1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 137. ülés
508 CXXXV11. országos ülés. Aprilis 24-kén 1840. Tórv^nyj»Gróf Széchenyi István: Az egyik a csatornának csak bizonyos részére, a másik pedig az egészre értetődik, nita'-iw- Gráf Dessewffy Aurél: Épen megfordítva áll a dolog. v»i össaekötJ Gróf Teleki Domokos: Én tisztában látom a' dolgot. Itt az van, hogy a társaság a'Helytartó-Tanáccsal kötendő CSal<,rni‘r<ii €gvezkedes után három ev alatt tartozzék megindítani, esettől 13 evet számítva, valamennyit végbevinni, és akkor, ha 23 év múlva valami be nem végzett munka fen nem marad, van jusa akárkinek mellék csaiornát építeni; ha 13 esztendő alatt a’ vállalkozó a' csatornát elkészíti, akkor privilégiumát nem veszti el; ha pedig el nem készíti, akkor privilégiumát elveszti. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignác*: Gróf Dessewffy Aurél 0 Mélt. kivánata következtében világosan ki kellene mondani, hogy a’ 2-ik pontban érdeklett eset csak akkor alkalmazható, a' midőn 13 év alatt az egyik csatorna elkészül, a’ másik nem, akkor adatik újabban 10 esztendő a‘ másik csatorna elkészítésére. Országbirája Majlátk György: Capacitáljuk egymást. — Gróf Dessewffy Aurél 0 Méltóságának nehézsége előttem nincsen eloszlatva; mert ugyanis igy szól a’ 2-ik § eleje: „Ha azonban a' társaság a fenkijelcll pontok közül egyikét, vagy másikál 25 év leforgása alatt csatorna állal öszve nem kötné, akkor szabadságában állatid akárkinek, azon fellendített helyeken, mel/yekre nézve a’ jelen társaság vállalatát nem teljesítette, vagy külön az elkészítettel érintkezésbe nem jövő csatorna által öszvekötni, — vagy a’ jelen vállalkozóktól épített csatornával érintkezésbe jövő, hasonlóul hajókázhaló szárny-csatorna altat kapcsolatba hozni“ — A' 3 ik § pedig igy szól: „a’ jelen törvény kihirdetése napjától számítandó 15 év leforgása alatt a fenemiitell pontok közti vonalok egyikét sem készítené el.“ — Gróf Széchenyi István : Példát mondok: ha — teszem — a’ társaság felépítené a’ csatornát Pesttől Szegedig, és tovább nem tenne semmit, ekkor 25 évek leforgása után, másoknak joguk van a' többi kijegyzett vonalokat felépíteni, — ez áll a' 2-ik §-ban; a’ 3-ik §-ban pedig az áll: ha pedig ezen vonalra nézve semmi sem történik, akkor 15 év alatt megszűnik a’ privilégium. Országbirája Majláth György: En ezt tisztán szeretném kitenni; igy ezen szavakat: „vagy az egyiket, vagy a másikat“ — nem lehet érteni. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: En azt tartom, ha ezen szavak kihagyatnak a' 2-ik §-bóI: „vagy másikat,“ akkor tisztán kijönne a’ törvénynek értelme. — És ezen eset azon környülállásban fog előjönni, mikor egyik vonalt elkészíti, a' másikat nem; — a' 3-ik §-ban érintett eset pedig akkor, mikor egyet sem készített el; 's igy a’ 2-ik §-ban nem kell mondani: „egyiket, vagy másikat,“ hanem: „valamennyit.“ Országbirája Majláth György: „Valamellyikét“ —lehetne mondani. A’ 4-ik §-ra: Gróf Andrássy Károly: Ezen pontok a' társaság javára vannak kitűzve, ezeket én minden vállalatoknál igen jóknak, szükségeseknek látom: de bennük nem a' legnagyobb garantiát találom. A' malmok a' csatornához nem elkerülhetetlenül szükségesek: de minthogy ezek a' társaság hasznát fognák szaporítani és emelni, ezek ellen nem szólok, egyedül csak azt mondom, hogy ha jövendőre a’ tapasztalás azt mutatná, hogy a’ Duna felebb állván, mint a’ Tisza, a’ Duna szárazsággal küzködnék akkor, mikor a' Tisza vizzel: igy azon malmok a’ vizet felfogván, bizonyosan nagy áradások fognak következni, így kérésem oda terjedne, hogy a’ csatornákban csak akkor állíttassanak malmok, ha azoknak fenállása minden kár nélkül megtörténhetik. Szathmári Főispány Báró Vécsey Miklós: ügy hiszem, a’ Helytartó-Tanács fel fog vigyázni arra, hogy a’ csatornák építése által károk ne okoztassanak, miszerint ha valamelly társaság ollyas vizi építményeket tenni kivánna, melylyek által mások kárt szenvednének, azoknak megtételét a’ Helytartó-Tanács megengedni nem fogja. Ugyanezt jegyzem meg a’ malmokra nézve is. Gróf Andrássy Károly: Én csak azt felelem erre: mivel a’ társaság tisztában akar lenni, igy a’ halászatot is egyedül kizárólag a’ társaság fogja birni, 's a’ privatusokat kármentesíti, — én minden esetre a’ törvényt tisztának kivánom; mert azt hiszem: expressa docent. Gróf Széchenyi István: Nem gondolom, hogy szükség volna arra, mit Gróf Andrássy mondott, mert ez ollyan hibás canalis volna, hogy magától összebomolna; de ha mégis a’ Méltóságos Grófnak valami aggodalma volna, nem ellenzem, hogy kivánata a' törvénybe belé tétessék. — De nekem egy más észrevételem van; én ezen elvet szeretném hozzá tétetni: clara pacta, vagy: expressa docent. — Egyébiránt ezen szakasz első pontjára nézve Gróf Andrássy Károly O Méltósága véleményét elfogadom. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: Osztom Gróf Andrássy Károly Ü Méltósága aggodalmát: de nem tudnék abban megnyugodni azért, mert az igen egyoldalú. Azt tartom, hogy ezen csatorna más tekintetben is lehet ártalmas, és hogy azon esetben, ha ártalmas, kármentesítést hogy ne lehessen a’ tulajdonoson követelni, azon módon, mint azt más építmények birtokosain lehet, igazságosnak nem tartom, annál inkább, minthogy a" Helytartó-Tanácsnak kötelességében látom, arra felügyelni, hogy ha a' vizeresztés által a' Tisza nagyon magáradván, károkat okozna, azok rögtön megtéríttessenek. Gróf Teleki Domokos : A' Tárnok Ö Excellentiájával egyetértek, mivel az általa előadottak szerint a' kárpótlás követelése a' Helytartó-Tanácsra van bizva, önként magában értetődvén az, hogy az mentesíti a’ kárt, ki a csatornának hasznát veszi; de minthogy az által mégis az általános elv csonkítást szenvedne, inkább kivánom, hogy a' KK. és RR. szerkezete maradjon meg. Gróf Széchenyi István: Azt szeretném, ha a' 4-ik §-ban az lenne, hogy annak rendelete ne csak a' vizi csatornára és annak partjaira, de az illető vontató-utakra, a’ csatornái vizek leüllepedésére netalán kivántató mellék tavak ásására is kiterjesztetnék; — ezt talán hozzá lehetne tenni. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: Talán apasztására, mivel a‘ leüllepedés magától jön. Gróf Széchenyi István: Én ez által csak azt akarom, hogy a’ csatornában a' viz tisztíitassék. Gróf Dessewffy Aurél: Itten talán igy lehetne tenni: „a" csatorna tisztítására és a" netalán ásandó tavakra nézve szükséges tér.“ Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: Inkább járulok Gróf Széchenyi István Ő Méltósága indítványához; mert nem csak a’ tisztításra szükséges ezen üreg, hanem annak biztosítására is, hogy a’ csatorna a’ véletlen záporok által kárt ne szenvedjen. Gróf Dessewffy Aurél: Engedelmet kérek, hogy egy már elhatározott tárgyra ismét visszajövök; de a dolog igen fontos, a vállalat sok évekre terjedő, ’s ha már most mi magunk nem értjük a1 törvényt, ki fogja érteni 30 esztendő múlva ( — Értem én már most a’ törvény ezélzatát; a’ 2-ik § azon esetről szól, midőn a kijelelt vonalok valamellyikét nem készítette el a társaság, 's erre az esetre van a' 25 esztendő határozva; a" 3-ik § arról az esetről, ha egyikét sem, és erre az esetre
