1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 111. ülés
190 hrncta’ rendeltetésének változni, részemről cl nem fogadhatnám, csak azért is, mivel ekkép, ha egy helységnek noha egy — rög.emegye- többsége változtatná is vallását, a másik eredeti vallásához ragaszkodó, szinte nevezetes rész, tem-Járíl. plomától igazságtalanul fosztatnék meg; — sót miután azt hiszem, hogy midőn valamelly kitűzött templom építésére történik bármi néven nevezendő adakozás, az bizonyára olly szándékkal (intentio) történik, hogy azon felállítandó templom azon bizonyos kijelelt vallás hívei által használtassák, ekkép az alapítók szándékának tiszta megőrzése azon legigazságosb és törvényes nézet, mellyel olly esetben, ha egy rész eredeti vallását megváltoztatja, méltányosság tekintetéből is követni kell: — minélfogva e’ részben is a’ T. Karok és Rendek izenetét pártolom. Gróf Teleki Sámuel: Mind polgári, mind egyházi tekintetben az egyformaságot és viszonosságot óhajtván, lehetetlen, hogy a' Karok és Rendek azon kivánatát ne pártoljam, hogy görög nem egyesült atyánkfiái vallásos tekintetben tökéletes szabadsággal ne éljenek; azt is kívánom, hogy a’ csábítás és a’ templomok elvétele azon módon, mint azt a' Koronaőr Ö Excellentiája említette, megszüntessék. Gróf Desseicffy Aurél: A" Karok és Rendeknek azon szándékát, hogy görög nem egyesült hontársaink állását. a' mennyire az törvényeink által már biztosítva volna, ezen törvényes helyezetbeu ezentúl is fentartsák, a' menynyiben pedig netalán történt visszaélések által csonkítva volna, ezeket jövendőre megszüntessék, — nem pártolnom nem lehet. A' mi azonban a’ javaslóit törvényezikknek amaz általányos foglalatját illeti, miszerint azon törvényeknek rendeletéi, mellyeken az evangelica valláson lévők vallásbeli szabad gyakorlata és polgári állása alapul, a’ görög nem egyesültekre is kiterjesztetnek, megvallom, hogy annak értelme előttem nem egészen világos; merta’ mi a’ vallásbeli szabad gyakorlatot, fekvő vagyon birhatását 's minden közhivatalokra való juthatást illeti: ezek görög nem egyesült atyánkfiainak az'1790: 27 t. ez. l-ó §-a által már teljesen meg vágynak adva; egyházi viszonyaikat ’s a’ Kormánynak azokra való befolyását pedig a' Declaratorium Rescriptum szabályozza, mellyet az idézett czikkely 2-ik része törvényesít. Csak egy dolog van tehát, mellyre törvényes rendelet még nem létez; ez pedig a’ görög nem egyesült vallásunknak más vallásbeli felekezetiekkel való viszonyaikat a’ vegyes házasságok ’s más effélék eseteiben illeti, ’s nem kétlem, hogy a’ Karok és Rendek ezélzata ezekre terjed; de ha ez igy van: a’ törvényezikk szerkezetében azt kellene mondani, hogy a’ görög nem egyesült vallásbeliek szabad gyakorlata és polgári állása az 1790: 27 által már biztosítva lévén, más vallásbeliekre való viszonyaikra nézve minden az evangelicusokat illető törvényes rendeletek reájok is kiterjesztetnek. — A’ felhozott csábításra nézve, akár azokat tekintsem, a’ mik hasonló tárgyban más Országban történnek, akár a’ görög nem egyesültek abbeli kényes állását, hogy polgárilag a’ magyar Korona alatt állanak, vallásuk fejének pedig némi tekintetben idegen Fejedelmet ismernek, — óhajtottam volna, hogy a’ Karok és Rendek ezt a' kérdést országos tanácskozás tárgyává ne tegyék, mert igy halkkal, lárma nélkül, idővel talán a’ Haza közjavára a’ görög nem egyesültek már egyesült atyjokfiaival összeolvadhattak volna. Nem az erőszakot, nem a’ külföldön történt kényszerítő eszközöknek viszonzását tartom én erre a’ legczélirányosabb módnak, hanem inkább a’ keresztény türelmet és igazságot, ez egyszersmind az illyen tettek viszonzásának legerkölcsibb ’s legméltóbb neme. Miután azonban a’ dolog a’ törvényhozás elébe hozatott, azt többé elhallgatnunk nem lehet; mert hogy Ígéretek és adományok által eszközlőtt csábításokat pártolunk, azt mondanunk csakugyan nem lehet; és igy e’ részben egyetértve Koronaőr Gróf Teleki Ü Nagyméltóságával, a’ Rendekkel tartok, csupán a’ rábeszélés megemlítését, mivel az számtalan nyomozásokra adhatna alkalmat, kívánnám kihagyatni, f Figyelmeztetik u’ Szólót, hogy ez a' szó már magok a’ Rendek által kihagyatott.J Bocsánatot kérek, az én példányomban megvolt. — A’ templomokra nézve a’ Koronaőr 0 Excja véleményét pártolom. Szathmári megyés Püspök Hám János: A’ Karok és Rendek izenete bennem két aggodalmat gerjesztett, melly még nagyobb lett az által, mit itt hallottam; az l-ő származik az 1791: 27-ik törvényből, melly szerint a' görög nem egyesültek vallásos állapotának elrendelése egyenesen Ő Felsége jogaihoz tartozik; ezt pedig mindenkor sérthetetlenül fentartani óhajtóm. — A' másik onnan származik, nehogy az által nem egyesült görögöknek az egyesülésre való jövetele akadályoztassék. Tiszteletben tartom én ugyan a' görög nem egyesült atyafiaknak jogait, de egyszersmind az ő ügyességre való átlépésüket is lelkemből óhajtóm: ezt nem csak egyházi, de polgári tekintetből is, még az 1550 észt. 12-ik törvényezikk nyomán is, igen üdvösnek és kívánatosnak tartom; mert ebben a’ nemzeti erőnek is nevekedését vélem; — ugyanis a’ hol az akaratok egyesülve vannak, főként a’ vallás kötele által, ott a’ Nemzet ereje legnagyobb, legbiztosabb; azért mind azt, mi az egyességet akadályoztathatná, eltávolítani kívánom: de azért az egyesülést soha olly eszközök által eszközöltetni nem kiváltom, mcllyek vétkesek, és czélra nem vezetnek, miilyeneknek tartom én is a’ csábításokat, kényszerítéseket, vagy megcsalásokat; hogy azért ezek eltiltassanak, de úgy egy részről, mint más részről, azaz a’ már egyesülésre jöttéknek visszacsábítási is eltiltassanak, igen helyesnek, igazságosnak találom: azt azonban nyilván kijelentetni kívánom, hogy azok, kik a’ tanítás, felvilágosítás által tiszta buzgóságból az egyesülést eszközölni igyekeznek, a’csábítás vétkével ne bélyegeztessenek, se a' büntetés terhe alá ne vonattassanak— A’ mi azon esetre a* templomokról, oskolákról és egyéb egyházi épületekről, ha az egész helység az uniót el nem fogadja, javasoltatik,—az javasoltatik t. i., hogy mindenkor az uniót el nem fogadóknál, ha azok kisebb számmal lennének is, a’ templom és egyéb épületek maradjanak, — ezen javaslatban az egyesülésnek akadályoztatását látom; de ezt az igazsággal sem tudom megegyeztetni, mert az osztó igazság azt hozza magával, hogy a’ többség után menjen a' templom is, a' kisebb résznek azonban kárpótlás adassák, kivéve azon esetet, ha netalán valamelly fundatio az ellenkezőt kívánná. Krussói Főispánig Gyiirky Pál: Hogy azon törvény, melly az evangelicusok vallásszabadsága biztosítására hozatott, kiterjesztessék a’ görög nem egyesültekre is, az iránt a’ Karok és Rendek izenetéhez ragaszkodom, — úgy ragaszkodom az 1790: 27 törvény rendeletéhez is, melly a’ görög nem egyesülteknek tökéletes szabadságát biztosítja, ’s nem tulajdoníthatok ezen törvénynek olly értelmet, melly az ellenkezőt mutatná. Illeti ugyan 0 Felségét ezen törvény szerint a’ legfelsőbb felügyelési jog, de csak a’ törvény rendeletc szerint, azaz én úgy veszem ezen törvényt, miszerint Ö Felségének tökéletes jusához tartozik, a’ görög nem egyesültek vallásbeli szabadságát biztosítani. — A’ csábításra nézve általánosan ragaszkodom a' Karok és Rendek izenetéhez azon hozzáadással, mellyet a’ Csanádi Püspök 0 Méltósága érintett, hogy t. i. tökéletes viszonosság legyen. — Oroszországnak felhozott példája engem épen nem rettent el a törvény hozatalától; mert azon csábítás nemét, melly Oroszországban történt, nem dicsérhetem, s Hazámra áttenni nem akarom. — A’ templomokra nézve azt kívánom: miszerint ha a' népségnek nagyobb része is más vallásra átmenne, ez esetben is a’ templom az ó hitben megmaradtaknak hagyassák; mert jobbadán minden templomok hagyományokból építtettek; de ha nem készültek volna is igy, minden esetben czélja és szándéka az vala az építkezőknek, hogy azoknak használatát tulajdon hitök sorsosai vehessék. CXI. országos ülés. Martius 18-kán 1840.
