1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 138. ülés
cxxxvm. országos ülés. Aprilis 25-kén 1840. 513 felolvasta tása figyelmet elkerülte, es ezen igen érdekes tárgy minden figyelmeztetés és tanácskozás nélkül úgy szólván átcsú- Vm4‘ szott, — a' midőn a' Mélt. Gróf ezt mind sajnálva előhozta, megvallom, azt hittem, hogy a’ Mélt. Gróf, ezen állításához képest, a jövendőt tartván szeme előtt, olly valami szabályozó intézkedést hozand javaslatba, miszerint az, hogy valami ezen Méltóságos Ilaz egyes Tagjainak is figyelmét elkerülhesse, lehetetlenné tétessék, p. o. azt, hogy minden tárgy, minekelőite tökéletesen bevegzettnek tekintetnék, háromszor olvastassák fel, vagy más illy valamit, ennél jobbat, czélszeríibbet: azonban a' Mélt. Gróf semmi indítványt sem tett, s úgy látszik, hogy noha egy részről a’ tegnapi végzést — mint előadni méltóztatik — felforgatni nem kívánja, úgy más részről előadásával tovább kiván vágni, minta’ hová czélozott, ’s hogy ugyanazon határozatnak , mellyel megtartani kiván, morális súlyát megsemmisíteni, vagy legalább meggyengíteni óhajtja. — Méltóságos Fő- Rendek ! a' renddel megférő lehető legnagyobb nyilványosságot, — a’ köztárgyak tárgyaltatásánál a’ legnagyobb lojalitást mindenütt 's e’ magas helyen is kívánom, — soha sem kívántam én valamit átcsusztatni, melly átcsusztatás csak egy nemtelen gyüzedelemre vezet, mellynek gyümölcse is mindig csak silány; — hanem azt is nyíltan ki kell mondanom, ho?y itten semmi átcsúsztatásról szó nem lehet. — Méltóságos Fő-Rendek! én sem az egyik, sem a’ másik vasút mellett nem agitáltam, ezen egész kérdéseknél inkább csak néző maradtam ('s mondhatom, nem is kinált meg sem az egyik, sem a’ másik rész actiákkal). A’ T.KK. és RRnek a’ jobbparti vasút iránti határozata csak tegnap jött tudományomra, ’s a’ felirási javaslatnak felolvasását, ha egy tisztelt Tag nem figyelmeztet, talán észre sem vettem volna; — de kérdem: ha épen úgy elkerüli figyelmemet ezen érdekes tárgy tegnap, mint a' Mélt. Gróf Dessewfly Aurél figyelmét elkerülte, van e jusom egy tárgyról, mellv itt csak úgy tárgyaltatott, mint száz egyéb tárgy, s egyes akarattal fogadtatott el, azt mondani: ezen tárgy átcsúszott, — ’s ez által a’ nagy Fublicumban azon gyanút gerjeszteni, mintha ezen, a’ Fenséges Fő-llerczeg bölcs vezérlete alatt tanácskozó legmagasabb Senatusban átcsúsztatásoknak vagy mesterkedéseknek helye csak lehetne is? — Én részemről ezt soha el nem fogadhatom. és ennek ünnepélyesen ellentmondók. — Egyébiránt ezen Táblának véleményét nem a’ tisztelt egyes Tagok, hanem a’ conclusumok fejezik ki, ’s minekutána Mélt. Gróf Dessewfly Aurél előadását csak oda szorította, hogy a’ jobbparti vasút iránti tegnapi végzet az ő véleménye szerint az ezen Táblánál uralkodó közvéleményt nem helyesen fejezi ki, erre csak azt felelem. 's azzal végzem előadásomat: hogy én részemről ezen határozatban, mint minden más, e’ helyen keletkezett határozatban, a’ fő-rendi Tábla e’ tárgybeli közvéleményének kétségtelen ’s diplomatieai kinyilatkoztatását tisztelem. NádorO CS. kil'. FcilSÁgC S Az előttem szóló azon elvből indult ki, hogy miután a’ tárgy már határozattá vált, azt tovább vitatni nem lehet, ’s e részben bizonyosan igazságot is mondott; de épen ennélfogva nem kellett volna neki sem ereszkedni e’ kérdésnek érdemlegi tárgyalásába. Győri megyés Püspök Sztankovits János: Én csak aáért szólalok fel: nt audialur el altera purs. — Midőn tegnap ezen felírás tárgyaltatott, én annak projectumát kezemben tartottam, és midőn olvastatnék, — értettem. Ha valaki ezt nem hallotta, magának tulajdonítsa; ha leirva nincs, csak az Írnokának hibája. Én ezen említését a’ győri vasútnak azon felírással, mellyel ü Felségét megkértük, hogy a' balparii vasutat a’ bécsi balparti vasúttal összeköttetni engedje, ellenállásban lenni nem látom; mert akkor nem kértük, hogy O Felsége a’ jobbparti vasutat eltiltsa, vagy hogy a’ balparti vállalmány monopólium! jussal birjon. En tegnap a’ szőnyegen lévő feliratban örömmel hallottam a’ jobbparti vasutat is ajánltatni; mert mint győri óhajtóm, hogy ezen vasút minél elébb létezzen. Azt is természetes egybeköttetésben lenni láttam, hogy midőn azon csatornáról szóló törvényezikket látom 0 Felsége elébe terjesztetni, mellynek vállalói között Báró Sina mint egyik elnök neveztetik, a’ győri vasút is említtessék, melly ugyan Báró Sinának köszöni létrehozását. Gróf Mailáth János: Igaz az, mit Báró Ambrózy Lajos Ő Méltósága mondott; hogy a’ közvélemény egyes ember nézetétől nem függ: de 0 Méltósága Gróf Dessewfly Aurél tisztán kimondotta, hogy ő a’ maga nézetét közvéleménynek nem nézi, sőt azzal szólalt fel, hogy a’ közvélemény ellen nyilatkozni fog. — Báró Ambrózy 0 Méltósága azt is mondá: hogy várva várta, hogy Gróf Dessewfly Aurél módot proponáljon, melly szerint jövendőre az illy becsuszásokat elkerülni lehessen. Ennélfogva kérjük meg a’ KK. és RRet, hogy ne kövessék azon példát, melly a’ Corpus Jurisban van , hol más van a’ rubrumban, mint a’ nigrumban; hanem, ha valamelly felírásban két dologról írni akarnak: méltóztassanak mind a’ kettőt a’ czímjére kitenni; mert eddig legalább nem tudtam, hogy csatorna és vasút synonymum volna, és addig, míg a’ tudós Társaság más lexicont nem fog írni, én e’ kettőt különböző tárgynak fogom tekinteni. — Egyébiránt Gróf Dessewfly Aurél O Méltóságának előadását a’ maga egész kiterjedésében pártolom. Nádor O cs. ],i I*. FcilSCgC ! Nem járulhatok az előttem szóló előterjesztéséhez; mert akkor a’ KK. és RR. a’Mélt. Fő-Rendeknek azt felelhetnék: hogy a’ Mélt. Fő-Rendek miért nem figyelmeztek jobban? — illy feleletnek pedig ezen Főméltóságú Tábla tekintetét kitenni nem akarnám. Tcmesi Gróf Tihanyi Ferencz: Én voltam, ki azon észrevételt tegnap tettem; mert nem lehetek annak soha pártolója, hogy az izenetek czímzetén, és igy valóságos foglalatján túl eső, szintén lényeges, és a’ tárgyhoz alig tartozó olly kérdések szövettessenek be, mellyeknek eldöntése más külön értekezés utján is lényegesebb szóváltásra nyujta alkalmat, és ennélfogva igen sajnálom, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek ezen kevés figyelmeztetésemet méltányolni nem tudták; de hogy én ezen figyelmeztetést tettem, azt a’ jegyzőkönyv igazolni fogja. Most azonban a’ Mélt. Fő-Rendeknek tegnapi hozzájárultával ez már országos határozattá válván, Gróf Dessewfly Aurél ü Méltóságának — véleményem szerint — ezen most történt megjegyzésében más czélja nem lehetett, mint az, hogy véleményét e’ tárgyra nézve kifejezte; mert miután Nádor O cs. kir. Fensége által a’ végzés tegnapi napon kimondatván, már a’ határozat ekkép létre is jött, igy az ellen már most senki kifogást nem tehet. Nádor O cm* kil** FCIISCJ^CÍ Minthogy kevés időnk van, felszólítom a' Mélt. Fő-Rendeket, hogy ezen kérdés további vitatásával hagyjanak fel, annyival inkább, mivel úgyis csaknem közös véleménye a Mélt. Fő-Rendeknek, hogy e’ tárgy az országos határozat által már eldöntve van. Gróf Zichy Károly: A’ tárgyhoz szólani nem akarok, s hódolok a’ határozatnak. Engem a’ dolog nem érdekel, én sem a’ bal, sem a’ jobbparti útnak hódolója nem vagyok, nem is birok actiát; de hogy illy eset másodszor elő ne forduljon, bátor vagyok Ö cs. kir. Fenségét megkérni, hogy méltóztassék azon tárgyakat, mellyek a' következő ülésekben fel fognak vétetni , az országház kapujára kifiiggesztetni, hogy kiki tudja, milly tárgyak lesznek felveendők, és ahhoz képest elkészülhessen; mert ha a’ KK. és RR. egyszerre 10—14 izenetet küldenek, nehéz azokat mind egyszerre néhány óra alatt megolvasni, ruminálni és azokra elkészülni. Nádor Ö CS. kil*. FcilSCgC : Tökéletesen járulok Ő Méltósága előterjesztéséhez, fÉljen /J Gróf Széchenyi István: Midőn Nagy Sándor — Nádor Ö CS. liir. rciiscgcs Jó lenne, ha Méltóságod felhagyna előadásával, hogy minél előbb tovább mehetnénk. Gróf Széchenyi István: Midőn NagySándor Achillesnek tumulusánál állott, irigylette sorsát, hogy neki olly remek Fő-rendi Napló. I. Kötet. 129