1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. ülés
3. Ülés írásai. Juh. 17. 5 által rendelkezik a’ végrehajtó hatalom, mellynek korlátjait az 179%-dik Czikkely határozottan kiszabta; sót veszélyeztetve van a’Törvényhozás jussának a’Nemzetet illető része, melly pedig a' polgári Alkotmánynak alapja, ’s lényeges feltétele, mert ha az országgyűlési Követeknek választásuk, és törvényhozási állásuk, tisztán függetlenül, minden parancsoló hatalom Törvény elleni befolyásától menten nem tartatik, az egész képviselői rendszert veszedelem fenyegeti. Mély hódolattal tisztelik a' Karok és Kendek a' Királyi Törvény állal kiszabott hatalomnak szentségét, de törvényhozási független állásunkban kenteiének kijelenteni, hogy az, mint végrehajtó hatalom csak olly Törvényt hajthat véghez, melly valósággal létezik, ’s mint a' törvényhozó hatalomnak része, Törvényt egyoldalulag, — az Ország Rendelnek kirekesztésével — nem alkothat.—A' felhívott Királyi kegyelmes Rendeletét tehát a’ KK. és RR. legsúlyosabb sérelemnek tartván, egyszersmind azonban biztosan reménylvén, hogy Ö Felsége az 1827-ik évi 3-dik Czikkely nek ama szavait hogy t. i. „akár a' Király, akár az Ország jussai csorbíttatnak, a’ századoki gyakorlat által megszentelt ősi alkotmánynak roskadoznia kelletik“ Királyi és Atyai szívén hordozza, O Felségét arra kérik hogy' e’ súlyos sérelmet minél előbb tettleg orvosolni, ’s a’ Nemzetnek abból eredő szorgos aggodalmát, kegyelmesen megszűntetni méltóztassék. Midőn illy czélból O Császári Király i Fő iíerczegségét tellyes tisztelettel arra kérik, a’ Méltóságos Fő Rendeket pedig szíves bizodalommal felszólítanák, hogy velük kezet fogva, ide rekesztve küzlött felirásukhozi járúlásokkal a’ Nemzet közügyét elősegélleni siessenek, — őszinte egyenességgel kinyilatkoztatják a' KK. és RR. egy szersmind azt is, hogy ámbátor úgy an országgyűlési munkálódásaikat rendesen foly tatandják, mindaddig azonban, míg a' felírásokban kifejtett fő sérelem tettleg orvosolva's teljesen elenyésztetve nem leend megkészítendő munkálataikat, legfelsőbb Helyre fül nem terjesztetik. b.) Felirási Javallat Gróf Ráday Gedeon Pest Vármegyei Követnek képviselői tisztje teljesítésétől Királyi Rendelettel lett elzárása tárgyában. Forrón óhajtotta a’ Nemzet, a’jelen Országgyűlésének minél előbbi öszvehívását, mert súlyos sérelmeinek orvoslását’s keserű aggodalmainak megszűntetését, ettől várta.—Szép reményeket tápláltak keblükben a’ Ilon polgárjai; mert meg valának győződve: bogy a’ Fejedelem ’s Nemzet közötti kölcsönös bizodalom újra erősödve , a’ Haza közboldogságára, a’ nemzeti jóllét emelésére sok hasznos intézkedéseket fog tenni a’ Törvény hozásnak gondos előrelátása. — Azonban már első kezdetben is egy újabb sérelem neveli keblünknek fájdalmát, és a’ szép reményeket csökkentve még sűly osobbá teszi aggodalmukat. — Első felszólalásunk is fájdalmas panasz; mellyel Felségednek Atyai kebelébe fiúi bizodalommal kiönteni, 's mindenekelőtt orvoslásáért esedezni, polgári és törvényhozási kötelességünk egyaránt parancsol. Ugyan is e' foly ó év Május 8-károl érkezett Pest Vármegyéhez egyjKirályi kegy elmes Rendelet, melly ben Gróf Ráday Gedeonnak azon Megye által országgyűlési Követté lett választása Törvénybe ütköző merénynek mondatik, csak azért, mert az a' Királyi Fiscusnak felpcrességc alatt becsiilelvcsztési perbe van idézve, ’s az említett Megyének meghagyatik, hogy helyette más Követet válasszon, mert felléphetésének meggállására a’szükséges intézetek már megtétettek. Váratlan és sérelmes ezen Királyi Rendelet minden tekintetben; Pest Vármegyének törvényesen megválasztott Küvetjc Gróf Ráday Gedeon ellen még csak a’ pür van folyamatban, de az ítélet kimondva nincs, a’ vád pedig még nem elmarasztás.—Ezen Királyi Rendelet a’ Hazának egy szabad polgárját, törvényes polgári jussaitól megfosztva büntetéssel illeti, — mielőtt az törvényesen kihalgatva ’s ítélet által elmarasztva volna, és pedig ugyan azon büntetéssel, melly el az elmarasztás esetében, csak a' Bíró mondhatna ki ellene. — Sértve vannak ez által Hazánknak sarkalatos Törvényei, különösen a’ Ill-ik Könyv I-ső Részének 9-ik czícnje, az 1192-ki 11-ik, 12-ik, 1723-ki 5-ik és 1711-ik évi 8-ik Czikkelyek, azon Törvények, mellyek senkit kihalgatás, és bírói elítélés előtt büntetni nem engednek, azon alap Törvények, melly ek nélkül polgári szabadság, személy és vagyonbeli közbátorság fel nem állhatnak. Sértve van továbbá ezen Királyi Rendelet által a* Haza egyik Törvényhatóságának szabad választási s országgyűlési törvényes jussa, mert a’ Királyi Rendelet a’ szabad választást, mellyet Törvény adott, Törvény oltalmaz, ’s csak Törvény korlátozhat, keskenyebb határok közzé akarja szorítani, mint a’ mellyeket a’ Törvények különösen lö2ő-ik évi G2-ik és 1723-ik évi 7-ik Czikkely ek kiszablak, midőn Pest Vármegy ének megtiltja, hogy azt küldje az Országgyűlésére mint Képviselőjét, kiben bizodalmát helyheztette, kinek választását Törvény nem tiltotta, —■ Ország gyűl. írásai I. Kötet. 2
