1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 11. ülés
ezen Küldöttség! inuakáludásnak körét szabályozó törvénynek utasításához képest, — kifejtendő véleményét, az érintett elvekből indulva, következendő pontokra u. in. .4) A' katonaság elhelyheztetésének jövendőbeli módja, 11) A' kaszárnyáknak hol és miképi felépítése, C) Az ezeredeknek stábjaival járó külömbféle szükségek u. m. a’ más honnan érkező ’s ideiglen tartózkodó tiszteknek való szállások, ispitályok, Őr-és rakhelyek, börtönök, színek, beteg vagv remont lovak számára kivántató istállók, és lovagló oskolák; D) Az áltkelő katonasággal való bánást érdeklő némelly rendelkezések : E) A’ katonaság számára szükséges szekerezések és vontatások; FJ A’ fegyver-gyakorlás végetti nagyobb katonai öszvehuzások; és GJ A' rendkívüli esetek iránti intézkedésekre szorította. — Mellyekhez képest a‘ mi illeti: AJ A Katonaságnak elhelyheztetését; noha annak az Ország Törvényhatóságai között való aránytalan felosztása, eddig talán legtöbb panaszokra nyújtott alkalmat, mert a’ Katonaság az Országnak Törvén) hatóságaiban — a’ mellyekben folyó piarczi árok egymástól gyakran szembeszökóleg külümböznek, — többnyire olly módon hclyhcztetődik el, hogy jelenleg a’ katonatartáshoz az Ország egyes részei, nem egyformán‘s nem is ereikhez illő mértékben járulnak, hanem egyik azokon alól a’ másik pedig azokon felül részesül abban, jóllehet továbbá az elhelyheztetésnek mikénti eszközlése a’ Hadiszabályban még csak távúiról sem lévén meghatározva, az érintett sérelmek abból eredőknek nem tekintethetnek, sóit éppen egy e' részbeni igazságos rendszernek fogyatkozása okozta a‘ Törvényhatóságoknak ezen teher viselésben való igazságtalan részesüléseket; minthogy azonban egy ezen czélnak megfelelő igazságos kulcsnak kidolgozása , az alább érintendő okok miatt, nem állott még ez úttal jelen országos Küldöttség tehetségében; annál fogva véleméménye szerént, addig is, míg erre való nézve tökéletesebb intézetek tétethetnének, az eddigi aránytalan elkel) beztetésbői támadott panaszok nem kis sikerrel lesznek orvosolva úgy, ha a’jövendőbeli katonatartásból, az adózóra közvetlenül semmi veszteség nem fog báromolni, azaz, ha az adózó illő áron alól semmit sem lesz köteles szolgáltatni; mihezképest a’ Katonaság elhelylieztetése feletti intézkedésben a’ köz figyelem kivált arra lenne fordítandó: hogy, a’ mennyire a’ haza állapotja, ’s belső és külső bátorsága engedendi, nem csak a’ felséges Kincstárnak hasznát, hanem az adózónak javát is tekintve, a' fentebb említett ajánlásnak könnyítése végett, a1 katona minél olcsóbban tartassék. fíj .4’ Kaszárnyákra való nézve pedig, a’ dolognak mostani fekvésében egyedül azon általjanos észrevételeket terjesztheti elő ezen országos Küldöttség: hogy azoknak felállításokra, főkép egésséges levegővel, ’s vízzel bíró, ózontól ment, nagyobb folyó által el nem választott olly helyek fognának alkalmatosak lenni, hol az élelmi szerek, bőségeknél fogva olcsó áron kaphatók, '% a mellyek, ha ezerednek nem is, de osztálynak, vagy legalább századnak alkalmas tanyául szolgálhassanak; — továbbá, hogy a’ már fenálló illy nemű épületekre, mellyeknek szorgalmasan készült jegyzéke a’ katonai Rend részéről bemutatott iratok között találtatik, illő figyelem fordíttassék olly formán , hogy azok, a mennyiben kaszárnyáknak vagy kaszárnya féléknek nem használtathatnának is, legalább mellékes szükségeknek fedezésére, a’ lehetőségig alkalmaztassanak. Valamint azonban a’ katonaságnak jövendőben a’ Kincstár költségein eszközölni óhajtott élelmezése, és kaszárnyákban javallott szállásoltatása, az állandóid tanyázó katonaság elhely heztetésének az Ország Törvényhatóságai között leendő arányos felosztását , a' kaszárnyáknak hol s mikénti felállításokkal egymástól annyira elválaszthatatlan kapcsolatba hozandja, hogy mind kettőről egyetemben leend szükséges rendelkezni; úgy ezen két rendbeli kérdések bár mellyikének is részletesebb gyakorlati megfejtésében ez uítal bocsájtkozni azért nem lehetett, mert, azon kívül, hogy minden további intézkedések egyébiránt is a’ fentebb érintett általjános elveknek országosan mikép leendő elfogadásoktól függnek, ezen Küldöttség, sem az e végre megkívántat» adatokkal,— mellyek rövid idő alatt a’katonai Rend részéről sem szolgáltathattak ki, — nem bírt, sem a már fenálló épületeknek szemrevételét, a’ még ennekutánna felállítandóknak pedig a' katonaságnak országg) úlésileg meghatározandó mennyiségéhez szükséges arányoztatását, s mind ezek, v alamint számos egyéb nézetek felett is a’ katonai Rend s polgári Hatóságok közötti költsönös értekezést elmellözbetőnek nem tartotta. — addig is mindazáltal, míglen a’ kaszárnyáknak hol s miképpi felépíttetésekre való nézve fenforgó sokféle részletes kérdések, azok által, kikre az jövendőben bizattatna, megoldatni fognának, czélarányosnak vélné ezen országos Küldöttség, hogy az illető lő Kormányszékek, a katonai Rend szükségeihez alkalmaztatva s a legszorosabb gazdálkodás és legegyszerűbb takarékosság elveihez illesztve, dolgoztassák ki azon tervezetet, a szükséges költségek felvetésével eggyütt, melly szerént, a’ már fenálló épületek, a mennyire a kívánatnak meg nem felelnének, czélszerúleg megigazíttassanak, a’ hijánzúic pedig felépíttessenek; melly tervezetek, annak idejében, határozó intézkedés végett az Ország Rendéinek beinutattatván, azoknak rendelkezéseihez képest lennének a’ Törvényhatóságok által pontosan foganatba veendők. Országgyül. írásai I. Kötet, ^ 11. Országot Ülés Julius II. 23