1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]

1840 / 139. ülés

522

CXXXIX. országos ülés. Aprilis 27-kén 1840.

IV-n izcnct Gróf Mailáíh János: Gróf Dessewfly Aurél ó Méltósága döbbeni előadása más volt; én azt pártolom, mit

’ a’ osanádi Püspök Ő Méltósága előhozott.

Pécsi megyés Püspök Scitovszky János: Csak egy szót kell itt módosítani: ,,a’ bécsi és linczi békekötéseken alapított 26-ik törvényczikkely igy bővíttetik.“ —

Tengermelléki Kormányzó Kiss Pál: Ezen szakaszt úgy hagynám, mint azt a’ KK. és RR. javaslották, azért, mivel ezen javaslat nem először fordul elő a’Mélt. Fő-Rendek előtt, hanem ismételve elöadatott; akkor ezen Tábla hozzá nem szólott ; igy most is szó nélkül hagyandónak vélem.

Jíerczeg- Prímás Kopácsy József: Emlékezem, hogy itt arról szó volt, hogy a’törvény alkotásához kell szólani; de miután ez Ö cs. kir. Fensége kívánságára elhalasztatott akkorra, mikor a’ törvény és felirási javaslat kész lesz: úgy vélem, hogy mivel e’ tárgy eddig szóba nem jött, nem lehet innét erősséget huzni arra, hogy ahhoz most se lehessen szólani. — Egyébiránt mi a’ dolgot magát illeti: nekünk nem abban van nehézségünk, hogy a’ békekötéseket kérdésbe hozzuk, vagy erótleníteni akarjuk, ettől távol vagyunk; hanem azt nem fogjuk fel, hogy azon békekötésekből mind azon következéseket, mellyek eddig felhozattak, ki lehessen húzni; mert miután ezen békekötések egyedül a’ két vallásnak szabadgyakorlatáról szólanak, mi ahhoz nem tartozik, gondolatunk és felfogásunk szerint az abból nem következhetik, a’ miket pedig a" vallásnak szabad gyakorlata megkíván, azokat kétség nélkül a’ bécsi és linczi békekötésekre alapítani lehet. — Ez a' mi nézetünk.

Gróf Zichy Károly: Ezen tárgyhoz nem akartam szólani; mert miután a’ 26-ik törvényben is történik hivatkozás a’ békekötésekre, akár legyen itt ezen hivatkozás, akár nem, mindegy, ez magában egy kis pleonasmus, de nem árt. — Mi a’győri Püspök aggodalmát illeti: miután egy §-ból kettő lesz, szükségesnek tartom, néhány szót a’ szerkesztésbe iktatni, ott, a* hol mondatik: „ha azok 18 éves koruk eléréséig, reversalisok ellen, eiangelica vallásban neveltetlek.(í

Gróf Erdődy Sándor: Ezen uj törvény nem csak a’ reversalisok miatt hozatott, hanem azért, mivel könynyen megtörténhetik, hogy a’ világos törvényrendelete ellen valaki más vallásban neveltetett, mintsem kellett volna; — hogy e’ részben kérdések ne támadjanak, azért hozatott ezen törvény; ’s igy kívánom, hogy ezen szerkesztés úgy, mint van, megtartassák.

Koronaőr Gróf Teleki József: A’ bécsi és linczi békekötésekre való hivatkozás iránt vélekedésemet megmondottam, a’ mellett most is maradok: szorítom tehát egyedül észrevételemet arra, mit a’ győri megyés Püspök ’s Vas Vármegyének helyettese 0 Méltóságuk előhoztak. Úgy vélem, hogy a’ KK. és RR. a’ 18 évről való provisiót szorul szóra a’ Mélt. Fő-Rendek előadásából vették: következéskép, itt változás nem történvén , nem gondolom, hogy a’ szerkesztést akár bővíteni, akár módosítani szükséges legyen, annál inkább, mivel itt nem csak azokról van szó, kiknek reversalisok következésében, hanem mindazokról, kiknek a’ törvény értelmében kellett volna catholicusoknak neveltetni.

Fő-Lovászmestei' Gróf Batthyány Imre: Ezen törvényes intézkedésre a’reversalisok szolgáltattak alkalmat.

Fó-Ajlónállómesler Gróf Zichy Ferencz: Azt látom itten, hogy benne van a’ Mélt. Csanádi Püspök észrevételében, hogy a’bécsi és linczi békekötésre az 1790: 26-ik törvényczikkely rubrumában hivatkozás történik ; igy talán jó lenne, ha mind a’ kettőt egy szóval tennók ki; mert ha most is úgy provocálunk a’ bécsi és linczi békekötésekre, a’ mint azokra a’ 26-ik törvényczikkely hivatkozik, akkor ellenkezésbejövünk magunkkal, minthogy most többet adunk, mint adtunk az 1798/, : 26 törvényczikkelyben. —Talán legjobban czélt érnénk, ha a szerkesztésben ez mondatnék: ,,o’ bécsi és linczi békekötések alapján készített 26-ik törvény következendőkben bővíttetik és illetőleg módosíttatik.“ —

Yáczi megyés Püspök Gróf Nádasdy Ferencz: Azt tartom, legjobb volna a’ KK. és RR. szerkezetét megtartani. fllelyeslj

Temesi Gróf Tihanyi Ferencz: Ezen törvényezikk bevezető szavaiban én is megnyugszom, mivel a‘ Mélt. Fő-Rendek megnyugosznak, t. i. hogy a’szerkesztés maradjon meg. A’ mi pedig a’ második részt illeti: miután a’ Mélt. Fő-Rendek többsége elfogadta azt, hogy a’ KK. és RRnek a’ 18 év iránti szerkezete két külön szakaszba foglaltassák, erre nézve magam is elöbbeni előadásomhoz ragaszkodom.

IVátlor Ö CS. kir* Fenséget Azt tartom, nem szükséges a’ dolgot tovább vitatni, ’s legjobb lesz a* KK. és RR. szerkezetét úgy, mint van, elfogadni, és egyszersmind a’ KK. és RRet felszólítani az iránt, hogy ezen tárgyat két §-ba foglalják.

A’ 3-ik, most 2-ik §-ra:

IVádor Ö cs. kir. Fenséget Miután a’ KK. és RR. a’ Mélt. Fő-Rendek nézeteit elfogadták, azt hiszem, hogy jelenleg a’ Mélt. Fő-Rendek részéről semmi észrevétel nem fordulhat elő.

Az 5-ik, most 3-ik §-ra:

Csanádi megyés Püspök Lonovics József: Továbbá is ragaszkodnak a’ T. KK. és RR. azon szavakhoz: „és szertartása szerint,u azt hozván fel, hogy a’ törvény csak azért rendelhető a’ házasságoknak kötését az egyházi személyek előtt, hogy azok a’kiszabott szertartások szerint köttessenek, ’s bogyók nem akartak bizonyos szertartást kiszabni, hanem csak általában mondták, hogy tartassák meg az, a’ mit a’ házasság feladásánál az Egyház kíván. Azonban, mivel az Egyház a’ házasság validitására nem a’ szertartásokat jelenti szükségeseknek, hanem azt, hogy a’ házasulandók az ő kölcsönös megegyezésüket a’ Lelkipásztor előtt jelentsék ki, s mivel az Egyház a copulatiót a beuedictiótól lényegesen megkülönbözteti, ’s ez utóbbira a’ copulatio után a’ házasokat nem kötelezi, hanem csak „hoitatur,“ inti, ha a’ T. KK. és RR. csakségképen ki kell maradni. — Egyébiránt _ lőtt ama’szerkezetet: „az edd'uj egyházi áldás nélkül kötött vegyes házasságok különben is törvényesek tevén, ez által elismerték azt is, hogy a’ mi a’ múltra szükséges nem volt, a’jövendőre sem lesz szükséges. A égre ezen törvényjavaslatnál fogva ezentúl csak ott fog a’ cath. Lelkész copulálni, hol a’ férj fi catholicus, azaz hol a gyermekek mind catholicusok lesznek: itt magában értetődik, hogy a’ szokott egyházi szertartások ki fognak szolgáltatni; azonban a’ szertartásokat nem tanácsos említeni, részszerint, mert az a’ polgári törvényhozás körébe nem tartozik; résszerint» mert — mint minapában az iránt példát is hoztam fel — vágynak olly körülmények, mellyekben még a tisztán cathol. házasságban sem történnek meg a’ szertartások, a’ nélkül, hogy e’ miatt az illy házasságok erőteljesbégéről kételkedni lehessen.

ten, s ez utoouira a copuiauo uiau a uaa<isui\..ii ucm .......... „—

sak- annyit akarnak, a’mennyit az Egyház, úgy a’ szertartás említésének szükánt is, miután a’ T. Rendek elfogadták a’ Nagymélt. Fő-Kendek által minap ajan-