1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
XCI1I. országos ülés. Februarius 25-kén 1840. 11 azon lényeges feltétel az idő következésében megsemmisíttessék? Nem akarok azon kérdés vitatkozásába bocsátkozni: ha valljon törvény engedte vagy szabta egyezés legyen e a’ reversalisok állapotja, vagy csak privát egyezés? de annyi mégis bizonyos, hogy valamint a’ reversalisoknak jövendő eltörlésére nézve helyesen hozatott fel, hogy a’ házasulandó feleknek egyike a’ házasság előtt szenvedélyes állapotban lévén, józan és érett megfontolás nélkül azon reversalis kiadására reá állott: úgy bizonyosan áll az is, hogy a‘ házasság időközben megtörténvén, s a’ férfi házában magának jogot tulajdonítván, ő bizonyosan feleségét arra fogja bírni, hogy a reversalis megszüntetésében megegyezzen, én pedig azt vélem: a’ feleség, ha másért nem, propter bonum pacis, ha meggyőződésével nem egyez is, inkább — hogy házi békeségben éljen — a‘ reversalis eltörlésében meg fog egyezni. Azon észrevétel tétetett, hogy jó volna a’ dolog illy helyzetében 18 év helyett tizet tenni. Azt vélem, ho°-y ez igen kora volna, mert sok szülék méltán mondhatnák azt: én koránlom, hogy gyermekemet lOik évében a’ hitre tanítsam, érettebb kort kell annak elérni, hogy a hitnek, vallásnak fogalmait felfoghassa: — ‘s igy épen semmi tanítást nem adván gyermekeinek, azon reversalisnak épen semmi foganatja nem lett volna, s azon törvény rendelése kijátszattatnék. _ Mondatott, hogy 18 cv sok; én azonban azt vélem, hogy érjen el a" gyermek olly időt, mellyben ő maga magának tud vallást választatni; nem hibáznak a' szüléknek módok, hogy gyermekeiket egyik vagy másik vallás iránt hajlandóbbakká tegyék, ’s igy zsenge korban a'szülék olly irányt adhatnak a'gyermekek vallásbeli tanításában, miszerint érettebb korukban, ha csakugyan azon vallás üdvösségéről és boldogságáról meg vannak győződve, elérve tudniillik azon kort, mellyben választhatnak, — szabadon fognak magoknak vallást választani, s igy, azt tartom, jobb polgárok, jobb hitsorsosok lesznek, mint ha időnek előtte, és mielőtt szellemét felfogják a követendő vallásnak, nekik választani kellene. — Végzem beszédemet azon megjegyzéssel, miszerint vannak a polgári életben olly húrok, miket müveit férfi — egymás közt soha meg nem pendít, ha azt véli, hogy ezek által kellemetlen tárgyak fognak emlékezetbe hozatni; — ezt a' házas személyekre méltán kell kiterjeszteni. Meg vagyok győződve, hogy sok házas személyek örvendeni fognak, ha ezen kérdés el lesz döntve a’ nélkül, hogy újabb vitatás alá kerüljön. — Mind ezeknél fogva a’ Mélt. Fő-Itendeknek előbbi üzenetük mellett maradok. Krassói Főispánt} Gyiirhj Pál: Természet törvényéből jussok lévén a’szüléknek, gondoskodni, és igy rendelkezni is, gyermekeik vallásos neveltetésükről, a reversalisokat mint polgári szerződéseket véve — habár törvényeinken túl köttettek — törvényteleneknek nem mondhatom, habár tekintvén azon nyomasztó visszaéléseket, mellyekből keletkeztek_ nem is törvényesíthetem. Hogy pedig azok polgári szerződéseknek vétettek, azt bizonyítja József Császárnak 1786. esztendőben 11,353 szám alatt költ, II. Leopold által szintén megerősített királyi rendelete. Miután azért a’jövendőre kötendő reversa- Jisokra meg lévén már állapítva, hogy azok kötelező erő nélkülieknek nyilványosíttassanak, mi illeti a’ hozandó törvény előtt köttetett reversalisokat: tekintvén, hogy a’ törvénynek visszaható ereje nem lehet, ’s hogy az illyetén vegyes házastársaknak nyugodalma fel ne háboríttassék, megnyugszom abban, hogy azok — ha különben a' felhívott kegyelmes királyi rendeletben foglalt és más polgári szerződősek igazolására kiváutató föltételekkel bírnak — mint polgári szerződések erejükben fentartassanak. Gróf Teleki Domokos: Tagadhatatlan, hogy a’vallás tárgyában bizonyos engedményi szellem mutatta magát: de vélekedésem szerint vigyáznunk kell, hogy a két ellentörekvések között egyfelől megnyerni mind azt, mi igazságosan követeltethetik, másfelől pedig minél kevesebbet engedni — végre ollyas valami ne szülessék, mi ugyan a’ javításnak némi színét hordozná, azonban pedig mindazon kellemetlenségeket, mellvek eddig tapasztaltattak, ennekutána is fentartaná. — Kinek vonzalma nem ért meg, miszerint egy czélirányos engedmény helyességét átlássa, győződjék meg legalább, hogy az idő arra igenis meg ért. Bizonyosan nem önvonzalmainknak, nem felekezetűnknek, hanem Nemzetünknek, ’s az idő viszonyainak hozunk törvényeket; hogy pedig Nemzetünk, hogy az idő szelleme gyökeres és czélirányos javításokra e'jelen tárgyban megért, azt senki kétségbe nem hozhatja, ha megtekinti, mi részvétre talált e’ tárgy a' T. Rendeknél a’ múlt, miilyenre a'jelen országgyűlésen , ha tekinti e’ teremben a’ különböző felekezetüeknek igazsdgszeretetből eredő számos jelen nyilatkozatait. — Mi a’ reversalisok tárgyát közelebbről illeti: abban látom a' fallaeiát, miszerint sokan a' T. Karoknak és Rendeknek kifejtett elveit synonymumnak tartják a' törvény visszaható erejével, holott a’ KK. és RR. igen tisztán kifejtik üzenetökben, hogy épen akkor tulajdonítanának a' törvénynek visszaható erőt, midőn jövendőre nézve a’reversalisok eltöröltetvén, azokat ezen rendszabály által a’ múltra nézve megállapítanák. En azt hiszem, hogy azt, mi nem törvények mellett, sőt inkább tiszta törvények ellenére állott fen, fentartani sem szükséges sem helyes. Azon indítványok által azonban, mellyek itt tétettek, nem az ezéloztatik, hogy a’reversalisok a’ múltra eltöröltessenek, vagy azoknak állandósága legkevesbbé kétségbe hozassák, hanem legfeljebb az, hogy azok olly korlátok közé szoríttassanak, mellyek között eddig is a’ legkisebb sérelemmel állhatták volna fen, hogy úgy tekintessenek, mint egyes személyek közti egyezkedések, inellyekben a Mélt. Fő-RRnek alapelvéhez képest is, mit a Nagymélt. Clerus részéről is többen elismertek, egy harmadik személynek önkényes beavatkozása nem lehet. Ez tehát — mire a’ Koronaőr Ő Exc. által előadott elvek czéloznak, tudniillik : hogy ha a’ reversalisok privát egyezkedések, akkor azon privát körben maradjanak,mellyben keletkeztek. — A’ csanádi Püspöki) Méltósága beszédének egyik ága hangos helyeslést talált; azt álhtá ugyanis a’ Melt. Ur, hogy a’mit törvény nem tilt, az akárkinek szabad. Ezen elvet azon módosítással elfogadom , miszerint csak azt vélem szabadnak, mit törvény nem tilt, de egyszersmind senkinek természetes jogát nem sérti. — En azt mondom, hogy a reversalisok nem szabadosak, mert törvényt sértenek, mert egyes személyek jogait sértik; sértik ugyanis a törvényt, mert midőn a 26-ik törvény a" vegyes házasságból született gyermekek neveltetését kiszabta, akkor tisztán kimondta, hogy ezt privát egyezkedések tárgyává tenni nem akarja; —sértik továbbá az emberiség jussait, mert a reversalis olly személyről köttetik, ki, mihelyt létezni kezd, fogantatása legelső pillanatában egy szabad valóság csirája lévén, már nem dolog, s egy harmadik egyezkedésének tárgya nem lehet, — s ellene a legnagyobb igazságtalanság követtetnék el, mikor egyezkedések tárgyává tétetnék. Elfogadom azon állítást, miszerint a’ protestáns fél nem azért adott reversalist, mintha a cath. vallásta magáénál jobbnak tartaná, hanem mivel azt is elfogadhatónak véli; de tekintsük meg azon személynél, kiről előre rendelkezés történik, midőn eszméletre jön, inilly következést fog szülni, hogy atyja olly vallásnak adta el ötét, mellyel ha jobbnak tartott volna, maga is elfogadta volna. Ez azon viszony, mellv az atyát gyermeke előtt a’ legszomorúbb állásba helyezi. Egy tisztelt szonok ur különösnek találta, miszerint a’ cath. Papságnak ellentmondása erőtlennek találtatott, másfelől pedig a protestáns I apsag ellentmondásának erő tulajdoníttaiik; itt a'különbség csak az, hogy a cath. Clerus a törvény keletkezese ellen, a protestáns Clerus pedig a* törvény mellett protestált. Ha tehát a’ protestáns Papságnak ellentmondása legkisebb erővel birhat, azt csak azon törvény adhatja, mellynek értelmére azon ellentmondást tette. Ezek meggyőznek az iránt, hogy a’ reversalisok törvényességét ’s helyességét tagadjam; — azonban nem kivánnék tovább menni én is, mintsem a dolog jelen állása, mintsem a családi egybeköttetések nyugalma kívánja, s egyedül azt kérdem: valljon azon családi összeköttetések akkor fognak e mentek lenni minden külső befolyástól, a’ midőn a’ reversalisok természeti eredetükre mint privát pactumok visszaállíttatnak, és azokban senki harmadiknak beavatkozása meg nem engedtetik, vagy akkor, midőn ezen eredetük megtagadtatván, egy harmadiknak beavatkozása megegedtetik ? — Én tehát a’ KK. és R1E által kifejtett elveket teljesen pártolom; — azon esetben pedig, ha a több-3*