1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 11. ülés
Ii. Ülés írásai. Julius ii. \ I) V I ' . t 34 Már az 1715dik évi Hdik Törvényczikkelyben a’ Haza védelme tekintetéből az állandó katonaság tartásának és azzal válhatallanúl kapcsolatba lévő adózásnak szükséges volta nyilván kimondatván, ennek következésében eleinten az Ország részéről adófejében bizonyos számú portiók ajánltattak, — ’s az illyetén portiókbani adózás az országos Küldöttségekkel, ’s illetőleg Nádori Concursusokkal, időről időre történt alkudozások mellett egész 1722dik észt. October utolsó napjáig folytattatott, melly időben az Országgyűlése az adót már készpénzben 2,138.000 irtokban ajánlván meg, azon időtől fogva ezen készpénzbeli adófizetés módja e’ mai napig fenmaradott, annak mennyisége azonban az Országgyűléseken közben jött ajánlások következésében időről időre szaporodván, igy következett, hogy jelenleg az adó mennyisége a’ hadfogatási 75,000 frtok segedelmen kívül 4,395,244 for. 38 Va krokban áll. A’ mi különösen a’ katonaságnak az Országtól kívánt élelmezését illeti: ez hajdan több ágazatokból állván, időjártával ezeknek egy része az adóhoz csatolt bizonyos summákkal már megváltatott. — Így az 1723diki Országgyűlésén a’ várbeli katonák salgamuma fejében előbb naponként fizetett 2 krt, és a’ hús pótlására ugyan naponként adott 1 krt. 150,000 frtkal, — nem különben a’ síkon fekvő katonaság számára szinte naponként pótlásul kívánt 1 krt. 64,000 írtai, — és az őrködők részére fejenként megvett napi 1 krt. 4000 frtokal megváltattak: —az 1729-dik esztendei Országgyűlése alatt pedig a’ síkon fekvő katona Tiszteknek gyertya és fabeli járandósága O Felsége által megszüntetvén, az ingyen való munkáknak megváltása eránt is alku tétetett; — azonban az 1751- dik észt. Országgyűlésén ezen ingyenes munkák újra tanácskozásba jővén, ugyan akkor mind ezek, mind az 1741diki Országgyűlésén már elengedett ingyen való legeltetés és nyári széna adás, valamint a’ megtérités nélkül kiszolgáltatott fuvarozások is összesen évenkénti 200,000 forintokkal váltattak meg. Hogy pedig akár a’ tanyázó, akár általköltöző katonaságnak élelmezése és szállásolása minden kicsapongások elmellőzésével teljesítessen, arról a’ Törvényhozás állandóul gondoskodván, eránta majd minden Országgyűlésen értekezések történtek, ’s az 1715dik esztendőtől fogva kiadott Regulamentumok készítésébe az Ország Rendei is némüleg befolyván, jelesül azon Regulamentnmok közül az 1723. 1730. 1751dik éviek éppen az Országgyűlésén dolgoztattak ki, — melly utóbbi legújabb lévén, a’ polgári és hadi Fő-Kormányszékek közt folytatott költsönös egyezkedés útján következett időközbeni módosításokkal máig is divatba vagyon, és a’ katonaságnak természeti járandósága a’ szerint szolgáltaik ki. — Egyedül Ildik József Császár és Király uralkodásának utóbbi része szenved ezen katonaság tartományi ellátására nézve kivételt, a’ midőn a’ természeti élelmezés és szállásolás helyett a’ katonai veszteségeknek 500,000 írt. a’ szállásolásnak pedig 120,000 frtkal évenként történt pótlása mellet a’ kincstáji ellátás rendszere hozatott bé; de ezen intézkedés is 1791-dik esztendőben elenyésztetvén, annak helyébe ismét a’katonaságnak előbbi, mind ez ideig is divatozó tartományi élelmezés és beszállítás módja hozatott vissza. N A’ mi tovább az állandósan szálva lévő, vagy általköltöző katonaságnak számát illeti: ez a’ körülmények változásához képest igen külömböző volt, — azonban egy időttül fogva kivált a’ tányázó katonaságnak száma nem igen változott. Végtére a’ hadi Rend részérül is a’ katonaság élelmezése, beszállítása és elhelyheztetése tárgyában öszveszedett adatok előterjesztetvén, azok következendő renddel ide mellékelteinek úgymint: A) Arról szólló értekezés, miilyen volt időről időre e’ mai napig az Országban tanyázó és által költöző katonaságnak élelmezési és beszállítási módja. B) Az 1715-dik esztendőtől kezdve a’ mostani időkig az Országban tanyázott, és azon kérésztől ment katonaságnak számárul készült Jegyzetek. C) Az Országban őrködő és tanyázó katonaság elhelyeztetésének és mind a’ Kincstár mind az Ország részéről eszközlött élelmezésének előadása. D) Az Országban találtató kaszárnyáknak ’s ehez hazonló egyéb épületeknek Jegyzete, és E) Az Országban tanyázó, ’s abban költöző katonaságnak mostani számárul előterjesztett adatok. — Melly nagy szorgalommal készült, és sok felvilágosítást magában foglaló munkában azonban több olly nézetek vágynak kifejtve, mellyekuek sem felhozását sem taglalását az Al-Küldöttségide tartozandóuak annál kevesebbé vélte, minthogy tőle a’ reá bizott munkálatba vélemény adás nem kívántatik. — Költ Budán, Karácson hava 13-kán 1838-dik esztendőben. Az országos Küldöttség Választmánya által. I
