1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 111. ülés
191 CXI. országos ülés. Martins 18-kán ÍWO. Fó-Ajtónállómatcr Gróf Zichy Ferenc«: Mi az első és második pontot illeti: a' Fő-Tárnokmester Ó Excellen- i«enet a' gi. tiájával egy értelemben vagyok, és csak a’ harmadikra nézve van egy észrevételem, miszerint az mondatott, hogy azSitakíJF* evangelicusok és görög nem egyesültek templomait mindig az Ekklézsiák szokták építeni. Tapasztalásbői tudom, °hogy *" ez nem áll, mert nekem is vannak református jobbágyaim, kiket igaz, hogy az Ekklézsiák szintén segítettek, hogy magoknak templomokat építtethettek: de a’ görög nem egyesült jobbágyaimat én segítettem, a’ nélkül, hogy az Ekklézsiák egy krajczárral is hozzájárultak volna. Országbírója Majláth György: A dolog ki van merítve, azért nem fogom tartóztatni a’ Mélt. Fő-Rendeket hosszas előadással. Az első kérdés, mit előlegesen a’ KK. és RR. elhatároztatni kívánnak, oda megy, hogy a’ görög n. e. vallásbelieknek teljes polgári jusok ’s vallásuk gyarkorlása úgy legyen meg, mint az evangelicus atyánkfiainak. Igen kívántam volna, ha a KK. és RR. világosabban és in specifico előadták volna, hogy ez alntt mit értenek: mert mi a’ polgári jusokat illeti: azok az 1791: 27 t. ez. által úgy vannak biztosítva, miszerint nem gondolom, hogy a’ catholicus polgárok jusai jobban biztosítva legyenek, és nem foghatom fel, hogy mit kivannak meg ezenfelül a' KK. és RR. biztosíttatni? Mi pedig vallásuk szabad gyakorlatát illeti: e’ részben ha a’görög n. e. vallásnak mind azt, mi az evang. atyánkfiainak akár a’ 26-ik t. ez. által biztosítva van, akár ezután biztosíttatni fog, magokra kiterjesztetni kívánnák, — én részemről ezt nem ellcnzeném: de nem tagadhatom azt, miszerint ha a’ dolog ezen általánosságban marad, reájok nézve bizonyosan ollyanok is állapíttathatnának meg, mellyek talán vallásos elveikkel, disciplinájokka), sőt még azou jusokkal sem egyeznének meg, mellyek a’ Declaratoriumban alapulnak, mint azt :v Fő-Tárnokmester 0 Evcellentiája elég világosan előadta. Erre nézve én vagy ahoz állanék, mit Ó Excell. a’ Tárnok előadott, vagy pedig, ha a' Mélt. Fő-Rendeknek jobban tetszenék, azt javaslanám, hogy a’ KK. és RR. szólíttassanak fel az iránt, hogy e’ pontra nézve világosabban és in specifico jelentsék ki, hogy mit kívánnak e’ helyen a’ görög nem egyesülteknek adni. Mert, megvallom, a' dolgot in gfobo, úgy mint most áll, ollyunnak tartom, hogy talán magok sem fogadnák el azt olly általánosságban, mint itt javasoltatik. — A’ mi a’ 2-ik kérdést, t. i. a’ csábítást illeti: a’ Csanádi Püspök O Méltóságával kezet fogok. — Mi a’ templomokat illeti: nem akarok ereszkedni azon okoskodások bővebb fejtegetésébe, mellyek eddig előadattak. Én ugyan mindenben nem egyezek meg azon nézetekkel, mellyeket a’ Koronaőr O Exc. kijelentett: de a’ dolog érdemére nézve mégis vele kell kezet fognom; mert bizonyos az, mit a’ nyitrai Püspök Ó Mélt. előadott, hogy a’ múlt országgyűlésből ezen kérés úgy, mint most a' KK. és RR. által velünk közöltetik, mind a’ két Tábla megegyezésével terjesztetett Ő Felsége elébe, 's igy nem látom módját, hogy most azzal ellenkező felterjesztést tegyünk; annál fogva a' Karok és Rendek előadását pártolom. Gróf Páljfy József: Hosszas lenni nem akarván, mert az előttem szólók, különösen a' Csanádi Püspök Ö Méltósága, a’ tárgyat kimerítették, igy csak röviden előadásához járulok. Gróf Teleki László: Csupán csak vélekedésemet akarom kimondani, miszerint a' Karok és Rendek izenetét mind a" három ágára nézve pártolom. Az elsőt nem ellenzem, hogy a’T. Karok felszólittassanak: fejeznék ki világosabban, mik azon jogok, mellyeket ezen törvény alatt a‘ görög nem egyesültekre akarnak kiterjesztetni. A’ másodikra nézve elfogadom a’ kölcsönösség elvét, hogy t. i. nem csak az fenyíttessék meg, ki unióra csábít, hanem az is, ki már uniált személyt ismét csábítás utján a’ nem uniált vallásra vissza akar hozni. A" harmadikra nézve tökéletesen elfogadom a’ Karok és Rendek izenetét azon okoknál fogva, mellyeket a’ Koronaőr 0 Excellentiája előhozott, csak azt adván hozzá: miszerint, ha mindjárt kételkedtem volna is c’ dologban, már azon példából, mit Gróf Andrássy Károly előhozott, meggyőződtem volna a’ felől, hogy itt a’ Karok és Rendek izenetében kifejtett elvek helyesek; mert a’ tisztelt Gróf véleménye támogatására más példára nem hivatkozhatott, mint arra, melly akkor történt, mikor egész Europa, vallásos különbség következtében, pártokra — részekre volt osztva, mikor háború volt; 's igy abból, miszerint ezen dologra csupán csak háború idejéből lehet példát előhozni, azt következtetem, hogy azon elveket, mellyeket akkor követtek a’ különféle felekezetek, most, midőn nincsen vallásos viszálkodás, — nincsen háború, vagy revolutio, — most teljes békesség idejében, nekünk szabályul ajánlani nem helyes. Nyitrai Főispáng Báró Medngánszky Alajos: Én kezet fogok az Országbíró 0 Excellentiájával, és csak a' csábításra nézve van egy különös észrevételem. — Én a’ csábításnak nem csak vallásban, hanem bármelly tárgyban is ellensége vagyok, ’s azt olly eszköznek nézem, melly nem csak minden vallást, hanem minden embert is lealacsonyít, azért ezen eszközzel nem akarok élni,'s nem is akarom, hogy azzal más valaki éljen, és ha erről a’ törvényben említés tétetik, kívánom a’csábításnak minden nemeit érinteni. Úgy látom: ezen törvényjavaslatban kettő van említve, az ígéret és adomány; pedig a’ csábításnak még egy harmadik neme is van, t. i. a’ fenyegetés,— ezt is kívánom n’ törvényjavaslatba iktatni: mert tudjuk, hogy fenyegetésekkel az emberek mindenféle czélokra vezettetnek. Gróf Almássy Móricz: Röviden csak az Országbíró <i Excellentiája bölcs előadásához ragaszkodom. Báró Ambrózy Lajos: Szintén 0 Excellentiája az Országbírónak előadását pártolóul. Báró Orczy Lőrincz: Szintén részemről 0 Excellentiája előadását pártolom. Gróf Szapáry Miklós: Én is az Országbiró Ő Excellentiája előadásához állok, azon hozzáadással, mellyel a’ Koronaőr O Excellentiája tenni méltóztatott. Andor O <*.S. Kir* KdlSÓjBfC;: Azt hiszem, hogy minden itt fenforgó tekinteteket legjobban össze lehet egyeztetni az Országbiró 0 Excellentiája előadásával. Itt három a’ tárgy; az elsőre nézve azt kívánja a’ többség, hogy a’ KK. és RR. e’ részben kívánságukat bővebben ’s világosan adják elő. — A’ csábításra nézve a' többség a’ Csanádi Püspök 0 Mélt. előadása mellett nyilatkozott; ’s megvallom, hogy a’ viszonosság elvét itt én is igazságosnak’s méltányosnak tartom. A’templomokra és egyházi épületekre nézve, úgy hiszem, miután ezen tárgy mára' múlt országgyűlésből a' két Tábla megegyezésével <) Felsége elébe terjesztetett, most már nehéz volna itt visszalépni; s igy legjobb lesz a’ Karok és Rendek izenetét elfogadni, fHelyes!j Olvastatott a’ Karok és Rendek izenetének 2-ik szakasza, melly igy kezdődik: görög n. e. Érsek választásának“— ezen szavakig: „az illető polgári törvényhatóságok által kezeltessenek Karloviczi Érsek és Metropolit a Szltmkovich István: A’ szőnyegen lévő javaslatnak 2-ik pontjában a T. Karok és Rendek azon eddig divatozott szokást, melly szerint az Érsek választása, úgy ennek és a’ Püspököknek hivatalaikba beiktatása, valamint ezen vallásbeli egyházi főszemélyek elhunyta után hátra maradt vagyon kezelése katonai Riztos által vitetett végbe, — annálfogva eltöröltetni kívánják, mivel a'választásban és beiktatásban, mint polgári eljárásban, a’ katonai hatalom befolyását a’ dolog természetével megegyeztetni nem tudják: azon törvénynek rendeletét pedig, melly szerint a' véghelyeken lakó nemes személyek a’ polgári törvényhatósághoz tartoznak, az egyházi fösze-48*
