző inerénynek mondatik, csak azért, mert az a’Király i Fiscusnak felppressége alatt becsületv esztési perbe van idézve, 's az említett Megyének meghagyatik, hogy hely ette más Követet válasszon, mert felléphetésénck mcggátlására a’szükséges intézetek már megtétettek. Váratlan és sérelmes ezen Királyi Rendelet minden tekintetben,— Fest Vármegyének törvényesen megválasztott Követje Gróf Ráday’ Gedeon ellen még csak a’per van foly amatban, de az ítélet kimondva nincs, — a’ vád pedig még nem elmarasztás. — Ezen Király i Rendelet a’Hazának egy szabad polgárját törvényes jussaitól megfosztva, büntetéssel illeti, mielőtt az törvényesen kihalgatva, 's ítélet által elmarasztva volna,—-és pedig ugyan azon büntetéssel , melly et az elmarasztás esetében, csak a' Bíró mondhatna ki ellene. Sértve vannak ez által Hazánknak sarkalatos Törvényei, különösen a'hármas könyv I-ső Részének 9-ik czímje, az 1192 ki 11-ik és 12-ik, áz 1723-ik évi 5-ik, és 1711-ik évi 8-ik Czikkelyek,—azon Törvény ek, mellyek senkit kihalgatás, és bírói elitélés előtt büntetni nem engednek,—azon alap Törvények, mellyek nélkül polgári szabadság, személy es és vagy onbeli közbátorság fen nem állhatnak. Sértve van továbbá ezen Király i rendelet által a' Haza eggyik Törvény hatóságának szabad választási, ’s országgyűlési törvényes jussa, mert a’Királyi Rendelet a’szabad választást, mellyet Törvény adott, Törvény oltalmaz, ’s csak Törvény korlátozhat, keskenyebb határok közé akarja szorítani, mint a’ mellyeket a' Törvények, különösen az 1625-ik évi 62-ik és 1723-ik évi 7-ik Czikkelyek kiszabtak, midőn Fest Vármegyének megtiltja, hogy azt küldje az Országgyűlésre mint Képviselőjét, kiben bizodalmát hely heztette, kinek választását Törvény nem tiltotta, 's ekkép korlátolja azon Megy ét, jussának gyakorlásában , gátolja törvényes kötelességének teljesítésében. Sértve van az országgyűlési testületnek független állása is, midőn annak Tagjai felett a' törvényes szabad oltalom el mellőzésével, ’s nem Törvénnyel, nem bírói ítélet mellett, hanem főbb Farancsolat 2 *
