1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
Xtill. országos ülés.Februarius 25-kén. 9 gább kincsét s rendíthetetlen erejét tekintő polgárnak szivét, ’s érzékeny hálára ne kötelezzék, különösebben Országunk evangelicus lakosait. — A' legkisebb háborítást is fáj lalmasan érző családi szent 's eléggé soha nem őrizhető viszonyok ótaluiára hozatott közelebbről ama’ végzete is az országos Rendeknek, miszerint az előfordulható vegyes házasságok jövendő eseteire a’ reversalisokat eltörölvén, c’ számtalan súrlódások ’s kedvetlenségek termékeny forrását örökre elapaszták. — S kétségen kívül van ez oldalról könnyítve a’ jövendőségen. — béke és csend biztosíttatik e’ felől legalább részére, —’s áldás képében, nevében mind azokra, kik felette ’s védelmére e’ biztosító paizst emelték. Azonbnn a’jövó kornak szánt e’ nyugalma után a’ most élők között is sokan esdeklenek, *s közülök sokan, talán még többen remegve tartanak, a’baj tökéletlen orvoslása esetére, az egyes családok nyugalmának lehető feldulásátói, — s mindezeknek sorsa a' mai napon a’ Főméit. Rendek kezei között vagyon. — Valamint t. i. a’ későbbi reversalisokból eredhetett vallásbeli követelések forrását elenyészteték a’ Főméit. Rendek: úgy egy szavok által elfojthatják a" jelenre nézve is azoknak létét ‘s lehetőségét; mert hogy származhatnak, lehetnek illyesek, azt magok elismerték's el nem ismerniek lehetetlen a Mélt. Fő-Rendeknek; nem csak, de orvosolni is kívánják, sőt elejét is venni ezeknek a' Főméit, s Tek. Rendek is, — csak a’ módban különböznek, ’s mindenik Tábla a’ maga által kitűzött úton törekszik ugyanazon egy czélra, t. i. hogy a’ létező reversalisokból vallásbeli követelések, üldözések, háborgattatásoksem egy sem más részről ne történhessenek. Csak az tehát a’ kérdés: hogy a mondott tekintetből javaslóit módok közül mellyik czélirányosabb, mellyik felel inkább meg az osztó igazságnak? — A’ Főméit. Rendek azt mondják: ..nehogy azon eset állhasson elő, hogy valamelly catholicus kénytelen legyen a’reversalisok mellett kötött házasságokban,__ ezeknek jövendőre nézve lett eltörlése után protestánssá lenni, ’s nehogy az illy házasságok megzavartassanak, maradjanak erejűkben a’ régi reversalisok; és mivel csakugyan történhetnék, hogy igy aztán a’protestánsok háborgattathatnának — illyes létező, sőt a posteriori törvényesített reversalisok következésében, ezekre mondjuk ki, hogy 18 éven, vagy férj he nme nete 1 äk ö n túl ezt tenni mindenki tiltntik.“ — A’ Statusok pedig azt mondják: „ne nézzük, ki catholicus, ki evangelicus? hanem tekintsük egyenlően a’ családi viszonyokat, ne engedjük sehol is azokat megzavartatui, sem ott, a' hol catholicus, sem ott, a’hol protestáns kérdés alá vonható gyermekek vágynak, — mondjuk ki, hogy maradjon mindenik az, a' mi de facto, a’ catholicus catholicus, az evangelicus evangelicus; —ne nézzük az esztendőket, a’mi 18 év után igazságtalan, alatta sem igazságos;— ne az idő, ne annak tekintete, ki mellyik valláson van, határozzon, hanem azon a’ jövendőségre kiárasztott boldogító egyarányos nézet, miszerint a’reversalisokból eredhető kérdések azok eltörlése által egyszerre megszűntek, — alkalmaztassák a*jelenre is az eddig kiadottaknak erőnélkülieknek való nyilatkoztaiása által; ha a' catholicust óvjuk, a’ protestánst se üldözzük 18 éves koráig. — Illy értelemben, ha mindenki marad vallásában, nincs visszaható ereje a’ törvénynek,— de ám azon veszélyes eset sem fog létezni, — hogy elvében törvénytelen dolog, melly jövendőre egy törvény által töröltetik el, a’ múltra nézve ugyanazon törvény által törvényesíttessék; ’s nemde visszaható ereje lenne inkább azon esetben, ha megerősítené az eddig törvénytelenül kiadott reversalisokat?“ A’ mennyiben tehát a’ fő czél, hogy t. i. egyik vallásbeli se turbáltassék, csak a’ Statusoké állal érődik el, a’ Procereseké által pedig a" catholicusok biztosítva, a’ protestánsok 18 évig üldözés alatt maradnak, sőt törvényesen fognak addig a' nem usuroboráltak üldöztethetni, — a' Statusoknak mint a’ kölcsönösség elvén alapult ’s egyedül czélra vezető nunciuma mellett szavazok. Azonban ha ettől a' többség elütne, a’ Koronaőr ő Excellentiája indítványát fogadom el. Gróf Teleki László: Gróf Mailáth Jánost) Méltósága nézeteivel ellenkező elvekből indulva ki, a’ reversalisoknak múltra nézve eltöröltetését is pártolom, mivel azt törvényesnek és az illető felek házi boldogságával megférhetönek tekintem. — A’ szabad embernek legszabadabb része, szive ’s elméje, szereteiének ’s hitének lakhelye. Mindenbe avathatja magát az alkotmányi legfelső hatalom, mindenről rendelkezhetik a’ törvényhozás, ’s a’ fegyveres erő a’ legkeményebb szabályok, legterhesebb törvények szigorú megtartásáról biztosít, — csupán két dologra nézve nem, — ’s ez — az ember érzete ’s meggyőződése. — Itt a’ véghatár, mellyen túl nincs alkotmány, nincs törvény, mert nincs engedelmesség, nincs módja a’ kényszerítésnek; ezért az alkotmánynak vallásról vagy épen nem, vagy csak egyszer kellene határozni, a’ midőn azt (t. i. a’vallást) minden megszorítástól, minden szabálytól örökre fölmentené. Mi még ennyire nem jutottunk, még messze kell a’ fejlődés utján előhaladnunk, a’ mig azon franczia közmondás szerint: les extremes se touchcnt, ismét ott leszünk, hova Isten maga helyze bennünket; — ’s addig a’ türelmetlenség 's vakbuzgóságból eredhető viszálkodások elhárítására a’ mondott tekintetben is megszorító törvényekre szükség leend, — ’s ezen, de csak is ezen értelemben ösmérem énei polgári elhatározó szabályok helyességét vallás dolgában. — Midőn illy korlátolhatatlannuk látom mindenkinek belsejét, lehetlen megfoghatatlannak nem találnom azon nézetet, melly szerint az én vallásos meggyőződésem polgári szerződés tárgya lehetne; mert miként egyezkedhetem én a’ felett, mi hatalmamon kívül áll? miként állhatnék én jót csak arról is, hogy húsz évek múlva, bármi tekintetben, ugyanazt hiendera, mit most hiszek? Egy történetesen feltalált uj ok, egy pillanatja az akaratlan felbuzdulásnak, egy véletlen ihletés, gondolatimnak uj, eddig sejdítetlen irányt adhatnak; — és akkor mit használna nekem szerződésem lelkiösinéretes megtartásának kívánsága, midőn belsőmet ez által fékezni tehetetlen volnék? — Ha ez igy áll, Fenséges Nádor, Méltóságos Fő- Rendek! mennyivel rendkivülibb az olly kötéslevél, melly által egy még ezután születendő embernek hitét kötöm le? még pedig azt ígérve, hogy annak vallásos fogalmai az enyéimtől egészen különbözők lesznek,— tehát ollyanok, miket épen azért, mivel meggyőződésem más, helyeseknek nem tarthatok!? — Ha efféle szerződések törvényben említve volnának is: az illy törvényt, miut természetellenit, eltöröltetni kívánnám; midőn ott nincsenek említve, a’természet örök jogainál fogva nem szabad létezniük. — Tekintsük a’ dolgot más oldalról: — akármelly egyéb nemeire nézve a’ szerződésnek el van törvényesen határozva mind a’ pörlekedés módja, mind a’bíróság, mellynek ítélete ’s eljárása alá tartozik. Tehát másonnan is világos a’ reversalisok törvénytelen volta, hogy azok tárgyában nincs se’ pörlekedés, se’rendes törvényszék. — Valóban mi rendszer divatozik azokra nézve ? — A dicusteriumok folyamodások s felterjesztések nyomán via politica határoznak. Ha mind ezt tehát törvényesnek tekintjük, úgy vagy azt kell hinnünk, hogy a’ Hármas-Törvénykönyv l-ső része 9-ik cziinjének 4-ik §-a, melly azt rendeli, miszerint senki „praeter viam jurisszemélyében ’s javaiban ne háborgattassék, már nem áll, ’s puszta szavakká változott által; — vagy azt, hogy a magva ruas, mindene szabad ’s kiváltságos, csak lelke nem; mert hisz e’ tekintetben a’Kormány praeter r iám juris határozhatna.— Bizonyára a’ I-ae 9-usnak minden eddigi magyarázatai közt ez volna a’ legszomorúbb. — Fenséges Nádor, Méltóságos Fő-Rendek! nem olly sérelmes a’ feleségre nézve a’ reversalisok eltörlése,-mint sokan állítják, mert kevés, ’s talán egy férjhezmenő asszonyban sem lehet annyi térítési szellemet feltenni, hogy midőn az szivéről s kezéről rendelkezik, midőn életét egy másikéval összeköti örökre, arra nézve ne belső vonszódása, hanem születendő gyermekeinek az ö Fő-Hendi Xapló. /. Kötet. 3
