1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]

1840 / 105. ülés

138

CV. országos ülés. Martius 11-kén 1840.

tzenet a' B.r, lnn.icsko7lis alatti tárgy el nem végeztetett; ’s Így Azon urakat kik, a’ mostani kormányzástól irtóznak, az olly elhízott Vármegvcho* ‘ , „éretném összehasonlítani, kiknek ha valaki proponálja, hogy ugorjának, megfelejtkeznek arról, hogy nekik

'Ä u"yan'ugrani nem lehet, - de lehet másoknak.

ne*»e. oj ^ fViiscgO! Figyelmeztetnem kell a’Mélt. Fo-Rendekct , hogy e’ Tablnnal bevett szokás

szerint csak akkor lehet valakinek többször felszólalni, hogyha valamelly ellenvetés következésében előadása fel világ,.silóidra szükség van. Mert ha Méltóságod mindenkinek, a’ ki a' tárgyban felszólal, felelni akar, akkor e’ tárgyból alig

fogunk kihatolhatni.

Gróf Andrássy Károly: Azért szólottám, mert egészen félreértetett előadásom.

Horvátország Körete Markovich András: Világos, hogy a’ végrehajtó hatalomra bízatott, hogy az, leginkább ott, a’ hol proximus ardet Ucalegon, rögtön és sikeres orvosló intézeteket tegyen. Ö es. kir. Felsége ezen őt illető jogával élt akkor, midőn a’ törvények értelmében királyi válaszát kibocsátotta különösen a’ közgyűlésekben olly kicsapongásokat elkövetők ellen, kik a’ törvényes ösvénytől ’s az illendőségtől annyira eltértek. Minden tekintetben meggyőződöm tehát, hogy a' Kormány ellen itt sérelem nem létezhet.

Gróf Erdődy Sándor: Nincsen szerencsém Bars A ármegye Ilendei közé tartozni; más részről magyar ujságinkban lehet o-n an olvasni: hogy fogadja Mohemed-Ali Europa ott lévő hatalmainak consuljait, de Magyarországról a’ kinevezések, raarhado“. £s nc;mj záporesőn kívül keveset találni bennök. Én tehát ezen okoknál fogva nem tudhatom, hogy Bars Medvében anarchia vala, ’s azért egy előttem szóló Méltóságos Úrral a' jelen tetteket köszönettel nem fogadhatom. — Útjaink Hazánkban nem a’ legjobbak közé tartoznak, ’s azért azokon sebesen járni nem lehet, ezen utak közé számítom az úgynevezett „adminisrativus utat“ is, ’s azért a’ kérdésben lévő sérelmek orvoslását, egy más előttem szóló .Méltóságos Úrral, ezen administrativus utra hagyni nem akarom.— Országunk szabadságának egyik talpkövc municipalis rendszerünk: ez fen nem állhat, ha Megyéinknek általunk választott Tisztviselői minden kihallgatás nélkül, világos törvényeink ellen hivataluktól fölfüggesztetnek; ezen okoknál fogva egész szivemből pártulom az izenetet.

Gróf Teleki László: 3Iinden esetre több olly sérelmeket látok itt fenforogni, mellyekről bővebb megtekintése nélkül az actáknak ’s a’ vádlott fél meghallgatása nélkül is ki lehet mondani, hogy megtörténtek. Az egyik sérelem az. hogy a’ Fóispányi-llelytartó a’ közgyül ést, mielőtt annak elhatározása alá tartozó tárgyak befejeztettek volna, eloszlatta. A’ második az, hogy a’ közgyűlés határozatai felsőbb Helyről megsemmisittettek, cassáltattak. A’ harmadik pedig az, hogy a’ vádlottak kihallgatás nélkül hivatalaiktól felfüggesztettek. Akármellyik sérelmet nézzem c’ három közül, mindegyiket ollyannak kell tekintenem, mclly alkotmányos állásunknak legfőbb alapjait forgatja fel. A’ két elsőről, melly most egyenesen vitatás tárgya nem volt, nem akarok hosszasban értekezni, ’s csak azt mondom : hogy ha az mint helyes elvekből folyó, úgy fogadtatnék el, az által a’ törvényhatóságok annyira kiforgattatnának minden jogaikból, hogy nem volna többé szükség törvényhatóságokra, mert a’ Kormány 52 Fóispányával tökéletesen elvégezné a' Haza minden kormányzási és administratiói dolgait. Mi pedig a’ Tisztviselőknek hivatalaiktól! felfüggesztését illeti: arra sok példát láttam, hogy Főispányok, vagy Föispányi-Helytartók, ha akaratukat a’ Vármegye határozatává tenni nem tudták, ’s a’ Vármegye határozatával megelégedve nem voltak, a’gyűlésekről olly tudósításokat tettek, menyekben részint a’Vármegyét, részint annak egyes tagjait bevádolták; —úgy arra is sok példát tudok, hogy illy tudósításokból a’ vádlottakra fiscalis actio, felfüggesztés, büntetés következett. — De arra, hogy midőn ezen vádaknak helytelen volta, mint sokszor megtörtént, — ’s be tudnám bizonyítni, hogy volt olly eset,— midőn, mondom, a’ vádnak helytelen volta kisült, a’ vádló Föispányokra nézve abból kedvetlen következés hároralott volna,— példát az ujabbi időben nem tudok; ’s igy hasziutén azon elvet fogadnám is el, hogy „Iliacos intra maros peccatur et extra,“ mind ebből azon következést kellene húznom, miszerint, ha 2 részre osztjuk az Országot, az egyik résznek mindent szabad tenni, a’ másiknak semmit. Hallottam, hogy a’ felszólaltak közül többen az izenetet azért nem pártolták, mivel a’ Főispányi-Helytartót érdeklő vádak egyoldalúak. Már ha egy dolgot fel sem lehet, mint sérelmet, orvoslás végett terjeszteni, azért, mivel a’ vád egyoldalú, ’s mivel az, ki ellen van intézve a’ vád, nem volt kihallgatva: mennyivel nagyobb jogtalanság fekszik abban, ha ollyanok, kik ki nem voltak hallgatva, az Isó II. 9ik Czíme egyenes tartalma ellen megbüntettettek; mert hogy a’ hivataltóli felfüggesztés egyenes büntetés, azt talán nem igen lehetne tagadni.— A’ gömöri Föispány 0 Excellentiája annak megmutatására, hogy némi esetekben puszta gyanúra és vádra is föl lehet az embereket hivataluktól függeszteni, hivatkozott — hajói értettem — az 1516: 36 törvényre; hanem úgy látszik, hogy ezen czikk végéről egészen megfelejtkezett, mert annak utolsó szavai a’ következők: „parte tamen utraque prius audita:“ — tehát a’jelen esetben, hol fölfüggesztés büntetése rendeltetett olly emberek ellen, kik nem voltak kihallgatva, e’ ezikket épen véleményem mellett lehet erősségül fölhozni. Nem kívánok terjedelmesb lenni; mind ezen okoknál fogva, ’s mivel látom, hogy ha azon sérelmeken, mellyek ez újabb időkben szünet nélkül történnek, és mindig számosabban jönnek elő, illy módon nem segítünk,— ha illy sérelmek felterjesztés nélkül maradhatnak, — ha még azt sem merjük reájok kimondani, hogy sérelmek: úgy valóban azt vélem, hogy alkotmányos állásunkat veszedelmeztetjük, ’s igy a’ T. KK. és RR. izenetét teljes meggyőződésemből pártolom.

Báró Orczy Lőrincz: Öt alakban láttuk megjelenni azon eszmét, mclly a’ barsi sérelem neve alatt hozatik fel. Itt a jelen izenetben két kérdés adatik elő: egyik Ö Felsége, másik pedig a’ Fóispányi-IIelyettes ellen- Mi az elsőt illeti: azt hallom, hogy azon 4 surrogatio csupán csak egyeseknek feljelentésére történt. — Ebben tökéletesen nem tudok megegyezni; a factumot magát ugyan nem tudom, mert ott jelen nein voltam, és a’ KK. és RR. javaslatba hozott felterjesztése e részben felvilágosítást nem ád, a’ szárnyaló hírek ugyan mindenféle excessusokról szólanák, ezeket azonban mind elmellőzve, csak azt mondom, hogy midőn excessusok történnek, nem a’ vád, hanem a’ tettek és factumok következésében történik a’ felfüggesztés.— Mi azt illeti, hogy a’ kérdéses Tisztviselők a’ többség által szabadon választattak, legyen szabad kérdenem, hogy mi ezen többség és szabadság? mert látjuk, hogyr Bars Megyében egyszer ez, másszor más a többség. Hallottam, hogy más Főispányok által hasonló tettek követtettek el; — lehet itt ellenkező eseteket is mutatni, de nem akarván egyet is említeni, csak azt mondom, hogy igen sajuos előttem, liogv Magyarországban, hol szabadság létez, uzzal élni nem tudunk. Miután már ezen panaszok Bars Vármegye által Ó Felsége elébe terjesztettek, nem akarom, hogy ezek két utón vétessenek fel.— így tehát azokhoz csatlom magamat, kik a KK. és RR.-et felszólitandóknak vélik, hogy ezen sérelem sürgetésétől álljanak el.

Fő-Tárnokmetter Báró Eötvös ltjnácz : Három részét látom ezen most szőnyegen lévő izenetnek : az 1-só rövid előadása annak, mit a KK. RR. előtt Bars Megyének Ilendei panaszoltak; a’2ik egybefoglalása azon nézeteknek, mellyeket a’ KK. és RR. ezen előadásból merítettek, s mellyek következtében bennök némi aggodalmak keletkeztek; — a’ 3ik