1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
4 kiszabon úton és módon az 17í>% : ‘-6 lörv. CÄ'kknck a‘ reversalisoknak törvénytelenitésére és megsemmisítésére azon magyarázat mellyel az cvang. Consistoriumok ellenmondása következtében kíván egyedül a’ T. képviselői Tábla ezen említett törvénynek adni? miglen ez ki nem mulattatnék, addig én az evang. Consistoriumoknak a’ reversalisok elleni felszólalását törvényesítő varázsló erővel teljesnek nem mondhatom. Gróf Mailálh János: Azt baliáin mondani, hogy a’pro praeterito kiadott reversalisok törvénytelenek, hogy azok a bécsi és linczi békekötésekbe ütköznek. Mind a kettőre megfelel a’ reversalisok históriája. Midőn a’ bécsi és linczi békekötések keletkeztek, akkor Magyarországban a’ vegyes házasságokról szó nem volt, a’XVII. században a’ vegyes házasságok magok protestáns atyánkfiái által tiltva valónak: tehát a’ békekötések nem szolgálhatnak alapul a’ vegyes házasságokban kötött reversalisok törvényes vagy törvénytelen létezésére nézve. A’ legelső vegyes házasságok előkerültek a’XVII. század vége felé, ’s mindjárt, mihelyt Magyarországban az akkori vallásbeli súrlódások lecsillapíttattak. VI. Károly alatt, Mária Therézia uralkodása alatt nem volt szabad, reversalisok nélkül vegyes-házasságokra lépni. II. József Császár Tolerantialc Edictumában nem törlette el a’ reversalisokat, hanem azokat csak szükebb korlátok közé szorította, —halála után keletkezett az 1/91 ki 26. törvény: már ekkor tehát a’reversalisok Magyarországban 50 éveknél tovább factisch feuállottak; ha tehát a’ reversalisoknak törvényes vagy törvénytelen oldaláról van a’ szó, nem lehet más törvényre visszamenni, minta’26dik törvényre; ezen törvény a’ reversalisokról nem szól, ’s azért 1792ben a’ catholica felekezet mindjárt a’ reversalisokat igazságosoknak nvilványítá, a’protestáns felekezet pedig azok ellen felterjesztést tett. Nem akarom ismételni azon okokat, miért szólaltak fel a’ catholicusok a’reversalisok mellett, és a’ protestánsok azok ellen, csak annyit akarok megérinteni, miszerint kétséget nem szenved, hogy ha két nagy felekezet egy törvény értelme felett egy értelemben nincsen, akkor bíróra van szükség. Az most a’ kérdés, hogy a’ 26ik törvényt valljon ki magyarázhatja? Úgy hiszem, ezen törvény eredete bizonyítja, hogy azt sem az egyik sem a’ másik felekezet nem magyarázhatja. hanem az, kitől eredt azon törvény: — a’ törvény eredt II. Leopold Királyunk válaszából; tudva van a’ magyar világ előtt, hogy 1790ben a’ catholicusok és evangelicusok nem tudtak egyességre lépni, megkérték ezért 0 Felségét, hogy ö döntené el a' kérdést, arra jött egy felséges resolutio, melly szorul szóra törvénnyé vált, és mellyből az 1790: 26. törvény keletkezett. Kérdem, ha ezen kir. válasz értelméről előbb, mintsem az törvénnyé vált, kétség támadott volna, valljon kit kérdezett volna az akkori Magyarország, hogy minő értelme van azon törvénynek? Úgy vélem, azt kellett volna kérdezni, ki a’ resolutiót kiadta, mellynek szavai azért, hogy törvénnyé vált, nem lettek homályosabbak a’ Kormány- és az Országra nézve. Az a’ kérdés , miként magyaráztatott mindjárt rögtön azon törvény ott, a’ honnan keletkezett? — Felelet: hogy az 1790ben jött kir. válasz a’reversalisokat törvénnyel összeütközőknek nem mondja, melly elv IS év óta fentartatott; ‘s igy nem lehet mondani, hogy a’ reversalisok törvénytelenek, hogy a’ bécsi és linczi békekötéseken nem alapulnak. A' KK. és RR. abból, hogy a' Mélt. Fű-Rendek a’ reversalisokat a’jövendőre nézve eltöröltetni kívánják, azt következte!ik, hogy a’ Mélt. Fó-ltendek azt is elismerik, hogy a’ reversalisok a’ múltra nézve is törvényben nem alapulnak. A’ KK. és RRnek ezen okoskodása igen messze megy; mert itt legfeljebb csak azt lehet következtetni, hogy a’ Mélt. Fő-Ilendek a‘ reversalisokat jövendőre nézve ártalmasoknak vagy szükségteleneknek tartják, 's nem azt, mintha azok törvénytelenek lettek volna a’ múltra nézve. Itt a’ Mélt. Fő-Rendeknek többsége azon elvből indult ki, hogy ha a' múltra nézve a’ reversalisokban változás történnék, visszaható erő tulajdoníttatik a’ törvénynek, mi alkotmányos országban a’ legveszedelmesebb, ’s nézetem szerint nagy obseurantismusnak jelét adná; olly törvényt kell tehát hozni, melly által minden, mi káros vagy helytelen, csak jövendőre nézve módosíttassék vagy töröltessék el; — de javasolja még egy politicus nézet is, hogy a* reversalisok a’ múltra nézve fenmaradjanak: el van ugyanis fogadva, hogy minden gyermek, ki a’ 18. évet elérte — habár reversalis következtében a’ római catholica hitben neveltetett is — bizonyos feltételek alatt más vallásba átléphet, és a’ kiadott reversalisoknak ereje megszűnik; ’s igy ha a’reversalisokat a' múltra nézve eltöröljük, vagy azokra nézve valamelly változást teszünk, annak az lesz a’ következése, hogy minden vegyes házasságban, mellyben a’ férj szigorú, súrlódások fognak támadni, mellyek a’ házi viszonyokban, de még a’ polgári 's törvényes helyzetben is, zavart fognak szülni, mellyre — ha casuisticára kellene menni — lehetne száz eseteket előadni, hol ez esetben nem csak a’ házi, de a’ polgári viszonyok is zavarba jönnének. Ezen esetek előhozásával azonban nem akarok alkalmatlankodni. — Mind ezeknél fogva szavazatomat röviden összeszorítván: mivel a’ reversalisok, mellyek a’ múltra nézve kiadattak, nem törvénytelenek, mivel azoknak eltöilése nem politicus, mivel a’ házi és polgári viszonyokat ezer zavarba hozná, a' mellett voxolok, hogy a’ Mélt. Fö-Rendek a’ reversalisokra nézve az előbbcni válasz-üzenet mellett most is maradjanak meg. Gróf An drássy Károly: Azok közé tartozom, kik a’ reversalisokat törvényteleneknek nem tartják; ezzel nem akarom a' történt visszaéléseket menteni, mellyek csakugyan törvénytelenek lehetnek. Ha feltétel nélkül szüntetnének meg a" reversalisok a’ múltra nézve, akkor a’ törvénynek visszaható erő adatnék, és én utolsó volnék, ki ezt elfogadnám, mert illy esetben egy oldalról csupa zavar, más oldalról pedig következéseire nézve egy igen veszedelmes elv állíttatnék fel; itt csak egy generatiónak problematicus hasznot tennénk, de a'jövendőnek tetemesen ártanánk. Én királyi resolutiókra nem szeretek hivatkozni, de József Császár Tolerantiale Edictumára örömest hivatkozom, ’s azt nyilatkoztatom, hogy ezen óvás inellett hozzá állok a’ Koronaőr előadásához. Csanádi megyés Püspök Lonovics József: Midón ezen üzenetnek a" reversalisokat illető pontja ezen Áléit. I nhlánál a mait alkalommal tanácskozás alatt volt, egy nagyérdemű szónok ur pártolván egyébkint a T. KK. és Rlt. véleményét, megvallá, hogy az általok e’ pontra nézve felhozott gyám-okokat nem tartja épen legerősebbeknek. Ugyanezen véleményben vagyok én azon okokra nézve is, mellyeknél fogva a’ T. RR. a’ reversalisokat a‘ múltra nézve eltöröltetni továbbá is sürgetik. T. i. válaszolva a’Nagymélt. Fő-Rendeknek észrevételére, azt mondják a’T.KK. és RR., hogy: hozandó törvénynek épen akkor lenne visszaható ereje, hu a’ reversalisok, mellyek az 1790: 26. t. ez. által azon kormányi rcndelclekkel együtt, mcllyekben gyökerezve vágynak, eltöröltetlek, visszuhatólag törvényes erővel ruhazlatnánuk fel." — Azonban miután a‘ T. KK. cs RRnek a’ múlt országgyűlési üzenetük szerint is II. József Császár a’ vegyes házasságokban a’ reversalisokat mint szükséges feltételt eltörlötte, a’ 26ik t. ez. után pedig a’ kir. rcsolutiúk azokat soha sem parancsolták, hanem csupán a' szabadon kiadottakat, mint szabadon kötött szerződéseket, pártolták, a’ reversalisok teljességgel nem a'kir. resolutiókon, hanem magának a'26ik t. czikknek „possint-' igéjén alapultak, következőleg az 1791: 26íkt. ez. által cl nem töröltettek. — Törvénytelen csak az lehet, a’ mi a’ törvényt megszegi,’s a’ mit az megenged, azt tenni szabad, máskép a" szabadság csupa gúnnyá válnék ’s roszabb lenne a’ rabszolgaságnál. Nem tiltja a’ törvény a' catholicus ifjaknak a külföldi academiákra való menetelt, ’s az országos Rendek annak akadályoztatását törvénytelennek jelentették: nem tiltja a‘ törvény, hogy valaki külföldi vállalatok részvényese lehessen, ’s azért ennek szabadnak kell XCIII. országos ülés. Februarius 25-kcn 1840.
