1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 5. ülés
által rendelkezik a’ végrehajtó hatalom, mellynek korlátjait az 189°/i-dik Czikkcly határozotmn kiszabta ; sőt veszélyeztetve van a’ Törvényhozás jussának, a Nemzetet illető része, melly pedig a’ polgári Alkotmánynak alapja, s lényeges feltétele, mert ha az országgyűlési Követeknek választásuk, és törvényhozási állásuk, tisztán, függetlenül minden parancsoló hatalom törvén} elleni befolyásától menten nem tartatik, az egész képviselői rendszert veszedelem fenyegeti. Mélv hódolattal tisztelik a’ Karok és Rendek Királyi Törvény által kiszabott hatalomnak szentségét, de törvényhozási független állásunkban kéntelenek kijelenteni, hogy az mint végrehajtó hatalom csak olly Törvényt hajthat véghez, melly valósággal létezik, s mint a törvényhozó hatalomnak része Törvényt, egyoldalúig — az Ország Rendelnek kirekesztésével—nem alkothat.__A' felhívott Királyi kegyelmes Rendeletet te’.át a’ KK. és RR. legsúlyosabb sérelemnek tartván: egyszersmind azonban biztosan reménylvén, hogy Ö Felsége az lS27-dik évi 3-dik Czikkelynck ama szavait hogy t. i. „akár a Király, akár az Ország jussai csorbíthatnak a' századoki gyakorlat által megszentelt ősi Alkotmánynak roskadoznia kelletik1* Királyi es Atyai szívén hordozza, Ő Felségét arra kérik, hogy e’súlyos sérelmet minél előbb tettleg orvosolni, s a Nemzetnek abból eredő szorgos aggodalmát kegyelmesen megszűntetni méltóztassék. Midőn illy czélból Ö Császári Királyi Fő Herczegségét tellyes tisztelettel arra kérik, a’ Méltósagos Fő Rendeket pedig szíves birodalommal felszólítanák, hogy velük kezet fogva, ide rekesztve közhitt fel írásunkhoz i járúlásokkal a Nemzet közügyét elősegélleni siessenek, — Őszinte egyenességgel kinyilatkoztatják a’KK.és RR. egyszersmind azt is, hogy ámbátor ugyan országgyűlésii munkalúdasa.kat rendesen íolytatandják, mindaddig azonban, míg a felírásokban kifejtett lo serelem tettleg orvosolva Js teljesen clcnyésztetve nem leend megkészítendő munkálataikat, legfelsőbb Helyre fül nem terjesztetik. 4. blés írásai. Qjun. 20. 9 b.) Felirási Javallat Gróf lláday Gedeon Pest Vármegyei Követnek képviselői tisztje teljesítésétől Királyi Rendelettel lett elzárása tárgyában. Felséges ’s a’ t. Forrón óhajtotta a’ Nemzet a’ jelen Országgyűlésének minél előbbi öszvehivását, mert sulyós sérelmeinek orvoslását, ’s keserű aggodalmainak megszüntetését, ettől várta. — Szép reményeket tápláltak keblükben a’Ilon polgárjai; mert meg valának győződve: hogy a Fejdelem a Nemzet közötti kölcsönös bizodalom újra erősödve, a' Haza közboldogságára, a' nemzeti jóllét emelésére sok hasznos intézkedéseket fog tenni a Törvén} hozásnak gondos előrelátása. — Azonban már első kezdetben is eg}- újabb sérelem neveli keblünknek fájdalmát, es a szép reményeket csökkentve mégsnlyosabbá teszi aggodalmunkat. — Első felszóllalásukis fájdalmas panasz, mell} et Felségednek Atyai kebelébe fiúi bizodalomnial kiönteni, s mindenek előtt orvoslásáért esedezni, polgári és törvényhozási kötelességük egyaránt parancsol. Ugyan is folyó év Május 8-káról érkezett Pest Vármegyéhez egy Királyi kegyelmes Rendelet, mell} ben Gróf Ráday Gedeonnak azon Megye által országgyűlési Követté lett választása Törvénybe ütköző merénynek mondatik, csak azért, mert a/, a’Királyi Fiscusnak felperessége alatt becsületvesztési perbe van idézve, ‘s az említett Megyének meghag} atik, hogy helyetto más Követet válasszon, mert felléphetésénck meggátlására a’szükséges intézetek már megtétettek. Váratlan és sérelmes ezen Királyi Rendelet minden tekintetben; Pest A ármegyének törvényesen megválasztott Küvefje Gróf Ráday Gedeon ellen még csak a’pör van folyamatban, de az Ítélet kimondva nincs, a' \ád pedig még nem eltnarasztás. — Ezen Királyi Rendelet a’ Hazának egy szabad polgárját törvényes jussaitól megfosztva, büntetéssel illeti, — mielőtt az törvényesen kihalgatva, ‘s ítélet által elmarasztva volna, éspedig ugyan azon büntetéssel , mellyet az elmarasztás esetében, csak a’ Bíró mondhatna ki ellene. — Sértve vannak ez által Hazánknak sarkalatos Törvényei, különösen a‘Ill-ik Könyv I-ső Részének 9-ik Czímje, az 1-192-kl ll-ik, 12-ik, 1723-ik évi 5-ik és 1741-ik évi S-ik Czikkelyek, azon Törvények, mellyek senkit kihalgatás, és bírói elitélés előtt büntetni nem engednek, azon alap Törvények, mellyek nélkül polgári szabadság, szeméi} es és vagyonbeli közbátorság fen nem állhatnak. Sértve van továbbá ezen Királyi rendelet által a’ Haza egyik Törvényhatóságának szabad választási 's országgyűlési törvényes jussa, mert a'Királyi Rendelet a'szabad választást, mellyet Törvény adott, Törvény oltalmaz, 's csak Törvény korlátozhat, keskenyebb határok közzé akarja szorítani, mint a' inellyeket a' Törvények, különösen 1625-ik éviG2-ik és 1723-ik évi 7-ik Czikkelyek kiszabtak, midőn Pest Vármegyének megtiltja, hogy azt küldje az Országgyűlésére i
