1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 11. ülés

ll. Óiét Írásai — Julin* 1 I.

divatozó rendszernek javítását annyira ajánlák, kitelhető világosságra hozatassauak, «' kulona- i artásnak mostani módjából eredő mindennemű terhelt eteteket, mind minémiiségekre, mind mennyilégekre való nézve vélte szükségesnek öszve állítani és kimutatni ; —’S ennélfogva ezen terheket, minémiiségekre tekéntve, az 1793-ki és 1827-hi rendszeres munkákból, katonai Regulamentuinokból, és némeüy részben a' személyes tapasztalásból is merített adatok szerint nyomozván ki, azokat, a S.f’ alatti csatolmánynak tartalmához képest, 3 nemekre, úgy mint: a) ollyanokra, mely- 8 lyek magból a* divatozó rendszernek terhes voltából erednek, b) ollyanokra, mellvek a’ rendszeren túl vagy az ellen időnek folytával keletkeztek, és c) ollyanokra, mellek a’ kezellésnek kijányaiból 's az azzal öszvekapcsolt visszaélésekből származnak, — osztotta fel; mennyiségekre nézve pedig azokat olly formán iparkodott világosságra hozni, hogy mindennemű deperditáknak, a’ Törvény hatóssági számadásokból, tartomány beli biztosi computusokból, piarczi árok jegyzékeiből és egyéb ide szolgáló forrásokból, lÖ27-ik esztendőtől 1833 kig terjedő 7 évekre való díametralis kidolgozását, 0 Cs. K.Fő Herczegségének az Ország Nádorának kegyelmes Rendelése következésben, a Magyar Királyi Helytartó Tanács számvevő Tisztsége által eszközöltette; a' mint azt ezen segéd munkálodásuak a’9vei jegyzett Táblákban és észrevételekben 9 X foglalt sikere igazolja.

Ezek lévén azon adatok, mellyeket a’ fenntebb idézett törvényes meghagyásnak következésében megszerezni lehetett; jelen országosKüldöttség véleményét egyenesen cs egyedül a' Katonatartásnak mostani módjából eredő terheltetésnek miképp* elhárítása és ennek jövendőbeli legjobb ’s legigazságosabb módja eráuti javallat-tételre gondolta irányzandónak lenni azért, mivel az ezen küldöttségi munkálodásnak vezér fonalul szolgáló Törvény czikkely tartalma szerint a’ katonai élelmeztetetés és szállásoltatás’ kötelessége törvényes voltának elvszerénti rostálgstása ezen Küldöttségre nem lévén bízva, az érintett köztörvényi kérdésnek fejtegetése illy környűlmények között, elmellőzendő vala.

Illy szempontból indulva nem lehetett ezen országos Küldöttségnek figyelmét elvonni azon munkáktól, mellyeket az 1790-ki Őy-ik és i82?-ki 8-ik Törvény czikkelyek által kijelelt tárgyaknak rendszeres kidolgozásokkal foglalatoskodott országos Küldöttségek, a’ kérdésben forgó közigazgatási ágra való nézve is készítettek.

Noha pedig azon okokra, mellyek ama két országos Küldöttségek véleményeit, az Ország részéről kiszolgáltatandó termesztményekkeli katonai élelmeztetés módjának jövendőben is leendő megtartására vezérlik, figyelmezve, — hogy t. i. a’ termesztményekkeli katonatartás az adónak lerovását tetemesen könnyíti az által, hogy ennek egy része a’ katonaságnak számára adott ’s készpénz gyanánt elfogadott termesztményekkel telvén le, ebből az Országnak olly vidékeire, mellyek termesztményekkel bővelkednek, ellenben azoknak jutalmas árulhatások alkalmai es készpénz nélkül szűkölködnek, tetemes kedvezés háramlik; hogy továbbá a’ divatozó élelmezési rendszerből folyó katonai elhely'heztetés okozta síkon való tany'ázás által, a’ katonai Rendnek minden osztályai számára kűlömb külömb mértékben eredő szükségek, mindenféle termesztményeknek könnyebb elkelését ’s majdnem minden kézi és mesterművészeknek jobb keresetet szereznek; s hogy végtére, tekintvén a' hazának kereskedésbeli azon környülményeit, mellyek szerént a’ termesztményeknek eladhatá*a nem függvén mindég egyedül a'termesztőtől, a* folya, matban lévő pénznek mennyiségét nem lehet annyira tenni, hogy a’ köz adónak az élelmeztetés megszűntetéséből netalán következő felemelése, az Ország egy részének terheit érzékenyül ne szaporítaná ; — ezen erőségeknek, kivált még a’ múlt század vége felé lehetett nyomos voltokat, jelen országos Küldöttség sem tagadja ugyan ; mivel mindazonáltal egy részről azon kónynyebbség, mellyet a’ divatozó élelmezési rendszer az adónak lerovására nézve nérriükép szerez, azon terhes veszteségeket mellyeket a' termesztményeknek piarczi és regulamentalis árok között létező és amannak változékonysága miatt gyakran magosabb fokra hágó kűlömbség okoz, távolról sem pótolja ki; azon fogyasztás pedig, melly a’ tanyázó katonaság szükségeinek megszerzésére költeni szokott készpénznek nagyobb mennyiségben való forgását eszközlendi, akkor is, ha a’ katonaság az eddigi rendszertől külömbözo módon fogna az Országban tartatni, tapasztalható lenne; végtére az adózási teher netalán következhető némi nevekedésének a’ bonni kereskedés mostani állapotából eredő pénz szűke miatt állított súlya, kivált a' kereskedési viszszonyoknak hasznosabban leendő kifejlődésekhez táplált remény mellett, azon nevezetes károkkal és nyomasztó hátramaradásokkal, mellyeket a’ termesztményekkeli katonatartásból származó tetemes veszteségek szülnek, korántsem ér fel ; — más részről pedig a' katonatartásnak mostani rendszeréből származó ’s a‘ 8 f' alatti rekesztményrben bőven előszámlált terheltetések, az adózó nép ereit zsíbbasztó ugyan annyi mostoha környülményeknek annál inkább tekintethetnek, mivel ezeknek a’ divatozó Rendszer megváltoztatását javallani látszó különös fontosságokat máraz 1793-ki országosKüldöttség is némükép elesmérte ; ez alkalommal történt ujjabb megfontolások, ’s a’ jelen időknek környülállásaival lett összehasonlítások pedig nyilván oda mutatott, hogy a’ fenálló rendszer, azon 88 évek alatt, mellyek a’ hadiszabálynak az adózó nép-n