1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]

1840 / 111. ülés

18?

CXI. országos ülés. Martins 18-kán 1840.

az evangclicusok által előhozott serelmek különb természetűek azoknál, mellyek a görög n. e. részéről előadathatnak: az Si

evangelicusok sérelmeit t. i. a' T. KK. és HR. a’ törvények különös rendeletéből, főképen a bécsi és linczi békekötések-^aiuiT’Sí bői, és ezeknek következtében szerkesztett törvénycikkekből, nevezetesen az előhozott békekötésekre alapult 1791: 26-ik po,j4ró1 törvénycikkből, ámbátor alázatos véleményem szerint nem helyesen, következtetni igyekeztek; — viszont pedig a görög n. egyesültek az érintett békekötéseket és törvényczikkeket magukra nem alkalmaztathatják. — Mindazonáltal, ha a’ görög nem egyesült vallásuaknak valamelly valódi sérelmeik vannak, azokat különösen adják elő, mert abban az általánosságban” mellyben a KK. es RR. veszik, azokat legfelsőbb Helyre felterjeszteni nem lehet. — Mi a'csábítást illeti, ámbátor semmit annyira nem óhajtok, mint hogy a' szent egyesület ebben az apostoli Országban, az 1741 : 46-ik törvényczikk értelmében is, mindenképen előmozdittassék, és az ezen Országnak n. e. görög vallásu lakosai mivelünk a’ lelki egyessé»-ben egyesüljenek is, s így az Istennek tartozó tiszteletet egy szájjal ’s egy szívvel adván, s a koronás Fejedelem iránthivséget egyező akarattal mutatván, velünk a’ Haza boldogságát is egy lélekkel eszközöljék: mindazonáltal soha sem kívántam , vagy kívánom azt, hogy tiltott eszközökkel, úgymint kényszerítéssel, adományokkal, vagy a’ világi javak Ígéretével ön vallásuknak változtatására birattassanak, jól tudván azt, hogy Idvezítőnk a’ maga mennyei tanítását nem a’ múlandó javak ígéretével, vagy adományokkal, hanem szelíd tanítással, meggyőződéssel és az örök életnek Ígéretével közönségessé is tette. Különben is az isteni kegyelem, melly nélkül az igazsághoz jutni nem lehet, sokféleképen munkálkodik; gyakran megtörténik, hogy valaki a' vallásos isteni dolgokrul beszédközben — avvagy a’ körül álló néphez mondott szent igének alkalmával érzi lelkét felgerjedni, és az igazság útjának bővebbi kinyomozására ösztönöztetni, — mivel a' valódi és tiszta megtérés soha sem szokott megtörténni belső küzküdés és a" léleknek belső megháborodása nélkül; ha tehát a’ T. KK. és RR. izenetükben azt adták volna elő, hogy sem az isteni dolgokrul másokkal beszélni, sem pedig a' catholica hit ágazatainak bővebb ismeretét megszerezni kívánót oktatni szabad ne legyen: akkor alapos okunk lett volna a tisztünk szentségéből folyó nyomos észrevételeinket nyilvánosan előadni. De miután a’ KK. és RR. egyebet nem kívánnak, csak hogy azok, kik a' görög n. e. vallásunkat tiltott eszközökkel, valamint nyújtott ajándékokkal és jótétemények ígéreteivel, vallásuknak megváltoztatására el rsábitandják, vétkük fokához mérsékelt büntetéssel illettessenek, alig van valami, a’ mit ezen előadásnak ellenvetni lehetne, egyedül csak viszont az kívántatik, hogy a' n. e. görögök is, kik más vallásbelieket illyes tiltott eszközökkel elcsábítanak, hasonló büntetéssel illettessenek; mert arról legtöbb példák vannak, hogy jelen időkben is a' n. e. görögök által hasonló tiltott eszközökkel a‘ szent egyesülettől elvonattak légyen, ügy Bihar Vármegyében kebelezett Terje helységben az egész épnek két harmada tulajdon ösztönből a catholica hitnek egyesületéhez, plébánosukkal együtt kapcsolódtak, minek következtében 1827-ben Bihar Vármegye által vegyes Kiküldöttség rendeltetett olly utasítással, hogy azokat, kik az egyesülethez önkényt és minden szabadsággal járulni akarnának, rendesen összeírja, és ha kitűnnék, hogy azon helységnek nagyobb része a’ szent egyesülethez állana, akkor a‘ nem egyesült görögöknek temploma is ugyanazoknak birtokukba adassék által. Ennek következtében a’ kirendelt Küldöttség szorgalmatos nyomozás után az előadásnak valóságáról meggyőződvén, hogy t. i. a’ helységben lakozó, és egyenkint kikérdezett 180 családokból 86 családos gazda önkényt és minden csábítás nélkül a' szent egyesülethez járult, az 1757-évben költ kegyelmes királyi rendelet értelmében a’ nem egyesült görögök templomukat az illető Fő-Esperesnek általadta; a’ mint ezek a’ Küldöttség általa’ közönségnek beadott jelentéséből bővebben kitetszenek. De miután ezek a’ szent egyesülethez egész három esztendeig ragaszkodtak, és a’ catholicus szentségekben is részesültek, némellyek ingerlései által oda vezettettek, hogy Bihar Vármegye Közönségéhez újonnan fo'yamodának, új Küldöttséget kirendeltetni kérvén, minthogy pedig ennek jelentéséből kitetszenék, hogy közöttük többen volnának, kik már a’szent egyesülettől idegenkednének, Bihar Vármegye a’ királyi Helytartó-Tanácshoz folyamodott, és kívánta, hogy a’ három esztendő előtt az egyesült görögöknek által adott templom a’ nem egyesülteknek ismét adassék vissza. — Mellyből kitetszik, hogy azok is , kik egyesülve valónak, ollyatén felbujtogatás által visszatérésre csábíttatni, és ösztönöztetni szoktak; — azért ha a’ görög egyesült csábítók ellen valami rendelésre szükség van, az a’ nem egyesültek ellen is határoztassék. — A’ mi pedig a T. KK. és Rendeknek abbeli előadását illeti, hogy abban az esetben, ha a‘ községnek nagyobb része, nem pedig az egész község az egyesületre általmegyen, akkor a’ helybeli templom a’ megmaradott nem egyesülteknek hagyassák meg: ámbátor azt igazságosnak lenni senki sem tagadja, hogy az alapítónak rendelete minden esetre teljesíttessék: vélekedésem szerint mégis ebben a’ tárgyban felesleges as további vitatkozás, minthogy már a’ múlt országgyűlés alkalmával a’ sérelmek és kivánatok sorában a’ 2-ik osztálynak 22-dik pontjában Martius 28-kán 1836-ik évben e’következők terjesztettek fel: „22-er. Panaszolván a’ görög nem egyesült Consistorium azt is, hogy olly helyeken, hol eredetileg görög n. egyesült vallásuak laktak, későbben, ha az egyesültek száma a’ nem egyesülteket csak eggyel is felülhaladja, ezek az általok épített, ’s használt templomtól megfosztatván, az amazoknak adatik által, — e’ panasznak orvoslása tekintetéből a’mondott Bihar Vármegye szinte új törvényt óhajt alkottatni, olly világos kitétellel, hogy ha valamelly helység lakosinak nagyobb része maga szántából és ön meggyőződéséből előbbeni valláséiul elállana, azon rész a’ helybeli templomot el ne foglalhassa, hanem az, az eredeti valláson maradtak birtokában hagyatván , az új felekezet, ha az mint filialis más Parochiához kapcsolható nem lenne, csak általa építendő új templomban tarthasson isteni szolgálatot.“-------Erre pedig Április 12-kén 1836-ban költ k. kir. válasz ekképen szól: „Ad 22-um. Suam Majestatem Sacratissimam objectum hoc sibi referri curaturam, et in sensu articuli 27. 1791-imi jure sibi competente pro justo, ei aequo decisuram esse.“ — Azért is nincs egyéb hátra, mint Felségéhez folyamodni, hogy a’jelen tárgyat a’ kiadott kegyelmes válasznak értelmében legfőbb hatalmánál fogva elhatározni méltóztassék.

Gróf Erdődy Sándor: A’ jelen izenet bevezetésében kifejtett viszonosság 's egyenlőség elvei nézeteimmel megegyezvén, e’ részben kezet fogok a T. KK. és IlR-el, s azt kívánom, hogy a’ nem egyesült görög hontársainknak vallásbeli tekintetben szintén mind azon igazság kiszolgáltassák, melly protestáns hontársainkra kiterjesztetett, — azon hontársainkra, kiket óhitűeknek szoktunk nevezni; ’s méltán, mert, mint a’ história mutatja, a' keresztény hit hazánkban ugyanazon egy időben Bizantiumból és Rómából jött Papok által terjesztetett, ezt mntatja szent koronánk is, mellynek egyik része Bizantiumból, a’ másik Rómából jött. Azon észrevétel engemet nem mozdíthat el, melly az óriási éjszaki hatalomról felhozatott, mert a’ KK. és RR., mint alkotmányos Magyarországnak Követei ésü Felségének szeretett Királyunknak hív jobbágyai, azon éjszaki hatalmat nem szerethetik, ’s épen ezt okul veszem fel arra, mit a KK. és RR. kívánnak, azt reménylvén, hogy ha a’görög nem egyesült hontársaink közül volnának is ollyanok, kik éjszak felé hajolnának, ezen vallás szabadsága szép sugárai által inkább az éjszaknak hátat fordítván, délre fognak fordulni, s inkább jobb magyarok lesznek. Mi illeti a’ csábítást: azt a’ szabad átmeneteitől — mellyet én is óhajtók — egészen megkülönböztetem; én a’csábítást azon értelemben veszem, mint a KK. és RR.,e‘sha valaki vagy Ígéretek, vagy pedig adományok által arra kényszeríttetnék, hogy vallását megváltoztassa, s e' tekintetben tökéletesen egyetértek a’KK. és RR-el, hogy a’csábítás törvény által tiltassék el, hozzáadván azon módosítást, mellyet a’ kölcsönösség elvéből kiindulva, a' csanádi megyés Püspök ur Ó Mélt. előadott. A templomokra nézve vélekedésem az, mely-