1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
XCIII. orsüflgos ülés. Februarius 25-kén 1840. iO vallásában leendő neveltetésük szolgálhatna fő indítóokáúl. — Tudjuk, hogy a’ reversalisok nem a jegyes, hanem egészen mások unszolására szoktak kiadatni, kiket olly közelről nem érdekelnek; nem gondolom tehát, hogy a már kiadott reversalisok megsemmisítése a' házi boldogságnak megzavarását vonná maga után. mert az csak különös szereteten 's bizodalmon alapszik mit illy egyes körülmény nem csökkenthet meg. — A’ Mélt. Fő-Rendek válaszukban azon nézetet fejtették ki, melly szerint a’ már kiadott reversalisokból eredhető követelések csupán a' már 18 éveket töltött gyermekre nézve szűnjenek meg. — De. hogy több más említettet ne ismételjek, nem lehet e gyermekben még 18 éveken alól is valláshozi erős ragaszkodást feltenni ? és midőn az meggyőződése ellen egy idegen hitre kényteleníttetnék átmenni, nem hihető e, hogy az kiizdne — küzdne ist megtanulná, vagy a‘ inig a' bnzgóságnak utolsó mennyei szikrája lelkében elaludván, sötéten ‘s hidegen — a’ mig a tettetést üzenetét egész kiterjejavaslatára mennék át. állana végre a’ két vallás határain, mint *’ sir két élet közt. — Mindezeknél fogva én a’ T. KK. és RR. üzer désében pártolom, azon esetre pedig, ha a' többség másként nyilatkoznék, a‘Koronaőr ü Excellentiája javas Gróf Erdődy Sándor: Világos törvények ellen tett szerződések törvénytelenek; vegyes házasságokból származott gyermekek vallási neveléséről pedig rendelkezik az 179°/ : 26. t. ez.: tehát ezen törvény ellen tett szerződések, azaz a* kérdésben levő reversalisok, törvénytelenek. — A‘ mi törvénytelen, mert az 179®/,; 26 t. czikkellyel megütközik, az eddig nem lehetett törvényes: tökéletes igazságuk van tehát abban a KK. ésRRnek, hogy a reversalisok mind múltra mind jövendőre nézve törvémtelenek. Ezt én a'múlt alkalommal is kimondtain, de mindazáltal a' családok viszonyait, a' békét tekintvén, az eddig kötött reversalisokra nézve a’ status quora voxoltam. — Minekutána a‘ KK . és RR. jelen üzenetükben a status quo megnyugtató elveit kifejtik, pártolom az üzenetet, de ha netalán erre többséget nem nyernék, Koronaőrünk Gróf Teleki Ö Exc. indítványát, mint véleményemhez legközelebb járót, elfogadom. — Még csak egy pár szavakkal legyen szabad a’ Mélt. Mailáth János Gróf által felhozott ..axiómára“ felelni, arra tudniillik:,,quod quilibet sil optimus verborum suorum interpres.“ Ez igaz, hanem kérdem: kinek a' szava a magyar törvény ? Az 179°/, : 12 t. czikk értelme szerint „est verbum Jlegis et SS. et 00. regnieolater ad Comitia legitime confluentium“j ‘s azért az 1790: 26 t. czikket nem a' Király, hanem a’ Király és az országosan összegyűlt Rendek magyarázhatják. — Mert noha az 1790: 26 t. ez. — a’ két Tábla meg nem egyezvén — a’ kir. resolutioból alkottatott, ezen resolutio, mihelyt az országgyűlés azt elfogadá, megszűnt resolutio lenni ‘s törvénnyé vált, mellyel természetesen 6 Felsége Királyunk többé nem magyarázhat. — Ezen észrevételemet el nem hallgathattam; mert ha a’ KK. és R R. a' Mélt. liptói Főispány indítványán alapult utolsó válaszunkat a‘ szólásszabadság ügyében elfogadnák, ü Felsége ismét arbi térré válna a két Tábla között, ‘s igy ha a" szólásszabadság tárgyában hozandó resolutioból törvény alkottatandnék, akkoron — az általam említett „axióma“ következtében— mindörökre ezen szólásszabadsági törvénynek magyarázása Királyunkat illetné, melly alkotmányelleni elvnek ezennel ünnepély esen ellentmondók. Gróf De Lamotte Károly: Gróf Mailáth Jánossal tökéletesen egyetértek az iránt, hogy a’ reversalisok nem törvénytelenek; mert léteztek már azok 1790ben, "s mégis azokról az ugyanazon évben tartatott országgyűlés említést nem tett; hogyha törvénytelenek lettek volna a' reversalisok, lehetetlen lett volna, hogy azon országgyűlés, melly a'vallásbeli viszonyokat örök időkre elhatározta, ne tett volna említést a’ reversahsokról. — A’ csanádi Püspök tökéletesen bebizonyító azt, hogy a’ reversalisok nem törvényelleniek; mert valameddig ezen „possint“ szót olvasom a' törvényben, lehetetlen azt máskép magyarázni, mint hogy a' reversalisok meg voltak engedve. — Azon ellenvetés, hogy azért törvénytelenek, mert azokba egy harmadik avatkozik, szintén nem áll. Én sem tartom helyesnek a' házas éleibe való beavatkozást; de mennyire a' nevelésről, s kivált a' vallásbeli nevelésről, van a’ szó, akkor nem csak jussa, de kötelessége is egy harmadiknak beavatkozni. — Mi illeti a Koronaőr által felhozott két utolsó feltételt: ezt nem pártolhatom, nevezetesen azon feltételt, miszerint azt állítja fel, hogy a’ házas felek reclamatiója által a' reversalisok ereje megszűnjék; mert ha a’ protestáns fél a’ reclamatiót kívánja: akkor a' catholica fél a legnagyobb nyughatatlanságnak lesz kitéve; ezen szomorú következményeket a’ törvényhozásnak elhárítni kötelessége. — Igaz ugyan, hogy mindnyájan a‘ házassági nyugalmat sziveinken hordjuk, — a’ kérdés tehát csak az lehet, hogy ezen ezélt melly rész éri el könnyebben, az e, melly a* Fő-Rendek utóbbi válaszánál kiván maradni, vagy pedig az, melly a’ KK. és RR. mostani javaslatára szavaz? — Én a’ kettő között annyi különbséget látok, hogy a' Mélt. Fő-Rendek válasza azt foglalja magában, mi az asszonyi részt, t. i. a' catholica részt, pártolja, az által: hogy a‘ reversalisokat a' múltra nézve megtartatni kivánja; a’ KK. és RR. javaslata pedig a’ férfi részt pártolja, és a* reversalisok tökéletes elenyésztetését foglalja magában. — Már most az a kérdés: mellyik itt a’ gyengébb rész? Azt tartom, hogy az asszonyi rész mindig a’ gyengébb rész, következéskép azt kell pártolni, s azt kell a törvényhozásnak támogatni ; 's igy a’ Fő-Rendek utolsó válasza mellett maradok. Tény énnélléki Kormányzó hiss Pal-. Midőn ezen tárgy utólszor ezen teremben tanácskozás alatt volt, bátor voltam azon véleményt kijelenteni, hogy a két Tábla között váltott üzeneteket t) Felségének az előbbi országgyűlés nyomán felterjeszteni lehetne, ezen véleményem az 1791-ki országgyűlés nyomán épült, miszerint azt véltem, hogy ha csakugyan akkor az országosan összegyűlt Rendek haszonnal és tökéletes megelégedésökkel tették ezen lépést: annak tán most is kívánatos foganatja lehetne. Mélyen tisztelem én azon tudományt, bölcseséget s részrehajlatlanságot, melly ezen tárgvnak tanácskozása alkalmával a jelen teremben kifejlődött, és azt vélem, hogy büszkén nézhet a' Haza azon férfiakra, kik a’ jelen tanácskozásban felszólalnak: nem tagadhatom azonban, hogy ha csakugyan e’ tárgy tanácskozásba jön, azt óhajtottam volna, hogy állapíttatott volna meg az általányos elv, és az egyes kérdések ahhoz alkalmaztattak volna, mi azonban nem történt s nem történhetett; s igy bátor vagyok azt megjegyezni, hogy én ezen első tanácskozás folyamatából némileg azt vettem ki, hogy az egyik fél kiván nyerni, a mennyit nyerhet, a' másik megtartani, a" mennyit megtarthat. A" dolog illy állásában ujul bennem azon kívánság: vajha a jelen állapotot egy részrehajlatlan birónak — ki bizonyosan Ö Felsége í runk Királyunk — meghatározására, eldöntésére biznók. Miután azonban azt vélem, hogy a’jelen fontos tárgy mennél inkább közelit végső eldöntéséhez, mindegyiknek kötelessége arra nézve véleményét kijelenteni; "s igy meg fogják engedni a’ Mélt. Fő-Rendek, hogy én is szintén csekély véleményemet ezen pontra nézve előadhassam. Mi jelenleg a' reversalisok kérdését illeti: a' reversalisoknak jövendőre nézve leendő megszüntetése iránt úgyis már az egyesseg a' két Tábla között megtörtént, 's igy csak a múltra nézve lehet még kérdés. Ő Excellentiája a Koronaőr feltételei jobbára már a’ múlt üzenete és nyilatkozata által a’ Fő-Rendeknek megszüntettek, és csak egyetlen egy van, melly még bizonytalan, és elhatározva nincsen, t. i. hogy a’ reversalisok a’ ■nullra nézve a két házas felek közös megegyezése és visszahívása által megszüntethessenek. Ezen tárgyat szintén a" házi egyesség s az igazság szempontjából szeretem felvenni, s kérdem: valljon azon vegyes házasságok közül számosak azon esetben, ha reversalisok nem adattak volna ki, létrejöttek volna e vagy sem? — Elmellőzvén a" reversalisok kiadásában történt visszaéléseket, azt állítom, hogy nagyobb száma azon házasságoknak létre nem jött volna; mert itt nem esak a’ házasulandó teleknek véleményét és szándékát, hanem — mint köztudományra van — a’ szüléknek befolyását is illő tekintetbe kell venni, és bizonyosan magam is sok szülét ismerek, kik az illyetén házasságokhoz reversalis nélkül megegyezésükkel soha nem járultak, tagy azoknak végrehajtását hátráltatták volna. Kérdem: valljon igazságos e, hogy az illy lényeges feltétellel kötött házasságban
