1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 138. ülés
5H) CXXXVIFI. országosülés. April is 25-kén 1S40. vi-ik ízemet e'mellőzvén, — mi magát a‘ fonforgó kérdést illeti: továbbá is meg vagyok győződve, hogy a’ Mélt. Fő-Rendeknek e’ részben a-íic>iSk5U- már ötször előhozott okai a' KK. és RR. által ezen utóbbi terjedelmesb feleletükben sincsenek meggyengítve, — ’s hogy továbbá «égek tár- a* szemünk előtt lévő közös czél, azon az úton, mellyet a Mélt. bo-Iiendek javaslottak, liasonlókép el fog érettetni. — °rü" Azon aggodalmaink, mellyek a’ KK. és RR. javaslata következtében a’ szóbeli perek iránt keletkeztek, még most is léteznek. jo-az ugyan, mire Gróf Dessewffy Aurél Ő Méltósága bennünket figyelmeztetett, miszerint a' KK. és RR. által ezen viszon-izenetben uj ok gyanánt hasonlatosság vonatik abból, hogy a‘ Mélt. Fő-Rendek a'jelen országgyűlésen egy más esetben, t. i. a’ 200 ftig terjedő kamatok követelésében, már megegyeztek abban, hogy a' szóbeli perek iránt létező törvény hatása más tárgtra is terjesztessék: de ezen egy hasonlatosság meg nem gyengíti még a Mélt. Fő-Rendek más egyéb, alapos ellenvetéseit, sőt a’ fenemlített rendelkezés ellenkező következést is húzhatna maga után; mert épen azért, mivel csak ezen egyes esetben, hol a’ legvilágosabb tartozásokról van a‘ szó, s ott is csupán 200 ftig engedtetik meg a’ szóbeli bíráskodás, azt olly esetekben szorgalmazni nem lehet, mellyekben a’ követelés egyes személyekre nézve néha ezrekre is megy. A’ KK. és RRnek itt egyéb czélja nem lehet, mint hogy ezen szabad, önkényes, csupán Magyarország kiváltságos Rendéinek jótékonyságából keletkezett ajánlatok rövid idő alatt be is hajtassanak. — Magok a KK. és RR. is elismerik, hogy az áltatok már hatszor szorgalmaztatok szóbeli biróság eljárása is hat hétre terjedhetne; a Mélt. hő-Rendek hasonlókep olly eljárást kivannak, melly szint’ azon idő alatt kellőkép befejeztethetik: a’ kitűzött czél el van hát az által is érve, ’s már ezen egy tekintet is elégséges arra, hogy a’ KK. és RR. szíveskedjenek ahhoz járulni, mit e’ részben a’ Mélt. Fő-Rendek óhajtanak, annyival inkább, minthogy a’ mostani határozásoknak terhes következéseit ezen Táblának Tagjai is, ha nem nagyobb, legalább hasonló mértékben fogják viselni, mint ők. — De még egy más ok is van, melly engem a' KK. és RR. által szorgalmaztatott szóbeli bíróságnak az országgyűlési költségek behajtása iránti elfogadásától tartóztat, tudniillik az, hogy olly teherről van a' szó, melly törvényesen a' nemességet nem illeti, ’s mellyet hogy mind a’ mellett az ezután is hasonlókép elfogadni szíveskedjék, mindnyájan forróan óhajtjuk. Azt vélem, már ezen egy nézet is magának a’ dolognak érdekében ’s mindnyájunk kivánatainak körében fekszik: tehát, hogy midőn ezen egy esetben az adózó nép enyhítésén kötelességünkön túl is gondoskodunk, akkor más részt ezen nemes áldozatot gyűlöletessé ne tegyük. Tapasztalásból szólok, 0 cs. kir. Felségének legmagasabb kegyelméből olly Vármegyének Főispányi lévén, melly eleinte ezen teher viselésének ellentmondott, és később is annak csak egy részét vala kész elvállalni, ha annak behajtásában olly módokhoz nyúlunk, mellyek azt még kedvetlenebbé teszik, — igen kétes előttem, valljon a’ jövő országgyűlésen leszünk e többé azon helyzetben, hogy az adózó népen — ha akarnánk is —hasonló sikerrel segíthessünk? — Miután tehát a’ Mélt. Fő-Rendek javaslata is kezeskedik arról, hogy a’ kérdéses tartozások szintén 6 hét alatt behajtathassanak, — miután a’ Mélt. Fő-Rendek által javaslóit törvénykezési rendszer jobban megfelel a’ magyar nemesség eddigi fogalmainak, — miután a’ Mélt. Fő-Rendek javaslata által az, mit én a’ legrövidebb törvénykezési eljárásban is elkerülhetlen szükségesnek tartok, tudniillik a’ kellő idéztetés, jobban elérethetik, ’s miután végre azok közé tartozom, kik az adózó népet még több illy tárgyakban is kívánnák idő jártával a’ kiváltságos Rendeknek jótékonyságában elősegíteni, ’s azért a’ most tárgyaltatott áldozat nemét első zsengéjében gyűlöletessé ’s kedvetlenné tenni nem akarják, — mind ezekre figyelmeztetendőknek vélvén a’ KK. és RRet, magam továbbá is a’ Mélí. Fő-Rendeknek utóbb telt javaslata mellett maradok. Gróf De la Motte Károly: A’ Tárnok 0 Excellentíája előadása engem nem mozdít el előbbeni vélekedésemtől, miszerint azt méltóztatott mondani, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek mindjárt első alkalommal a’ birtokon belüli felebbviteltől elállottak. Emlékeztetem 0 Excellentiáját arra, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek akkor ezen kívánságtól csak úgy állottak el, hogy a’ kivetési kulcs itt az országgyűlésen dolgoztassák ki, — ha ez történt volna, akkor természetesen visszalépés nem történhetett volna. — Egyébiránt úgy vélem, hogy a’ tractatus a’ két Tábla között fenmarad addig, míg a’ tárgy concludálva nincsen, — ha szabad az egyiknek valamitől elallani, nem látom, miért ne volna az szabad a’ másiknak is? Ha azonban a’ Mélt. Fő- Rendek nem fogadják el javaslatomat, úgy a’ sommás pörre szavazok. Krassói Főispány Gyiirky Pál: Miután azon indítványunk, hogy a’ T. KK. és RR. által javaslóit 3-ik § akképen, mint előadtam, bővíttessék, a’ többséget el nem nyerhette, én is az előfordulandó visszaélési eseteknek meggátolására elkerülhetetlen szükségesnek tartom azt, hogy ezen segedelmi kivetéseknek megvétele ne a’ szóbeli pör utján, hanem a’ szokott törvényes úton eszközöltetni határoztassék, ’s a’ felebbvitel 200 forintokat meghaladó summán túl birtokon belől engedtessék meg, s azért is illy formában Mélt. Gróf La Motte indítványát pártolom; különben igen ritka eset lészen, hogy azon birtokosok is, kiknek igazságos és törvényből merített panaszaik lennének, ha egyszer a’ végrehajtás súlyát már tapasztalták, birtokon kívül perlekedjenek azon Megyékkel, mellyeknek ótalmát fentartani kívánják; és igy továbbá is nyomasztó maradna azon önkény, mellytöl magunkat megóvni akarjuk. Országbírója Majláth György: Igen rövid leszek. — Arra nem mennék, ’s azon propositiót nem merném pártolni , hogy birtokon belől legyen az appellata, minthogy nem csak illy csekélységekben, de sokkal nagyobb ajánlásokban is, példáúl subsidiumokban, azt az Ország soha sem tette, hogy birtokon belől határozta volna meg az appellatát. — így ehhez hozzá nem járulok. — A’ mi a’ szóbeli pert illeti: tökéletesen egyetértek a’ Tárnok Ő Excellentiájával, hogy tudniillik a KK. és RR. legkevesbbé sem czáfolták meg előbbi okainkat, ’s azért továbbá is előbbeni nézeteink mellett maradok. Fő-AjtónáUómester Grój Zichy Ferencz: Én is a’ Mélt. Fő-Rendek előbbeni izenete mellett maradok. Nádor O cs. klr. Fensége: A’ Mélt. Fő-Rendek az első pontra nézve a’ KK. és RR. véleményéhez hozzájárulnak; a’ másodikra nézve pedig előbbeni nézeteik mellett megmaradnak. — A’ Mélt. Fő-Rendeknek ezen értelme egy rövid izenetbe fog foglaltatni. Felirisi ja- Országbirói ítélőmester Dókas László olvasá a’ felirási javaslatot 8 rendbeli törvényczikkelyek fölterjesztéséről, beü tón dny-me^y *rant a Mélt. Fő-Rendeknek legkisebb észrevétele sem fordult elő. fölterjesztó Ugyanazon Ítélőmester köziratra bocsátás végett e’ következendő izeneteket olvasá fel: Béről. 1) H-ik izenetét a’ KK. és RRnek Bars Vármegye Rendéihez érkezett k. kir. leiratok tárgyában; — IievasiBa°* 2) Izenetét a’ KK. és RRnek a’ nem-nemeseknek személy- és vagyonbeli biztosításáról, az e’ részben javaslóit töriii-ik izenet vényezikkelyre. erősségben Ugyanazon ítélőmester által olvastatott III-ik izenete a’ KK. és RRnek a’ szegedi erősségben letartoztatott o(M) iog'goly °?rlnt. megkegyelmezése iránt. »'Wk'^s** Nádor Ö cs. kil*. Fensége: Azt tartom, hogy ezen tárgy nem érdemli meg, hogy Ü Felsége kegyes színe RRnek a’7 elébe terjesztessék, (fHelyes !j — így a’ Mélt. Fő-Rendek előbbi nézeteik mellett megmaradnak. (Helyes! — Maradjon !J Binya'virosok Ugyanazon ítélőmester olvasá Il-ik válaszát a’ KK. és RRnek a’ 7 szövetséges Bányavárosok törvényszékeinek eltörvényszé- rendezése tárgyában. dezése tár- Oróf Andrássy Károly: Talán fölmehetne ezen tárgy, melly úgyis nem praejudicál senkinek. gyiban
