1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 111. ülés
w^m CXf. országos ülés. Martius 18-kán 1840. ISI) Fö-Pohámokmesler Gróf Keglcvic/i János: A’ KK. és RR. .V jelen izenetben háromfelé indítványt lesznek, nz *«■•* »’ *s első, hogy mind azon törvények, mellyeken alapulnak más keresztény felekezetek vallásos jogai és szabadságai, kiterjesztesse •üV'iTíh^ nek a görög nem egyesetekre is; — a' 2-ik hogy olly törvény alkottassák, melly által minden csábitó fenyítőpőrbe idéztes po'jAró1- sék, és szigorúanmegbűntettessék; — a 3-ik hogy a' templomok, hacsak egy egész községét nem megy, úgy a‘ többi egyházi épületek és alapítványok, maradjanak azon résznél, melly a’ régi szertartás mellett megmarad. Mi az 1-sőt illeti: óhajtottam volna , ha ezen tárgy akkor fordult volna elő, mikor a’ vallásos tárgy volt szőnyegen, akkor erről is lehetett volna jobban tanácskozni, — én pártolnám a‘ KK. es HR. indítványát, miután azt igazságosnak látom, ha az homlokegyenest nem ütköznék a’ 27-ik t. ez.-be, melly azt mondja: „juribus caeleroquin Ii. Mattis circa negotia Cleri graeci n. u. Religionis, cujus exercitium etc. etc. in sulco reliclis.Ci — A’ mi & 2-ikat t. i. a' csábítást illeti: csodálkozom, hogy épen itt szükségesnek látszik a' KK. és RR-nek szigorúabb büntetést kiszabni, miután a’ másik vallásos tárgyban az iránt szót nem tettek. En a‘ csábításnak barátja nem vagyok, s igy kezet fogok a* KK. és RR-kel, és csak azt kívánom, hogy e’ részben tökéletes viszonosság legyen. — A 3-ikra nézve kezet logok (7róf Andrássy Károly Ö Méltóságával, mtrt ha eleve kimondatnék az, hogy a" templom maradjon azon felekezetnél, melly megmarad régi hite mellett, akkor azon rendes eset történhetnék, hogy ha csupán csak egy ember maradna is meg a régi hit mellett, a templom mégis neki ítéltetnék, igy ezen templomban minden cubus megszűnnék. Én azt gondolom, hogy miután ezen tárgy — bátor más szavakkal Ó Felsége elebe fel vagyon terjesztve, minthogy Ö Felsége erre még k. kir. választ nem adott, ezen tárgy Ö Felsége elébe felterjesztetvén, 0 Felsége megkeressék az iránt, hogy jogánál fogva kegyes kir. válaszát minél előbb kiadni méltóztassék. Pécsi megyés Püspök Scitovszky János: Midőn ezen izenetnek elején a’ T. Rendek azon óhajtásukat nyilvánítják: hogy a görög nem egy. valláson lévőkre is mind azon törvények, mellyeken Hazánkban lakó egyéb keresztény felekezetek vallásos szabadságuk alapul, világosan kiterjesztessenek, én belátásom szerint ezen óhajtást sem a’ létező vallásos törvényekkel, sem ezen izenetnek egyes pontjaival összeegyeztetni nem tudom. Valamint a’ protestánsoknak a’ békekötések is, ’s különösen az 1791 : 26-ik t. ez. által vallásos jogaik meg vannak határozva: úgy a' nem egyesült görögök vallásos jogaik is a' boldog emlékezetű I. Leopold 1690-ki, és Hl. Károlynak 1718-ban adott privilegialis Decretumában pontról pontra 's névszerint meg vannak határozva; Hazánknak pedig alapos törvényei rendelete szerint koronás Fejedelminknek jusa vagyon privilégiumokat osztani, mellyekkel ha a’ nem egyesült görögök megelégedvén, nyugalomban élnek, azokat akár terjesztve, akár összcszoritva módosítani senkinek sincsen joga. Ehhez járul, hogy a’ nem egyesült görögöknek adott privilégiumok az 1791 -ki 27-ik t. ez. áltál megerősíltettek, ezen szavakkal: „non minus privilegiorum ipsorum in sulco relictis." — De ha az időnek változékonysága miatt szükséges is volna valami módosításokat, nevezet szerint ezen izenetben foglalt tárgyakra nézve, valami újításokat tenni, azta most előhozott 27-ik t.ez.szerint tenni magának Felséges Fejedelmünknek feltartatott; feltartatott pedig nem csak közönségesen, de névszerint is: ,,circa negotia Cleri, Ecclesiae, Religionis, fundationum, studiorum, ac Juventutis educationis"-, a’ törvényhozó testnek tehát, ha Fejedelmének jogait sérteni nem akarja, e’ tárgyban csak az feladatja: hogy a' netalántán szükségesnek talált rendelkezések megtevésére azon 27-ik t. ez. szerint koronás Fejedelmét megkérje. — De annál kevesbbé tudom egyeztetni a' T. RR. eme’ közönséges kivánatját az izenetnek egyes pontjaival; mert midőn a' nem egyesült görögökre is, minden a’ protestáns vallást érdeklő törvényeket, tehát az 1790-diki 26-ik ez. t. is, kívánják a' T. RR. kiterjeszteni, gondolná az ember, hogy a’ görögökről alkotandó törvény olly kedvező szellemben alkottassák, mint a’ 26-ik t. ez. protestáns nlyánkfiaira alkotva vagyon; — pedig melly messzire állanak egymástól minden pontok, azoknak összehasoiditása legvilágosabban mutatja; nem akarom minden egyes pontok összehasonlításával untatni a' Mélt. Fő-Rendeket, legyenek például ezek: a 26-ik törvény szerint a‘ protestánsok „jus hubent sibi superiores soli deligendi ezen izenetben pedig a’ görög nem egyesült Püspöknek választását királyi Biztos előtt megtenni rendelik; — a’ 26-ik törvény a'protestánsoknak fentartja: „fundationes evangelicorum pro Ecclesiis, ministris, scholis, nosocomiis etc. ab iis nulla ratione adimantur, nec e manibus et administratione eorum ullo sub praetextu eximantur, directio praeterea harum fundationum iis, de ipsorum medio salva et illibata relinquatur;“ ezen izenetben pedig javaltatik: hogy az érseki kezelésből a" fundatiók vonattassanak el, és a nemzeti pénzalapnak mi módon leendő kezeléséről a’ küldendő biztosság rendelkezzék ’s a' t. Suum cuique ! quod tibi non vis fieri, alteri ne feceris! — A’ 26-ik törvény a’protestánsoknak fentartja: „ut Ludirectores, Professores, Docentes, Directores vocare, dimittere, numerum augere vel minuere, rationem, normam, ordinem docendi, discendi ordinare futuris semper temporibus ipsis relinquaturezen izenetben pedig javaltatik: hogy a’ népnevelésről, sőt még a’ papi nevendékházak és kolostorok elrendezésébe a’kiküldendő Biztosság ereszkedjék. — A’ 26-ik törvény szerint a’ protestáns ifjaknak szabad a’ külső evangelicus academiákba menni; talán szabad lesz a’nem egyesült görög ifjaknak is Oroszországba kimenni? Kiki látja, mennyire nem egyezik a' T. RR. közönséges javalatja a’javait egyes pontokkal. Nem is nagyon köszönnék meg tehát a’nem egyesült atyánkfiái az efféle képzelt kedvezéseket, mellyek által tulajdonkép proprietásaiktól is megfosztanának. — Mi a’ csábításnak korlátozását illeti: azt soha se’ lehet pártolni, mert ez a' religiónak szentségét tiporja; de ha egy más valláson lévő, oktatás, magyarázás, felvilágosítás által az igazságnak megismerésére vezettetik, ezt én reám és minden eatholicusra nézve kötelességemnek tartom: ebben tehát a’ többi véleményekhez úgy ragaszkodom: hogy Ígéretek vagy adományok által [történt csábítások valamint más vallásokban, úgy a’ nem egyesült görögben is biintettessenek. — Végtére ha a’ nem egyesültek a’ szent egyességre térnek, legyen a’ templom a' községnek számosabb részéé, ’s ez által a kisebb rész fizettessék ki. A’ Nagyméltóságu Koronaőrnek előadásához nem járulhatok azért; mert habár kéregetések által is összeszerzett adományokból építtetnek a’ templomok, mit közönségesen tagadni nem lehet — szorosabb értelemben azonban egyes templomnak építése igy történik: arra fordittatik a) mi a’ templom pénztárában vagy on, — b) mit a’ hivek önkényesen ajánlnak, — c) mit a’ földesuraság ajánlani szokott, és mindig mindenütt ajánl, — d) a’ hivek a’ kézi 's fuvar-munkát magok teszik, — végtére e) jön a’ kéregetések állal összeszedett adomány, melly csekély részét szokia tenni a’ költségekre megkivántató summának. — De valljon a’ ki adakozik, azért adakozik e, hogy azon görög nem egyesültek templomjok építtessék; vagy inkább nem azért, hogy a’ szegényeket felségelje? Senki sincs közülünk, ki más értelemben adakoznék! s azért a’templomot soha sem lehet mondani tartozandónak az egész vallásos egyetemhez — felekezeihez, hanem csak azon helységhez, habár annak szegénysége mások által is felsegittetett; — következőleg ha a’ közönségnek nagyobb része a’ szent egyességre lép, övé legyen a’ templom. Temesi Gróf Tihanyi Ferencz: Az első pontra: Azok közé tartozom, kik a" T. Karok és Rendek izenetét e’ pontra nézve pártolják; és igy csupán azokra szorítom észrevételeimet, mellyek itt terjesztettek elő; — jelesül a' csábításra nézve csanádi Püspök ur 0 Méltóságának azon észrevételét, hogy itt viszonosság legyen, mint igazságost, nem ellenzhetvén, azt részemről is méltánylom. A’ templomokra nézve pedig, — miután a’ patronatus! jognak olly tág magyarázatát, mintha az illető templomra tán országszerte tett adakozások, vagy tán a’ helybelieknek azon része által is, melly az egyesült vallásra tért át, — tett közös költségek és kézbeli munkák tekintetéből a’többségnek változó akaratához képest kellene a templom eredeti Fó-rendi Napló. I. Kötet. 48
