1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]

1840 / 93. ülés

XCIIJ.országos »lés.

Februarius 25-kén 1840.

5

jlalja a protestáns apára nézve azon just, hogy valamennyi gyermekeit catholice nevelhesse, következőleg, mivel a’ mit tenni szabad

azt, gondolom, Ígérni is szabad, magát erre előre is kötelezhesse, kétségtelenül kitetszik onnan, mert valamint &' debet minden törvényt praeci pien ssé, úgy a’ possint permissiv ussá tesz; mert amaz igét 1791 ben a’vegyes országos ülésben maga az akkori Personalis is minden ellenmondás nélkül igy értette; mert azt maga a’ törvényhozó

II. Leopold Ó Felsége is ekkép magyarázta ; mert amaz igének illy értelme ellen 1826ig az országgyűléseken soha senki sem nyilatkozott; mert végre minden hermeneusis azt tanítja, hogy ugyanazon szót ugyanazon helyen ugyanazon egy értelemben kell venni; már pedig én épen ezen igét possint a’ 26ik törv. czikkben még kétszer találom: t. i. a’7ik §ban, hol az mondatik: „Ministri ntriusque confessionis erangelici aegrotos et capticos »une confessionis libere semper risitare ac ad mortem praeparare, et ad mortem condemnatis publice in loco supplicii assistere poterunt,“és a' 17ik §ban hol az jelentetik : hogy az evangelicusok u’ catholicusok innepein „praeter labores strepitosos, quosvis alios peragere poterunt,“ ’s ki fogja tagadni, hogy a’ possint szó, a’ két első esetben just ad egy olly tettre, mellynek ellenkezőjét tenni szabad ? következőleg just ád a'protestáns férjnek is férfimagzatinak cath. nevelésére, és igy annak előleges ígéretére is a’ mit később joga van szabadon tenni. Merném is ezen törvény magyarázatát bármilly külföldi protestáns bírálata alá bocsátani, ’s válasza kétségkívül az volna: hála az l?91diki törvényhozó bölcseségének, hogy ezen szavacska által megmentette a’gyermeknevelésre nézve minden protestánsnak természetes szabadságát, megmentette azt, a’mit e’részben minden európai törvényhozás már régen elhatározott; mert fussuk bár keresztül valamennyi európai országok törvénykönyveit, mindenütt fen van tartva a’ vegyes házasságokra nézve a’ szüléknek azon jussa, hogy születendő magzataik vallásbeli nevelése iránt egymás között szabadon rendelkezhessenek. — Általában azon hibás véleményen alapszik ezen üzenet, mintha a’ reversalisok csak a’ lelki pásztorok közbejövetele által eszközöltetnének,’s ók azokkal valamelly lélekhalászatot űznének; holott bátran állíthatom, hogy azoknak legnagyobb része kizárólag majd az illető szülék, majd a’ cath. személyek buzgóságának szüleménye, ’s hogy azok iránt rendszerint az egyezkedés már megtörtént, midőn a’ kötendő házasság a’plébánosnál feljelentetik, legalább megyémről állíthatom, hogy aránytalanul több reversalis létezik a’ városokban, hol természetesen a’ hívekre csekélyebb a’ plébános individuális befolyása, mint a’ falukon, hol a’ plébános közelebb ismeretes híveire inkább hathat. — De igen csekély súlya van annak is, a' mi ezen üzenetben a’ reversalisokból eredhető kényszerítésről, a' lelki nyugalomnak ’s házi csendességnek felforgatásáról mondatik; mind ezt a’ fenálló vagy még hozandó törvényre is lehet alkalmazni, mert a’ vegyes házasságban élő személyek az itt graphice festett kényszerítést ’s nyugtalanságot egyiránt fogják érezhetni, habár magzatikat akár a’ parancsoló törvény, akár a’ szabadon adott reversalis következésében kénytelenek legyenek a’ magokétól különböző hitben nevelni, sót épen a’T. KK. és RR. kívánságának teljesültében lehet a’ feljebb leirt következésektől tartani. Nem akarják a’ T. KK. és RR. a’ már cath. nevelt gyermekeket atyjok vallására kényszeríttetni, de a’ reversalisokra általában kimondják a’ törvénytelenség anathemáját; — ’s mi lesz ennek következése? A’ cath. személy, ki a’ reversalist férjhezmenetelének feltételéül tette, egy hatalomszó által egy a’ legbelsőbb viszonyaiba, lelkiesmércte sanctuariumába vágó törvény által meg lesz fosztva legszentebb reményétől, ’s noha az adott Ígéretnek megszegésére a’ férjt a’ T. KK. és RR. kényszeríteni nem akarják, nem is akarhatják, de annak megtartása már egyedül a’ protestáns férjtől fog függni; mert alig lesz egy catholica anya is,ki gyermekeinek vallásbeli nevelése iránt nyert jussáról önként lemondjon; kitennők ekként az illy cath. jámbor anyát a’ férj szeszélyének, mindennémü idegen befolyásoknak, ’s ezerféle kísérteteknek, ’s ha ezeknek végre kénytelenül csakugyan engedni fog, önmagával ’s vallásbeli elveivel ellenkezésbejövén, —vége lesz lelkiesmércte nyugalmának, ha pedig nem enged, vége lesz házi csendességének; és igy az illy törvény, a’ helyett, hogy a’ visszaéléseken segítsen, azoknak épen ajtót ’s kaput nyitna. — Egyébiránt ha azon helyezetben, mellyct a’ T. KK. és RR. most „feszült állapotnak“, a’ múltkor pedig „mámornak“ neveztek, a’ cath. személy még elég ébrenléttel bir arra, hogy a’ felöl, a’ mit ön buzgósága és ön egyházának elvei kívánnak, gondoskodjék, a’ protestáns félt se higyük szenvedélye által annyira megtántorítva ’s elfogultnak, hogy ne bírjon elég hidegvérüséggel, megfontolással és szabadsággal, midőn magát a’ reversalis-adásrn elhatározta, máskép ezen okból erőtlenek lennének minden ugyanilly állapotban kötött szerződések, ’s egyszersmind körünkön túl menve, igen szomorú ítéletet hoznánk azon ezernyi ezer reversalisokrói, mcllyek a’ külföldön valamennyi vegyes vallású országokban léteznek, és szükségképen mindenkor létezni fognak. — A’ mi végre a’ T. KK. és RR. azon állítását illeti, hogy: „mivel a’ reversalist adó apa gyermekeit olli/ vallásra kötelezi, mellyel maga nem követvén, azt belső meggyőződésében a' magáénál helyesebbnek nem is tarthatja, — tökéletes szabadsággal és liszt a meggyőződéssel reversalis kiadva soha sem volt:“ — ez túl a’ rendjén többet foglal magában. Nem azért Ígérte a’protestáns apa férfigyermekeinek catholica nevelését, mintha a’ cathol. hitet a’ magáénál jobbnak tartaná, mert ez esetben maga is általtérne; hanem azért, mert azt is jónak, idvezithetönek tartja. — Továbbá ezen állítás magában nem egyéb, mint a 26ik t. czikknek s minden vegyes házasságnak rosszalása; mert a’ törvény következésében is minden vegyes házasságban az apa vagy anya csakugyan kénytelenittetik, ’s kénytelen lesz mindenkor, férjfi, vagy leány, vagy valamennyi magzatait is a magáétól különböző vallásban nevelni; ’s azért ha ezen állítás helyes volna, a’ reversalisokkal a’ vegyes házasságoknak is meg kellene szűnni. Hogy pedig tökéletes szabadsággal ’s tiszta meggyőződéssel reversalis soha sem lett volna kiadva, mi ezt teljességgel meg nem ítélhetjük, ez valamint igen kényes, mert az ember belsejét illető kérdés: úgy sanyarú megrovsísa már nem a’ reversalisoknak, hanem valamennyi reversalist adóknak; — ’s ne felejtsük el, hogy a külföldön majd csaknem valamennyi vegyes házasságok, akár fejedelmi akár privát személyek közt, a’ gyermekek vallásbeli neveltetésére nézve reversalis vagy szóbeli ígéret mellett köttetnek, ’s a’ törvény csak ott rendelkezik ez iránt, hol a szülék részéről semmi előleges írott vagy szóbeli alku nem történt. — És igy csak egyetlen oka lehet a’ reversalisok eltörlésének, de a mellyet a’ T. KK. és RR. soha sem említettek, hogy tudniillik a’ reversalisokat csak a' protestáns fél adhatja. Ha e részben a reciprocitást sürgetik vala a’ T. KK. és RR., noha e' kívánsága’ törvénnyel ellenkeznék, sokkal biztosabb téren állottak volna, mint a’ reversalisokat általában olly okokkal ostromolni, mellyek közül néinellyekről már, úgy látszik, önmagok lemondtak, a’ többi pedig a’ czélon túl esik. Én egyébiránt, ki a’ 26 törv. czikk buktát a magam voxával nem siettethetem, ez úttal is a’ T. KK. és RR. kívánsága ellen ’s a' reversalisok mellett szavazok, úgymint a mellyeknek eltörlése igazságtalan, a’jövendőre nézve pedig a’ lélekisméret szabadságába vág. A’ mi pedig Nagyiuélt. Koronaőr 0 Excel!, négy rendbeli föltételekhez kötött javaslatát illeti: amazokból a' három első iránt a" kir. resolutiók minden aggodalmat megszüntetnek, ’s ezeknek értelmében azok ellen nem igen volna nehézségem: — azonban a ük föltételt elfogadni Fő-Ilcndi Napló. /. Kötet. -