1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 137. ülés
CXXXVII. országos ülés. .Aprilis 24-kén 1840. 50!) határoztatik 15 esztendő'. Teljes világosságban azonban csak ágy látnám a’ dolgot, ha a’ 2-ik $ első sorai következendőkép módos.itatnának: „ha azonban a’ társaséig a’fent kijelelt vonaloknak valamelluikén csatornát vinni 25 évek nln/i valamellyikén csatornát vinni 25 évek alatt elmu- ■át ft’ Túlival összeköti) caatormiril. ’fent kijelelt lasztolta volna.“ — Yitdor Ö C8. kir. Fensége l Azt tartom, hogy a‘ már elfogadott szerkesztés világosabb} igy talán tovább mehetnénk. A 7-ik pontra: Gróf Dessewffy Aurél: Osztozom a’ KK. es RR. azon szándékában, miszerint örökös tulajdont akarnak adni a’ társaságnak, ez legbiztosabb mód, alacsony tariffákra szert tenni; ha mi fizethetünk, miért ne fizethetne a’jövendőség is? _ A’ visszaváltási jog olly pénzeden Országra nézve, mint a’ mienk, a’ nélkül is nem nagy sikerű. Véleményem szerint azonban a tarilla meghatározásának nem alkutól, hanem az Ország igazgatásának a* körülmények méltánylásán épült rendeletétől kell függni; ós igy azt akarnám mondani a' törvényben, hogy a' tariffát a' Uelytartó- Tanács a' társasággal előrebocsátandó értekezés után határozandja meg. — Továbbá ezen szók helyett: ,,a’ vállalat használatától“ — azt kellene mondani: „a’ csatorna megnyitásától“ — Végre az lévén kétségkívül a’ szándék, hogy az 50 esztendő lefolyta után a csatorna tiszta jövedelme ne hágjon felebb 10 pcentnél, ezt a' szót: „tiszta“ világosság okáért belé kívánnám tétetni a’ törvénybe. Koronaőr Gróf Teleki József: Részemről nem ellenzem Gróf Dessewffy Aurél Ó Méltósága észrevételét a’ do'og velejére nézve. — Arról van itt a’ kérdés, hogy a’ bért ugyan a’ Helytartó-Tanács határozza meg, de a’ maximum a' törvényben legyen kimondva, miszerint a’ csatorna 10-nél többet száztól ne jövedelmezzen; — az „alku“ kifejezést azonban minden esetre megtartanám, mivel a’ Helytartó-Tanács kötelességében áll, minél kisebb bért szabni; ezt pedig valóságos alku által érheti csak cl. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Jgnácz: Itt az „alku“ szót nem lehet elkerülni a' nélkül, hogy a’ Helytartó- Tanács olly arányt is ne választhasson, inelly idegen a' törvény czéljától; mert ha a’ Helytartó-Tanács olly bért határoz, mclly mellett a* vállalkozó társaság nem látja a’jövedelem valószínűségét, akkor azon nagyszerű vállalatot elmellőzi. A’ Helytartó- Tanács olly keveset fog ígérni, a’ mennyit csak lehet, ‘s e’ részben a’ társasággal értekezendik; illy értekezés pedig magyarul ,,alkunak“ hivatik; ’s igy az „alku“ szó megmaradhat. A’ többi szakaszokra észrevétel nem volt. Olvastatott ugyané’ tárgy ban a’ felírás! javaslat, mellyre észrevétel nem volt, — úgyszintén az 183*/6: 16-ik törvény- J*v»8'»<<* czikkely kiterjesztése iránti törvényjavaslatra sem volt észrevétel. Ternesi Gróf Tihanyi Ferencz: Meglehet, hogy az én figyelmem helytelen: de nem látom át, mint jöttek a' vasutak a vizek és csatornák iránti felírásba; ezeket kihagyatni, s a' felirást tisztán a" vizek és csatornák iránt kívánom felterjesztetni. Olvastatik ugyanazon ítélőmester által Y-ik izenete a‘ KK. és RRnek az úrbéri lörvényczikkelyek tárgyában. V-ik i*enet Szekesfejér vári megyés Püspök Báró Barkóczy László: Méltóztassanak kimondani, hogy a’ ki fizeti a’ tani-*1 g^'ban*" tót, annak szólója is van hozzá; annálfogva kívánom a’ szerkesztésbe tétetni a’ „beegyezés“ kifejezést. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Jgnácz: El nem hallgathatom, miszerint azt látom, hogy a’ KK. és RR. egy tekintetben ugyan közelítenek a Mélt. Fő-Rendekhez: de más tekintetben még inkább kiterjesztik minapi aggodalmunkat; mert csak az elbocsátás és nem a’ félfogadás esetéről volt a’ szó; most pedig azt mondják, hogy az olly esetben, midőn a’ tanító» egyszersmind jegyző, alapítványból veszi egy részét fizetésének, akkor az illető egyházi hatóságot is értesíteni kell; erről eddig kérdés nem volt, ez practice különben is nem kivihető; mert a’ Szolgabiró önkényére csakugyan bizni nem lehet a’ jegyző, egyszersmind jó tanító ’s kántor fogadását. Csanádi megyés Püspök Lonovics József: Abban van a’ nehézség, hogy a’ KK. és RR. az egész intézkedést azon esetre szorítják, mikor az illető jegyző, ki egyszersmind kántor és tanító, valamelly közpénztárból fizettetik; ha pedig illy közalapítványi pénztárakból fizetést nem húz, ekkor azt akarják a’ KK. és RR., hogy ezen jegyzők, tanítók és kántorok is egyszersmind, egyedül a’ Szolgabiráktól Függjenek. Itt a’ KK. és RRet nem értem, nem tudom, a’ caiholicusokat értik e, vagy a’ protestánsokat is? —Ezekre nézve a’ 26-ik czikk rendelete világosan fentartja a’ protestáns hatóságoknak rendelkezhetési jogát; és igy hát csupán catholicusokról lehet szó, mit én az osztó igazsággal meg nem egyeztethetek: azért nem látok egyebet czélszerűnek, mint hogy a’ INI élt. Fő-Rendek előbbeni határozatuk mellett megmaradjanak. Herczeg-Primás Kopácsy József: Tagadhatatlan, hogy a’ tudományos Directiónak és az Egyháznak az itt kérdésben lévő tanítókra nézve befolyása nem csak azért van, mivel a’ közalapítványokból bizonyos fizetést húznak, hanem azon tekintetből is, hogy a’ választás iránt nagyobb biztosítás legyen, hogy t. i. az oskolamester felvételében ’s megválasztásában ezen befolyás által a’ czél elérettessék. — Ha tehát csupán azon esetekre szoríttatik & Studiorum Directiónak befolyása, mikor a’ fizetés közfundusból adatik: úgy a’ czélnak elég nem tétetik; mert vannak olly esetek, hol a’jegyzőt — egyszersmind tanítót — a’ nép tartja, mindazáltal illy helyeken is a’ közérdekben fekszik az, hogy alkalmatos oskolamesterek választassanak, a’ választás pedig azok befolyásával tétessék, kik képesek ezen fontos hivatalra legalkalmatosabbat választani; "s igy azt tartom, hogy ezen megszorítás nincsen a’ maga rendén: azért előbbeni izenetünket pártolom. Koronaőr Gróf Teleki József: Itt ezeket olvasom: „Olly helyeken, hol a' lakosok tehetetlensége miatt, a’ jegyzői és kántori, rúgy talán még tanilói hivalulok viselése is egy személyben van egyesülve, ’s az olly személy egy részben a' közalapítványokból, vagy nem községi ’s más pénztárbeli fizetéssel van ellátva, a’ jegyzőnek mind befogadása, mind elbocsátása iránt támadandó kérdések mindenkor az illető egyházi és oskolai hatóságoknak elölegcs ’s voltaképeni meghallgatásukkal határoz/assanak cl.“ — Azt tartom, itt nem csak azon eset van fölvéve, midőn az illy kántor, vagy oskolamester fizetését közalapítványból veszi, hanem minden olly eset is, mikor nem a’ község, hanem akármi más, például az Ekklézsia cassájából veszi a’ fizetést; ’s igy e’ részben megnyugszom a* szerkesztésben. — A’ másik észrevétel, melly itt tétetett, az volt: hogy a’ „tudtával“kifejezés kihagyatván, helyébe tétessék: „befolyáséivalvagy „megegyezésevei,“ — ezt részemről nem ellenzem. Csanádi megyés Püspök Lonovics József: Engem a' KK. és RR. által ajánlott törvény tökéletesen meg nem nyugtat; mert hogy fogaz kiütni, ha a’ jegyzői hivatal, mellyel alig van egy-két forint fizetés összekötve, a’ tanítói és káotorí hivataltól, mellytől egész subsistentiáját veszi, elválasztatnék. —Jelenleg itt most arról van a’ kérdés: ha valljon azon jegyző alkalmatosé, vagy sem? — ő talán a’ birákkal jól fog élni, de azért rossz tauító lehet, ’s vele a' Plebánus meg nem elégedvén, ’s őt botránkoztató embernek tartván, Szolgabiró elébe kerül, ekkor egy protestáns Szolgabiró könnyen azt mondja, hogy azon ember mind a’ jegyzői, mind a’ tanítói hivatalra alkalmatos, ’s őt a’ hivatalban megtarthatja. Fő-rendi Napló. I. Kötet. 128
