1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 111. ülés
limet %• go- aka,om én valamelly gyanúnak csak árnyékát sem vetni az ezen szertartási! embereknek a Fejedelem iránti hiisé-Vrr&Vgökre, minthogy illyes valamit csak távolról sem tapasztaltam: de mégis nem lehet különösnek nem tetszeni, latjáról. jj0gy a> j. KK. és 11R. egy részről annyira irtóznak amaz éjszaki hatalomtól, mellyet óriásinak szoktak nevezni; más részről pedig rossz néven veszik, ha néraellyeket a’ görög egyházból más, az Országban bevett vallásra áttérni látnak. A’ köznép inivelésének előmozdítása iránt a’ T. KK. és RR. minden alkalommal kijelentik gondoskodásukat, a’ mi bizonyára dicséretes; ámde tagadni nem lehet, hogy a’ köznép mivelődése talán legnagyobb részt a’ lelkipásztorok miveltségétól függ, mivel csaknem egyedül a’ lelkipásztor az, ki szüntelen a’ nép körében lakik, ki annak oktatója, vezérlője, vigasztalója; nem is akarom én itt bármikép kisebbíteni a’ g. n. e. szertartásu Papság becsületét; de úgy hiszem, az maga sem fogja tagadni, hogy közte ’s a’ catholicus Clerus közt a’ tudományos miveltség tekintetében néraelly különbség létez. Továbbá nekem úgy látszik, abban valóságos ellenmondás van, hogy a’ T. KK. és RR. ezen a’ helyen terjesztik elő a’ hozandó törvényt, mellynél fogva a’ csábítók ügyészi pör alá vétetni, és szigorúan inegbüntettetni rendeltetnek; ottan pedig, a’ hol a protestánsokról volt a’ szó, nevezetesen a’ felirási javaslat harmadik pontjában, nyilván kérik a’ vallási törvényt, úgymint az 179°/,-ki 26-ik törvényezikk 13ik paragraphusáí, melly a’ csábításról szól, a’ törvén)' tartalmából kitörültetni, sót még magát a’ csábítás nevezetét is ehörleni. Ezen ellenmondás okát nehéz gyanítani; hanemha talán az lenne, hogy itt a' catholicusoknak a’ protestáns vallásra csábításukról van a’ szó. amott pedig a" görög nem egyesülteknek a’ catholica Anyaszentegyház kebelébe vissxatérítésökrül; a’mi ha igy lenne, valóban a’ magyar törvényhozás egy részének eléggé szomorú szellemére mutatna. — Reményiem mindazáltal, hogy nem czélja a’ T. KK. és Rendeknek megtiltani nekünk az Isten igéjének hirdetését; hogy a’ csábítás nevezete alatt nem értik ti' tiszta szándékkal, tiszta kezekkel haszuált lelki eszközöket, a’ cath. hit terjesztésére: mert a’csábításnak ezen neme, nem késem megváltani, a’ mi szent hivatalunkhoz, a’ mi hivatásunkhoz tartozik, melly nekünk akkor tétetett kötelességül, midőn Idvezítónk inondá: „elmenvén az egész világra, hirdessétek az Evangéliumot minden teremtménynek“; ezen nemes csábítást senki sem gyakorlottá nagyobb mértékben, mint maga az emberi nemzet Idvezítóje ’s az 0 Apostolai. Nem óhajtja a’ magyar Clerus az áttérésnek ama’ nemét, melly legújabban is az éjszakon gyakoroltatott, a’ hol az önkénynek ’s hatalomnak régi idő óta hallatlan példájára egy pennavonással milliók megfosztanak ősi religiojuktól; ezt, mondám, ’s hasonlókat nem óhajt, sőt inkább utál a’ magyar Clerus; ámde nem engedheti, hogy a’ neki Istentől adatott tanítási hivatalból kivetkeztessék, és ha valamikor Hazánk törvényhozása annyira lesülyedne, hogy ezen hivatali tisztjétől a’ Clernst megfosztani, vagy neki ezt megtiltani akarná, akkor nem volna a’ Clerusnak egyéb hátra, mint kijelenteni: hogy az Isten igéje nincs megkötve, kinyilatkoztatni az Apostollal: hogy szükség inkább engedelmeskedni az Istennek, mint az embereknek. Ennyit a’ csábításról. — A’ mi azt a’ kérdést illeti: valljon valamelly görög nem egyesült szertartásu közönség egyesülése esetében, mellyik résznek jusson a’ templom? elsőben is megjegyezni bátorkodom, hogy ha a’ Tekintetes KK. és Rendek által kimondott elv a’három utóbbi századok alatt megtartatott volna: más, a’ catholica hiten kívül lévő vallások is nem csak Magyarországban, de egész Európában, valóban sok ’s tán legszebb egyházak nélkül szűkölködnének, mellyek t. i. valaha a' catholicusokéi voltak. Egyébiránt, nekem e’ tárgyban az lenne véleményem: miszerint a’ hol valamelly egyház alapítójának szándékáról hitelesen tudva van, hogy ó azon általa alapított egyházat görög n. e. szertartás által kívánta használtatni, akkor az ollyatén egyház minden esetre a’ mondott szertartásnak hagyassék; minthogy az alapítók szándékát a’ legpontosabban szükség teljesíteni. De ha semmi illyen különös alapitó nem létezne, ha a’ templomot maga a’ közönség, mint többnyire történik, tulajdon költségein ’s erejével építette: akkor az igazság és a’méltányosság tekintetei kívánják, hogy a’templom a’ nagyobb résznek engedtessék, akár az egyességre tért légyen ez át, akár előbbi religiojában maradott; úgy mindazonáltal, hogy a’ kisebb részt ezen nagyobb rész arányos mértékben kielégíteni tartozzék. Pozsegai Föispány Gróf Széchen Miklós: A’ görög nem egyesült vallásunknak mind polgári, mind vallásbeli állása, melly az 1790-ik esztendeig csak Fejedelmeinktől nyert kiváltságokon és a’ kegyelmes úgynevezett Mandatum Declaratoriumon alapult, azon évi 27-ik törvényezikkely által olly világos szabatossággal határoztatik el, hogy mivel az érintett czikkelyekben 0 Felségének a’ g. n. e. vallást követők Papjaik és alapitmányaik, nemkülöben az ifjúság nevelése és oktatása körüli jogai fentartatnak, e’részben, ’s kiváltképen azok iránt, mik a’ görög n. e. vallásunkat kizárólag ’s más hitet követő honfiakkali viszonyaikon kivül illetik, törvényhozás útján rendelkezni, nekem maga rendén kívüli dolognak látszik. — Effélék az én alázatos véleményem szerint mind azokat, mik a’ kiküldendő országos Választmányra bízatni kívántainak, megismerni, és azokról, valamint az Érsek választásáról, ennek, és a’ Püspökök beiktatásáról, ’s hátrahagyott vagyonuk kezeléséről, mint eddig, rendelkezni, O Felségének a’ törvényben világosan fentartott jogaihoz tartozik, úgy hogy mind ezeket egyenesen elmellózendőknek vélném. Mi mindazáltal a’ csábítást, és ezen kérdést: valljon azon esetben, midőn valamelly községnek egy része megy által az egyesült görög vallásra, kié a’ templom? illeti: minthogy a’ törvény kizárólag a’ g. n. e. vallásunkról szól, ezekhez pedig többé számítani nem lehetne azokat, kik az egyesült görög vallásra átmentek: .a’ T. KK. és RR. javaslatát el fogadandónak vélném, olly móddal mindazonáltal, hogy viszont azok is, kik már egyesült görögöket, vagy catholicusokat a'görög n. e. vallásra csábítani tapasztaltatnának, hasonlóan vétségük minéműségéhez képest büntettessenek meg. — Végre osztom a’ Nagymélt. zágrábi Püspök ur azon véleményét, hogy ott, hol az alapitmány nyilván a’ görög n. e. vallásunk javára tétetett, az Egyház tulajdona — mivel az alapitónak akaratja szentül teljesítendő — csak azokat illetheti; a’ hol pedig valamelly községnek nagyobb része menne által az egyességre, a’ templom használásában ezek maradjanak ugyan, de az előbbi valláson megmaradottaknak illő kárpótlást adni tartozzanak. Nyitrai megyés Püspök Palugyay Imre: Hogy a’ görög. n. e. vallásuak, kik minálank honosítottak, jószágokat kereshetnek, ’s bírhatnak, és minden hivatalokra alkalmatosok, vallásukat is, mint más Ország lakosai, szabadon gyakorolhatják, azt az 1791: 27ik törvényezikk világosan bizonyítja. Abból a’ törvényczikkből mindazonáltal az is nyilvánosan kitetszik, hogy 0 Felsége jogainak a' görög n. e. Clerus, Egyház és vallás dolgai körül, úgyszinte az alapítványok és kiváltságok iránt, mennyiben azok az alapos honi törvényeinkkel nem ellenkeznek, épen elly módon, mint azok a" dicső emlékezetű eldődeitől reá szállottak, épeknek és egészeknek mindig maradniok kell.— Ezekhez a’ királyi jogokhoz 11. Leopold Király olly szorosan ragaszkodott, hogy ámbátor az Ország Rendei némellyeket, mellyek a’ görög n. egyesülteket különösen érdeklik, óhajtották, O Felsége mégis a femidézett törvényezikket azegybegyült Rendeknek átküldvén, azt a Januar. 8-kán 1791 évben költ kir. válasz által a honi törvények sorába szorul szóra beiktatni, máskülönben pedig egészen kihagyatni kívánta. — Nem helyesen óhajtatik tehát a T. KK. és RR. izenetökben, hogy mind azon sérelmek, mellyek az evangelica vallást követők által előadattak, a mennyiben a görög n. e. vallásuakat is érdeklik, ezekre nézve hasonlólag megszüntessenek, mert (XI. országos ülés. Marlins 18-kán 1840.
