1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 139. ülés
CXXXIX. országos ülés. Aprilis 27-kén 1840. 521 gelicusok ugj hiszem azért kívánják, mivel ez lévén a’ political alap, mellyen az országbani állásuk sarkal-B- gyában alapján következőleg illetőleg módosíttatik.“ — Gróf Teleki Domokos: A’ mi a’dolog első ágát illeti: merőben pártolom a’ Koronaőr Ó Excellentiája előadását, annyival is inkább, hogy maga a’ Tárnokmester ü Excellentiája is a’ KK. és UR. téteményéből per indirectum következtetvén, miszerint ők a’ reversalisokat némileg törvényeseknek ismerték, legjobb lenne a’ felírásban azon nemlegességnél maradni, miszerint a’Kendek a’reversalisokat törvényeseknek soha el nem ismerték, mint valamelly bármi positivus kifejezéssel élni, mellyel a’ Mélt. Fő-Kendek mindeddig nem éltek.— Mi a’ bécsi és linczi békekötéseket illeti: azokat a’KK. és KB. javaslata szerint megemlittetni kívánom. — A’Mélt. Csanádi Püspök urnák azon mathematical axiómája : ..quaesunt aequalia uni tertio, sunt aequalia inter se“— ide nem alkalmaztatható, és nem egyéb, mint szójáték; mert a’ jelen törvényjavaslat a’ linczi és bécsi békekötéseken alapulhat, és azért mégis a’ kettő között lehet néraelly különbség. — Egyébiránt, miután e’ tárgyban az egyesség a’ két Tábla között ennyire megalapult, egyáltalában helytelennek tartom, most ismét olly dolgok feszegetésébe ereszkedni, mellyekre nézve a’ KKnál és Rnél még ellenszegülésre tarthatunk számot.— Közönségesen tudva van, hogy mi protestánsok a’bécsi és linczi békekötéseket minden szabadságaink alapjául tartjuk: ha tehát nincs szándékunkban az eszközölt egyességet hátráltatni: az érdekelt kifejezésnek még szavait is szükség megtartanunk; mert különben könnyen megeshetnék, hogy illy kényes tárgyban szóbeli különbségek elvek feletti vitákat hoznának elő. Én ugyan, ha az egész törvényből nem lesz semmi, vigasztalom magamat azzal, hogy hovátovább jobb törvénynek kell születni, és több engedménynek történni. Gróf Erdődy Sándor: Mi ezen törvényezikkely bevezető szavait illeti: arra nézve Gróf Dessewffy Aurél <) Méltósága előadását elfogadom; — mi pedig a’ törvényezikkelyt illeti: nem csak azt kívánom, hogy a’ törvény mennél világosabb legyen, hanem minden félremagyarázás elkerülése végett azt is óhajtóm, hogy ezen törvény két részre osztatnék fel úgy, mint azt a’ Koronaőr Ő Excellentiája előadta. Báró Jósika Sámuel: A’miket ezen tárgyra nézve megjegyezni kívántam, azokat Gróf Dessewffy Aurél 0 Méltósága bővebben kimerítette; igy szükségtelennek tartván ismétlésekkel a’ Mélt. Fő-Rendeket terhelni, — véleményét pártolom. Csanádi megyés Püspök Lonovics József: A’bécsi és linczi békekötések említésének kihagyására tett javaslatom teljességgel nem oda czéloz, hogy az által a’ hozandó törvény erőtleníttessék, vagy mintha azt hinném, hogy az evangelicusok vallásbeli jogai ama’ békekötéseken nem gyökereznek; czélom e’javaslatban csak az, hogy ama’ — egyébként is felesleges —szavak mellőzésével mellőztessék azon szembeszökő contradictio is, mellybe épen e’ szavak miatt az uj törvény ’s a’ 26-ik törv. czikkely jönnének. Ugyanis a’ 26-ik törv. czikkely azt rendeli: hogy a’ vegyes házasságban, hol az apa protestáns, csak a’ férjfimagzatok követhessék az ő vallását; e’ törvényjavaslatban pedig az rendeltetik: hogy a protestáns apának valamennyi gyermekei az ő vallásában neveltessenek; amaz minden vegyes házasságok kötését a’ cathol. Lelkipásztor elébe utasítja, ez pedig azokat jövendőre a’ vőlegény Lelkésze előtt rendeli kötendőknek. E' szerint a’két törvény egymással ellenkezik, és mégis, ha ama’ bevezető szavak megtartatnának , ugyanazon békekötéseken alapúknak jelentetnék. Egyébként is én ezen hivatkozást feleslegesnek tartom: mert — mint máskor megjegyzém — a’ békekötéseknek czélja az evangelica vallás szabad gyakorlata volt, ’s azoknak tartalmát szinte olly kevéssé tették a’ vegyes házasságok, mint a’ talált gyermekek, vagy tábori Papok, ’s a’ hozandó törvénynek nem azért lesz kötelező ereje, mert ama’ békekötéseken alapul, hanem azért, mert országos törvény. — A’ vita egyébiránt csak puszta szavakat illetvén, javaslatomhoz nem ragaszkodom. Nádor O cs. kir. Fensége: mio Ha tetszik a’ Mélt. Fő-Rendeknek, azon magyarázatra nézve, inellyben a’ KK. és RR. a’ Mélt. Fő-Rendek nyilatkozását vették, a’ KK. és RRnek az fog megizentetni, mit itt több Szónokok előadtak: hogy a’ Mélt. Fő-Rendeknek nem az volt értelmök a’ reversalisokra nézve, mint azt a’ T. KK. és RR. magyarázni kívánták. — Mi a’ törvényezikkelyt magát illeti: a’ többség megegyezett abban, hogy a’ kérdésben lévő szakasz két részre osztassék. — A’ törvényezikkely bevezető szavaira nézve pedig úgy látszik, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek Gróf Dessewffy Aurél véleményét elfogadják. Győri megyés Püspök Szlankovils János: Nekem már most a’ második szakasz szerkesztése iránt van észrevételem; mert azt egészen nem értem, tudniillik: ,.kijelentetvén egyébiránt az is, hogy a’ kik 18 éves koruk eléréséig az evangelica vallásban neveltetlek, a’ nőszemélyek pedig férjhezmenelelök után, habár ezen időkort még el nem érték is, sem ők, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé ne vétethessenek.“ — Ezt akarom felvilágosittatni: valljon ez olly közönséges értelemben vétetik e, hogy az mindenkor és azon esetben is álljon, hogyha valaki evangelicusnak neveltetvén, például szüléi — mint eddig is tapasztaltuk — elviszik Erdélybe, vagy Sopronyba, vagy más protestáns helyre? ’s igy ez által úgy szólván ezen törvény rendelete, miszerint a’ gyermekek mindig atyjok vallását kövessék, kijátszattatik ; — és igy ezen szót kellene hozzá tenni: „hogy azok, kik eddig 18 éves kor eléréséig“ ’s a’ t. Gróf Dessewffy Aurél: Ha jól fogtam fel a’ dolgot, a’ határozat úgy áll, hogy ne csak a’ múltra nézve, hanem jövendőre is, ha valaki törvény vagy reversal is ellenére protestánsnak neveltetik, ha egyszer a’18 esztendőt elérte, a’ maga vallásos status i/wo-jában többé ne zavartassák. Egyébiránt azon szempontból kell itt kimenni, hogy a’ mi rendszerünkben az úgynevezett voluntarium syslemának ellentéte, tudniillik a’ törvényes vallás eszméje uralkodik. Kimondja tudniillik a’ törvény, kinek micsoda vallásban kellessék neveltetni. A’módokat azonban, mellyek által ez létre hozassák, a’törvény különösen ki nem jeleli, azoknak kezében vannak ezek, kiket általában a’törvények végrehajtása, vagy végrehajtásukra illy felügyelés illet; e’ tekintetben úgy marad a’ dolog, mint eddig volt: a’ törvény meg nem tartása esetére van téve az a’ rendelkezés, hogy egy bizonyos kort elért személyek vallásos status quojokban többé ne háboríttassanak.— Egyébiránt a’ törvényezikk bevezetésére nézve Javaslatom ez volt: „<*’ bécsi és linczi békekötéseket megújító 1790; 20 t. ez. ugyanazon békekötéseknek alapján következőleg bővíttetik és illetőleg módosíttatik.“ — Csanádi megyés Püspök Lonovics József: Előbb úgy fogtam fel a‘ Mélt. Gróf előadását, mintha azt méltóztatott volna mondani, hogy: a’ „bécsi és linczi békekötéseket megújító 26-ik törvényezikkely ekkép módosíttatik.“ A’mostaniban pedig olly hozzátételek vannak, mellyeket el nem fogadhatok; minden ellenmondás elkerülése végett, inkább ragaszkodom a’ szerkezethez. Fő-rendi Napló. /. Kötet. 131
