1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 138. ülés
51? fíaro Gcramb János: Hogy a’ bányai törvényhatóságoknak a’ várositóli elkülönözése nem boldogemléke- ll-ik víu„. *etu H. József áltál, mint a T. KK. és Ilit. állítják, hanem ennek uralkodása elölt sokkal előbb hozatott he, az 1741: rk«**. 40 törvényezikkely tartalma és az ennek következtében 1747-iki Junius 9-ről kiadott k. kir. leiratok bizonyítják. Tovabba a T. KK. es Iliinek jelen izenetében a’ fenálló bányai bíróságok a’ bányászi Kamara ágenseinek inkább, mint vn-*5TM£yMé-k lóságos bírósagoknak lenni mondatnak: azonban ez csak puszta, okokkal nem bizonyított, ’s azért — alázatos vélekedésem szerint — figyelmet sem érdemlő állítás; mert a’jelenleg fenálló bányai bíróságok a’ legfőbb bányai hivatalokkal «o»»' csak politicai és disciplinaris tárgyakra nézve vannak hivatalos összeköttetésben; a’ törvénykezésre nézve pedig teljesen függetlenek, valamint ezt senki, ki ezen törvényszékek elrendezését és eljárását ismeri, — nem tagadhatja; mivel bármelly bányai bíróság Ítéletétől a’ felebbvitel közvetlenül a’ Királyi- 's onnét a’ Hétszemélyes-Táblára történik. Hogy a bányai bíróságok épen akkor, mikor a’városi tanáccsal összekapcsolva voltak, a’ törvénykezés rendszerére nézve a bányai Kamarától függöttek, Miksa Király bányászi könyvének 37-ik czikkelye nyilván bizonyítja; mert ezen czikkely 1-sö és 2-ik §-ai szerint az akkori bányai bíróságok által bevégzelt perekben a’ felebbvitel nem Országunk valnmelly más főbb itélőszékére, hanem egyedül a’ Fő-Kamara-Gróf vagy a’ beszterczebányai Kamara Praefectusa elébe volt megengedve. — Hogy a’szabad kir. ’s bányavárosoknak azon követelése, miszerint a'bányászi törvényhatóság gyakorolhatását a városi tanácsnak visszaadatni sürgetik, semmi biztos alapon nem nyugszik, már máskor szerencsém vnla megmutatni; de ha ezen követelés — feltéve, de meg nem engedve — vulamelly biztos jogon alapulna is, — hogy akkor is a’ nevezett Városoknak egyedül csak polgári állapotú ’s a’ megkívántaié bányászi tudományokkal nem bíró tagokból álló tanácsaik a' bányászi törvénykezés gyakorlására épen nem alkalmatosak, már más alkalommal ezen Főméltóságú Tábla legérdemesebb Tagjai közül többen nyilván megvallották. — Miután végre az illy különnemű törvényhatóságoknak összevegyítése sem az ezen Országban bányákat művelők közohajtásainak és kivánatainak. sem pedig a’ bányászat művelése elősegítésének meg nem felelne, ’s azért hinni sem lehetne, hogy az Ű Felsége kegye hagyását megnyerné, — alázatos véleményem szerint a’ T. KK. és Hit. felszólilandók lennének, hog tol elállani szíveskedjenek. Fó-Tóirnokmesler Báró Eötvös Ignácz: Azon alapos észrevételeinkre, mellyeket a’ Mélt. Fő-Rendek utóbbi izenetükben ezen tárgy szövevényes volta iránt előhoztak, miszerint azt igy a’ többi bányászati törvényes viszonyokból kiemelve, a' bányászati érdekeknek teljes biztosításával kellőkép tárgyalni nem lehet, és ha ez mind a* mellett el is határoztatnék, azt minden esetre nem máskép, mint a’ tudva lévő 2 rendbeli országos Választmányok munkálatainak figyel-CXXX\ ill. országos ülés. Aprilis 25-kén Ib’-lO. yelmes helybenezen javaslatukmetes használata mellett lehetne teljesíteni, — a’ KK. és HU. most egy általános elvvel állhatatosan felelnek,, és az ellenkezőnek megmutatásába be sem ereszkedtek, arra figyelmeztetvén a’Mélt. Fő-Rendeket, hogy az, mi ellen a' 7 szövetséges Hányavárosok panaszkodnak, ’s minek megszüntetését azok most szorgalmaztatják, — II. József Császár intézményeinek eredménye, következőleg — már az egy 1790 : 12 törvényezikkelynél fogva is— minden esetre elenyésztetendö, — feleletemet, hogy rövidebk legyek, csak ezen egy körülményre szorítom, határozottan kimondván, hogy ezen állítás próbát nem szolgáltat, de kiván, és szigorú biró előtt nehezen fog valaha találni. — A’ panaszlott bányászati bíróság, melly ellen a’ kérdéses 7 szövetséges Város kikel, ’s mellyel II. József Császár által behozott intézetnek állít, _ már II. József Császár ideje előtt létezett. Ennek megmutatására minden más historicus adatokon kívül, mellyeknek clöhozását, ha kívántatik, részemről ajánlom, — nyilvánvaló tanúságot találok már magában a’ törvénykönyvben is, miszerint az 1741: 40 törvényezikkely világos tartalma szerint már azon időben ugyanazon 7 bányászati Város a’ bányászati bíróság ellen panaszt tett. — A’ törvény igy szól: „Intuitu gravaminum contra“ ’s a’t. Ha tehát már 174l-ik évben nem volt a’ városi tanács mellett a’ bíróság, hanem a’ Montanisticum Judiciumnál, ezen egy törvénynek szavaiból is szembeszökő az, hogy annak eredete II. József Császár országlását megelőzte, a’ mint csakugyan kétséget sem szenved, hogy a’ felhívott törvény következtében, Ó Felsége megegyezésével, az abban érdeklett panaszok megvizsgálására különös Választmány rendeltetvén, annak eljárása iránt Ö Felségének az 1715: 50 törvényre hivatkozva kiadott királvi rendeléséből fejlődött ki 1755 vagy 56-ik évben azon bányászati bíróság, melly a’ KK. és RR. által most József Császár által behozott újításnak állíttatik. Egyébiránt megvallom, hogy azon hő részvéten, mellyet a’ jelen tárgy a’ T. KK. és HR. elölt talált, mód nélkül csodálkozom, miután az iránt, habár az több ezer embereket illet, a’ 7 szövetséges Városon kívül senki sem panaszolkodik, ’s igy az egész kívánat csak azoktól ered, ’s azokban pontoséi, kik a’ panaszlottak helyett magok akarnak birákká lenni. — Mivel tehát mind ezekhez még azon lényeges tekintet is járul, hogy a’ KK. és UH. ezen uj bíróságot csak a’ 7 szövetséges Bányavárosok számára, ’s nem a’ többi magyar bányászati Kerületekben is, szorgalmaztatják, ’s így a’ mit ezekben még egy ideig tűrni magok is hajlandók, az a’panaszolkodó 7 Város körében sem kívánhat olly rögtöni változtatást, — tovább is úgy vagyok meggyőződve, hogy a’ fenemlített országos Választmányok munkájának teljes tárgyaltatásáig a’ kérdéses bányászati bíróságban sem czélszerű, valami részletes változást tenni, ’s azért ez úttal is a’ Mélt. Fő-Iíendek minapi határozatánál maradok, ’s a’ KK. és RRet annak szíves elfogadására ismét felszólíttatui javaslom, (Helyes Vádor Ö cs. kir. fensége : A’ Mélt. Fő-Rendek döbbeni nézeteik mellett megmaradnak. — Vannak a’ KK. és RRnek néhány izenetei, mcllyek most felolvastatni ’s köziratra adatni fognak. Nádori Itélómester Szögyényi László olvasá izenetét a’ KK. és RRnek a’ váltótörvényezikkelyek iránt. ucnct.’vái-Váilor Ö cs. kir. fensége: Miután ezen izenet hosszasabb, és ki van nyomtatva, azt felolvasott- e*ikfc.e*"eü nak tekinthetjük. ir4,t' Királyi személynöki ítélőmester Szélt Imre olvasá lV-ik izenetét a’ KK. és RRnek a’ vallásbeli súlyok és iv-ik íienet a’ vallás tár« nehézségek tárgyában. gyábau. >á(lur Ö es. kir. fensége: Minthogy a’ KK. és RR. elegyes ülésre fognak megjelenni, talán jó lenne, ha a’ nagyváradi és volt rozsnyói Püspökök által okozott sérelmek tárgyábani izenetet is felolvasottnak tekintenők. Ugyané’ napon a* T. Karoknál és Kendeknél is országos ülés tartatott. Fő-rendi Napló. I. Kötet. 130
