1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 11. ülés
33 Az ad ozásbeli kötelesség és katona tartás mostani módjának szitett korszerénti történeti leírás. miképi kifejlődéséről ké-A,. 1836dik esztendei Ildik Törvény czikkelyuek (ídik szakasza által az Országban szállást tartó ’s általköltöző katonaság élelmezésének és beszállításának legjobb és legigazságosabb módja nem különben ezen kétrendbeli kérdésekkel elválaszthatatlan kapcsolatba lévő tárgyak eránt kivánt kimerítő véleménynek készítése végett nevezett országos Küldöttség, Nagy Méltóságú Gr. Cziráky Antal Úr Ő Excellentiájának, az Ország Fő-Birájának ’s a’ t. ’s a’ t. elölülése alatt szabad ’s kir. Pest városában tartatott tanácskozásainak folyamatja alatt abba állapodván meg: hogy iniuekelőtte feladásának megfejtésébe tovább haladna, egy e’ végre rendelt Al-Küldöttség által az adónak, és mostanában véle összeköttetésbe lévő terheknek eredetekről, kifejlődésekről, úgy az adózási kötelességnek mindjárt behozatala után miképen lett telj esítéséről, — ’s az Országhan tanyázott és azon keresztül ment Katonaságnak számáról az l?08dik esztendőtől kezdve egész a’ mostani ideig, egy hiteles adatokból merített történeti leírás szerkeztessen, ’s e’ végett O Cs. Kir. Fő-Herczegségétííl az Ország Nádorától nyerendő engedelem mellett löraz Ország Levelestárába lévő Országgyűlési Jegyzőkönyvek és Iratok; 2or A’ Palatinalis Concnrsusokról széllé, ’s a’ Nádor lspányi Levelestárba lehető Irományok, és 3or a’ Nagy Méltóságú kir. Helytartó-Tanács Levelestárába találtató ’s ide szolgáló Irományok használtassanak; — továbbá 4er ha ne talán szükséges lenne Ö Excellentíája a’ magyar udvari Cancellarius által kieszközlendő, és a’kérdéses tárgyat érdeklő Felírások ’s azokra érkezett kegyelmes kir. Válaszok; — Végtére 5ör a’ katonai Kend részéről is ezen czélra vezethető, kiváltképen pedig az Országban tanyázott, és azon általment katonaságnak számára nézve szükséges nevezetesebb adatok megszereztessenek. Mellyeknek következésében minekutánna mind az Ország Levelestárába lévő országgyűlési, mind a’ Palatinalis Concursusokról széllé és hasonlókép az országos Levelestárban tartani szokott Iratoknak, mind pedig a’ Nagy Méltóságú kir. Helytartó-Tanács Levelestárában találtató lrornányolcnak Lajstromai fentisztelt O Cs. Kir. Fő-Herczegségének az Ország Nádorának kegyelmes Rendeléséből előadattak, az említett Al-Küldöttség feladásának tellyesitése végett Nagy Méltóságú Kapos-Mérei Mérey Sándor O Excellentiájának a’ Tartománybeli Biztosság Fő-lgazgatójának ’s a’ t. elölülése alatt f. e. Kisasszony Hava 20káu összejővén munkálódása folytában legelsőbb is ezen, most nevezett három rendbéli Lajstromokat egyenként állhatatos szorgalommal nézte és vizsgálta által, ’s azokból a’ feladott kérdések megfejtésére szolgádé Irományokat különösen kijelelte, mellyek ezen Al-Küldöttség Elölülője O Excellentíája gondoskodása következésében a’ fen érdeklett Levelestárokból az illető Tisztviselők által kiadatván, részént azokból, részént a’ katonai Rend által is idő közben úgymint résziut November hónap 13kán, részint pedig 29kén előterjesztett ’s egy részben az 1715dik esztendőt is megelőző Regulamentumokból az Al-Küldöttség ezen ide •/. rekesztett történeti leirást készítette. Mellyre nézve az Al-Küldöttség megjegyezni kéntelenítetik: hogy noha némelly régebbi Irományok külső formájokra nézve tökélletes hitelességüeknek nem látszatuk, azokat is azonban, mivel más azon időbeli hiteles Irományokkal és adatokkal egybe hasonlítva, össze hangzóknak lenni tapasztalták, ezen Al-Küldöttség mint a’dolog felvilágosítására szolgálókat használhatóknak tartotta, ha mindazonáltal a’ tárgy fontosságához képest ezen munkájában, ne talán néntü hiány tapasztaltatna, ezt egyedül azon viszontagságokkal tellyes régi időkről széllé Irományok fogyatkozásának lehet tulajdonítani. — A’ mi már a’ feuérdeklett történeti leírásnak foglalatját illeti, annak összevetéséből kitetszik: hogy valamint jóval is az 1708dik esztendő előtt az Országba számosabb állandó, többnyire külföldi katonaság az akkori külső és belső háborgások miatt béhozattatott, úgy annak fizetésére 's tartására mindjárt az Országtól mind pénzbeli, miud termesztméuyi adózás és szállásolás kiváutatott, utóbb pedig az 17Lidik 8dik Türvéuyczikkely által az állandó katonaság béhozattatván, azon országgyűlési tanácskozások által annak tartása ón élelmezése módja elhatároztatott, és némelly módosításokkal, mellyek erántok a’ Fejedelem és Nemzet közötti egyezkedés utján időszakonként történtek máig is divatozik. — Jelesül Országgyűlés írásai /. Kötet. 9
