1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 105. ülés
CV. orsz.'igos ülés. Martins 11-kén 1840, 13? hozatott fel, minthogy »• Kormány Bars Vármegyében négy Tisztviselőt hivatalától minden kihallgatás nélkül felfüggesz üeneU- tett; — erre nézve alázatosan megjegyzem, hogy mindaddig, mig ezen dolog Ö Felsége által el nem intéztetik, mTezen)^tt felfüggesztést sérelemnek rtera mondhatjuk, mert a’ felfüggesztés maga még nem büntetés. — A’mi pedig a’ Főispányi- ''htokra Helyettes ellen felhozott vádat illeti: erre nézve legelsőben is azt kell tekinteni, ha valljon az ellene felhozott vádak alaposak e, vagy sem? e’ részben őtet is ki kell hallgatni. Én azt hiszem, hogy az illyetén vádakra nézve minden elöleges kihallgatás nélkül ü Felségéhez kérést intézni épen ollyan hiba lenne, mint valakit kihallgatás nélkül megbüntetni. Én tehát a’ KK. és RR. által felhozott vádakban sérelmet nem Iátok. — Egyébiránt ha mi sérelmet formálunk, mielőtt a felek ki vannak hallgatva; ha mi, mondom, az efféle ítéletekbe beereszkedünk: akkor azt tartom, ho«ry ámbátor az 1790: 18 t. ez. lsó $• a értelmében panaszt tenni lehet, de Ítéletet előrehozni, és sérelmet találni ’ még* sem szabad ; mert úgy az 1790: 18. t. ez. 2ik §-val homlokegyenest ellenkeznénk, és a’ végrehajtó hatalom körébe is belé \ágnánk; mert az 1790: 18. t. ez. '2ik §-a igy szól: „ct ideo non prius quispiam de praegeslo setriiio dimittatur, quam puncta accusationum delato lulismodi Officiali ratione per Suam Majestatem pro circumst antiarum varietate determinanda communicentur, atque illi plena sese purgandi praebeulur occasio.“ tett, én Ü Felsége kegyelmes királyi rendeletét bevárni kívánván, a’ temesi Föispány Ö Méltósága javaslatához hozzá járulok. Báró Jessenák János: A’ bíráknak függetlensége —mint itt többször hallottam— annyira terjed, hogy még törvénycileni ítéletek ellenére is erős:— kérdem: hogy lehet most olly ugrást tenni, és sérelmet nem látni ott, hol a’ törvényesen választott bíró kihallgatás ’s ítélet nélkül a’ világos törvények ellenére hivatalától felfüggesztetik? Nem kívánok a’ bírónak korlátlan ’s a’ törvényen túlmenő hatalmat tulajdonítani, de tisztelem hivatalos tekintetét, becsületét és hivatalos állását szigorúan fentartani kívánom; fentartani kívánóin továbbá a’ Nemzet legszentebb, legszebb tisztválasztási jogát;— igy a’KK. és Rendek izeuetét pártolom annyival inkább, mivel az illető törvényhatóság többrendbeli felszólításaira választ nem kapott. Ifjabb Gróf Apponyi György: Ha a’ T. Karok ’s Rendek jelen izenetökben tudatták volna velünk mind azon körülállásokat ’s adatokat, mellyek a’tárgynak megbirálására Bars .Megye Képviselői által szükségkép velők közöltettek: igen könnyítették volna ezen tárgy feletti tanácskozásunkat, melly illy alakban, mint ez előttünk fekszik, teljes lehetetlen. .Mi foglaltatik a’ T. KK. és RR. izenetében egyéb, mint elöszáralálása azon rendelkezéseknek, inely- Jyek Bars Vármegyében nem fontos okok nélkül történtek, s csak következései voltak azon tetteknek és eseteknek, mellyek elhallgattatnak. Nem akarom említeni azon eseteket, nem is fogok ereszkedni azoknak előadásába, azokról csak annyit mondhatnék én is, mennyit csaknem mindnyájan tudunk az elterjedt hírekből.— De bővebb és hiteles tudósítást vártam volna a’ T. KK. és RR-től, kik mikor sérelmet kívánnak orvosoltatni, bizonyosan mind azon okokat ’s körülményeket, mellyeken ezen itéletök alapul, szigorú tekintetre méltatták. Bars Vármegyének panaszai abban pontosulnak, hogy a’ közgyűlés a’ Főispányi-Helyettes által eloszlattatott előbb, mintsem a’ jegyzőkönyv hitelesíttetett volna; továbbá, hogy ennek következésében a’ legidősb Fö-Szolgabiró elnöksége alatt folytatott közgyűlésnek eredményei királyi parancsolat által megsemmisíttettek; végre, hogy 4 Tisztviselők, ellenók tett vádak miatt, elöleges vizsgálat nélkül hivatalaiktól felfüggesztettek.— Ezek által sértve látják a’T. Rendek Hazánk törvényeit, nevezetesen a' Hármas-Könyv I. R. 9-ik Cz., az 1723: 56, — 58 t. ez., és más törvényeket is. Igen tudom méltányolni a’ T. Rendek izenetében felállított azon elveket, miszerint a’ rendnek és békének legnagyobb biztosságát a’ törvények tiszteletében találják. Bizonyosan senki sem pártolja kevésbbé, és senki sem ellenzi inkább, mint én, azt, ha vagy a’ Kormány, vagy pedig a’ Megyéknek Kormányzói a’törvény ösvényétől és rendeletéitől eltávoznak, addigi, i., mig a’rend tetemesenfel nem háboríttatik,és a’ közállomány nem zavatatik. De meggyőződtem magam is,hogy lehetnek olly körülmények, hol a’Föispány vagy annak Helyettese olly esetben volt, hogy épen a’ tanácskozásnak szabadsága, épen az egyes emberek jogai fenlartása végett, szükségkép köteles volt egy zavarba átment gyűlést eloszlatni a’ nélkül, hogy a’ jegyzőkönyv hitelesíttetett volna. Lehetnek olly esetek, hol egyes személyek olly világos és nyilvános tettekkel terheltetnek, hogy azoknak ideigleni felfüggesztésére elöleges vizsgálat nem szükséges. De habár áll is azon elv, hogy rendkívüli állapot renkivüli rendelkezést szükségessé tesz, arról ítéletet hozni, ’s azt megbírálni, ha valljon akkor, mikor Bars Vármegyének Helyettese a’ gyűlést eloszlatta, valóban olly rendkívüli körülmények forogtak e fen? és a’legidősb Főbíró elnöksége alatt folytatott közgyűlés valóban kihágás volt e, vagy nem? ’s azon felfüggesztett Tisztviselők olly tettekkel terheltetnek e, mellyek az elöleges vizsgálatot szükségessé tették? — ezeknek megbirálására, mondom, minden adatokat tudni kellene;; — mert valamint mindig kerülöm azt, hogy a’ Kormánynak, vagy a’ Vármegye Kormányzójának akármelly tettét helyesnek mondjam tudatlanságból, mikor az talán épen törvénybe ütközik: úgy kerülni fogom mindenkor azt is, hogy a’ Kormánynak, vagy a’ Vármegye Kormányzójának tettét törvénytelennek jelentsem ki, minekelőtte a’ körülményeket tudnám; hogy valakit martyrnak nevezzek a’ nélkül, hogy okát tudnám, miért függesztetett fel hivatalától? Annálfogva azt hiszem, hogy mielőtt az adatok velünk nem közültetnek, a’ dologban ítéletet nem hozhatunk.—Nem hallgathatom el végre azt is, hogy miután a’ barsi egész történet eligazítása és elintézése még a’ Kormányszéknek határozatától függ, ’s miután Felséges Urunk igazságszeretetétől a’ panasz megszüntetését várni lehetne, — felszólítandóknak vélném a’ T. KK. és RR-ket, a’ temesi Gróf előadása értelmében, hogy addig, mig ezen tárgy Felséges Urunk által elintézve nem lesz, ezen panasznak további követelésétől elállani méltóztassanak. Gróf Andrássy Károly: Méltóságos Gróf Almásy Móricznak azon kiejtésére kívánok felelni: mintha azt akartam volna mondani, hogy a’ Kormány nem kívánja a’ Magistratust fentartani; ezen állítástól igen messze vagyok, jól tudván, hogy a’ lovat csak akkor lehet tartani, ha kantárja erős, igy azon igyekszik a’ Kormány is, hogy a" kantárt egészen és kizárólag kezébe keríthesse. — De még arra is kívánok felelni, mit többször ’s már más alkalommal is hallottam, hogy illy törvénytelen eljárás nélkül kormányozni többé nem lehet, hallottam, hogy most kormányozni sokkal nehezebb, mint azelőtt; az igaz, mert valóban olly kényelmesen, mint ennekelőtte,kormányozni nem lehet, — több gyakorlat, több tudomány és több meggondoltság kell, mint valaha; de nem lehet másrészről mindjárt anarchiának nevezni, ha például egy Alispány kimegy az ülésből, az elnökiszéket otthagyja, ’s azt a’legidősb Fó-Szolgabiró elfoglalja, mert ez törvényben gyökerezik, mert ha a’ Megye Rendéinek jusok van gyűlést tartani: annál inkább jusok van, mikor már abba összegyűllek, az elölülő Alispányt megkérni, sőt neki megparancsolni, hogy az elnökséget addig vigye, míg a Fő-rendi Napló. /. Kötet. 35
