1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]

1840 / 138. ülés

ő 14

CXXXVIH. országos ülés. Aprilis ‘25-kén IS4D.

gyában.

V»»út fcJctti historicus jutott. Én, jóllehet csak csekély es szerény tagja vagyok az Academiának, épen Így sóhajtok fel: Vajha olly nagy historicus, mint Ö Méltósága, illustrálná, mi bennem a’ rubrum ’s a’ nigrum, és azon csekélységet, mit tevék és Isten segítségével Hazánkért még tán tenni fogok; — mert igy halhatatlanságom bizonyos.

Gróf Mailát fi János: Ha a Méltóságos Ur a’ biographiáját reám bizza, én azt írni fogom, és a’ Méltóságos Ur azt fogja látni, hogy én a’ valódi érdemeit úgy tudom tisztelni, mint akárki. — Egyébiránt, mivel Ö Méltósága a' históriáról beszélt, a’ Méltóságos Urat mindjárt arra emlékeztetem, hogy Nagy Sándor Achilles halmán nem azért sirt, hogy neki nem jutott olly historiographus, mint Achillcsnek, mert Achillesró’l nem irt historicus, hanem költő.

Gróf Széchenyi István: Költőt nem akartam mondani, fGróf Széchenyi István mély meyhajtással köszönetét nyilványitá. — Köz kaczayás a’ teremben._)

Gróf Erdődy Sándor: Kétszer hallottam előhozatni az actiákat; vélekedésem szerint nem ide tartozik azon kérdés: ha valljon midőn valaki vagy nz egyik vagy a' másik utat pártolja, bir e actiával, vagy sem/ — de miután Báró Antbrózy Ó Méltósága ezen kérdést előhozta, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy nekem sem a’ bal, séma’ jobbparti vasútra actiám nincsen, és nem is lesz soha.

Gróf Batthyány Lajos: Én az illy átcsúszásokat dicsérni nem akarom, tisztelem azonban a’ Nemesist, és Méltóságodat azon közmondásra emlékeztetem : „A’ ki másnak vermet ás, maya esik beléé*

Gróf Teleki Domokos: Pártolom Gróf Batthyány Lajos Ü .Méltóságának előadását.

Országbírói ítélőmester Dók/ts László jelenté: hogy a Mélt. Fő-Rendeknek azon felszólítására, melly Krassó Vármegye, Erdélyország és a’ véghelyi vidék között fenforgó határbeli villongások iránt kiküldött országos Biztosság jelentése folytában az iránt terjesztetett elő, hogy mivel ezen biztossági jelentés szerint Erdély részéről is egy kebelebeli országos biztosságnak közbejövetele szükséges, a’ mennyiben illy Biztosság eddig az erdélyi utolsó országgyűlésből kiküldve nem volna, O cs. kir. Felsége az e’ tárgyban! intézkedésre kérettetnék meg, — a’ KK. és RR. ezen tárgyat további tanácskozásra utasították. Egyébiránt az úrbéri törvényczikkelyből kimaradott 12-ik szakaszra a’ más hivatalt is viselő helységbeli jegyzők iránt ni Mélt. Fő-Rendek által javaslóit szerkezeti módosításra a’ T. KK. és RR. reá nem állottak, és e’ részben továbbá is előbbi szerkezetükhöz ragaszkodnak. — Végre pedig a’ többi izenetekhez ’s felírás- és törvényjavaslatokhoz lett járulását a’ Mélt. Fő-Rendeknek kedves tudományul vették.

Orszáybirája Majláth Györyy: Azt tartom, a’ jegyzőre nézve a’ Mélt. Fő-Rendek is előbbi nézeteik mellett megmaradnak. (Helyes!f

vi-ik tzenet Ugyanazon ítélőmester olvasá Vl-ik izenetét a’ KK. és RRnek az országgyűlési költségeknek a’ nemesi Rend általi

az ország- .....

gyűlési költ- viselese iránt.

Gróf Andréissy Károly: Azt hiszem, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek abban a’ vélekedésben voltak, hogy itt egy országos Választmány által egy általános elv állíttatnék fel, melly az egész Országra alkalmazható lenne; — itt pedig csak a’ Vármegyékről van a’ szó.

Báró Orczy Lőrincz: Meglehet, hogy hibázok: de úgy veszem észre, hogy ezen § vége felé a’ Mélt. Főllendek kívánsága nincs kifejezve; mert itt a’ birtok arányáról szó nincsen, hanem egyedül csak a’ személyekről van a’ szó, ’s a' szerkezet azon szavaiból: „hoyy eyyik többet ne fizessen, mint o’ másiké* — nem értem azt, hogy kiki a proportione possessorii fizessen, hanem inkább azt következtetem, hogy inkább a’ számra tétessék az arányosság, nem pedig a’ birtokra.

Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Iynácz: Tökéletesen kielégítőnek látom azt, mit a’ KK. és RR. e* részben ajánlanak, és a’szerkesztésben velünk közlenek. A’Mélt. Fő-Rendek már 2 Ízben nem kívántak egyebet, minthogy először: ezen tehernek kivetése a’ Megyékben Választmány által történjék; — másodszor pedig: hogy ezeknek vezérelv gyanánt a’ kölcsönös igazságon alapuló arányosság már most a’ törvényben tüzettessék ki. Mind a’ kettő foglaltatik a KK. és RR. indítványozott új szerkesztésében. Mi az arányosságot illeti azonban: egyetértvén Báró Orczy Lőrincz Ő Excellentiájával, jobban szeretném, ha az általában ’s nem csak a’ birtokra nézve rendeltetik.

Koronaőr Gróf Teleki József: A’ dolog érdemére nem szólok, ’s megegyezek Fő-Tárnokmester Ó Excellentiája előadásában: de a’ stylusra nézve van észrevételem. Itt a’ ,fogják“ szó kétszer jön elő, melly magában felesleges, és rosszul hangzik; s igy e’ következő szerkesztést ajánlom: „Ezen országgyűlési költségeknek személyenként való kivetési kulcséit s beszedése módját mindazúltal hogy a’ Vármegyék kezelik, 's akkép rendelik el“ 's a’ t. — Ekkor az egyik „fogják“ elmarad. (Helyes! — Elfogadtatott.)

Krassói Főispánig Gyiirky Pál: A’ T. KK. és RR. ez újabb javaslat által nem oszlatták el előbbi aggodalmainkat: mert csak abban vagyunk most is, a’ miben voltunk, miután azon általános kifejezés: hogy ebbeli terhek aránylag és igazságosan felosztassanak, nem fogja ezentúl is korlátolni azon törvényhatóságokat, mellyek a" progressiva procentuatiót és az országgyűlési segedelmekhez más, ezekhez nem tartozó költségeknek csatolását igazságosnak lenni határozták: nem töröltetik el tehát az által az e’ részbeni önkény, melly annál inkább nyomasztó, minthogy semmi törvényben nem alapul. Jól tudom én azt, hogy azok, a’ kik hasonló visszaéléseknek pártolói, az 1723: 90-ik törvényezikkben gyökereztetik véleményüket, melly igy szól: „naturali siquidem rationi et aequitati conforme sit, illi, cm bonum publicum commune est, onerum quoque publicorum supportalionem suo modo communem esse debere: qui igitur contumaciter talibus semet subtraherent, et jurisdictioni Regni subjecti essent, ut suis viis et modis eatenus adigantur, et compellantur, justum omnino esse:“ — de Ítéletem szerint balvélekedésben vágynak, ha ezen törvényt a’ Hármas-Könyv t-so Része 9-ik Czímjében kivilágló azon nemesi kiváltságok megsértésére alkalmaztatják, melly a nemeseket minden tributaria conditiótól felmentette. — Ugyanis a’ fentebbi törvényben csak azon közterhek értetődnek, mellyek országosan elhatároztattak , nem pedig az ollyanok, a’ mellyeket a’ Megyék országgyűlési határozatokon kívül kivetni szoktak. A közállománynak legfőbb érdekében vagyon, hogy tulajdonát és vagyonát az önkénytől védelmezze, leginkább a jelen időben, midőn a köztapasztalás mutatja, hogy az némelly törvényhatóságok által is gyakoroltatik. Ugyanazért, nem nyughatván meg részemről a’ szerkesztésben, azt kívánom, hogy az világosan kimondassák, hogy egyedül az országos segedelem gyanánt megajánlott Követek napi dijainak költségei azon arányossággal osztathassanak ki, mellyet a’ valóságos értékek kimutatandanak^ Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Iynácz: Ha jól fogtam fel az előttem szóló Krasso \ árinegye hőispányának kivánatát és előadását: az oda irányoztatik, hogy ha már most a’ jelen országgyűlési költségek iránt, ezen szigorú törvényben meg is egyeztünk, legalább a’ felett tétessék sikeres óvás, hogy azt a’ Megyék — több minapi példák szerint semmi más, habár hasonlónak látszó terhek kiosztására se használhassák; a' mennyire itt olly fizetések ellen szereztetik biztosítás, mellyek törvény nélkül követeltetnek, a’ mennyire emlekezem, már a* múltkor azon alkotmányos és alapos észrevétel lordult elő, hogy ezen esetet föltenni sem lehet, s hogy az igy törvényes óvást nem is kíván; mert kiki tudja, hogy Magyarország-