1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 105. ülés
I3ß CV. országos ülos. Marlins I I-Urn '1840. nem ho: Izmot a1 Bar. gzon e's?.rcvt:„.jt teszem. hogy a" Kormány mind azt, mit itt törvénytelennek mond, es megsemmisít, más helyen két ezer fontos Me«űkh“és alapos okokkal megerősíti, s helybenhagyja. - A’ felfüggesztésre nézve a napokban sokszor előhozott elvvel élni akariciratokra . kihallgatás és védelem nélkül senkit büntetni nem lehet, e dologban sérelmet látok, s így az izenet mellett szavazok. Torontáli Főispány II ért elend>/ Ignác*: Kn egyszeruen kívánok a szőnyegen levő tárgyhoz szolani, t. i. hogy ( csak nem járulhatok a' T. KK. és RR. kivánatához, hanem épen ellenkezőleg kénytelen vagyok felszólamlani; mert nemv sérelmet (3 Felsége intézkedéseiben létezni látnék, sőt, úgy vagyok lelkemben meggyőződve, inkább köszönettel ’s hálával tartozunk atyai gondoskodása iránt; ugyanis hova jutottunk volna már eddig is, ha Ő Felsége a’ Hazánknak mindannyi részeiben kitört mozgalmakat és féketlenséget felsőbbségi intézkedéseivel nem korlátozta volna. De tovább megyek: bármi okok is Ns Hars Vármegyét Ilelytartójok ellen felbuzdították, mégis nezetem szerint az által, hogy a’ törvényes Előlülő által eloszlatott közgyűlést önkényesen tovább folytatták, — mégrenditék de facto a’ törvényes állomásnak rendszerét, és mégis () Felségének közbejöttét sérelemnek veszik, holott hacsak anarchicus státussá tulajdon veszedelmünkre Hazánkat változtatni nem akarjuk,a’ csend és rendnek tüstént! visszaállítására szükségkép s elkerülhetetlenül felsőbbikig nem csak joga, hanem kötelessége szerint rendelkezni kellett, ’s anny ival inkább lehetett is, minthogy előre való kihallgatások csakugyan történtek, ’s végbevitettek;_ugyanazért oda voksolok, hogy mivel a tárgyalt eset felsőbbségi elintézkedés alatt létezik, annak eredményét bevárandónak vélném. Gráf Almás;/ Móric*: Arra, hogy valamelly esetnek, vagy tettnek minéműségét, ’s törvényes vagy törvénytelen voltát megbírálhassuk, szükséges, hogy azon tett tökéletes világosságra jöjjön, és próbákon, adatokon alapuljon, szóval: szükséges, hogy annak legkisebb körülményeit tudjuk. Ezen vezér-elvet előrebocsátván, nem akarok itt a’T. RR. szándékának részletes taglalásába, nem az izenetben lévő elvek fejtegetésébe ereszkedni, hanem egyenesen az izenetnek két fő pontjait veszem fel. —A’ KK. és RR. ugyanis itt sérelmet találnak 1-öra’ Kormány eljárásában, miszerint 4 Tisztviselők hivatalaiktól felfüggesztettek, ’s azok helyébe mindjárt mások surrogáltattak. 2-or sérelmet találnak a’ Főispányi-Helyettes ellen. — Mi az elsőt illeti: azt tartom, hogy ha egy illy eset administrativus úton vizsgálat alatt van, inig az iránt kir. válasz nem érkezik, mígO Felsége legfelsőbb határozatát ki nem adja, addig tudni nem lehet, történt e a’Kormány részéről a’ dologban olivas, mi a’ törvénybe ütközik , ámbár oily esetek lehetnek, és voltak is, hol maga a’ factum már ollyan volt, hogy a’ hivataltól való felfüggesztést következtette. — En tehát megvallom, hogy addig, mig ezen dolog administrativus úton elvégezve nincsen, a’ dolognak sérelmes, vagy nem sérelmes voltáról ítéletet hozni nem bátorkodom; — ellenben azt tartom, hogy a’ midőn a'Kormány olly esetben volt, mint Hars Vármegyében, hol olly rendetlenségek történtek, hogy a’ rögtöni intézkedés szükséges volt, — nem akarta a’ Kormány a’ Tiszti-Karnak hatalmát megsemmisíteni, sőt azt tartom, hogy a’ Kormány nem akart mást, mint a Tisztviselőket a’magok törvényes korlátái közé igazítani; ez által épen annak törvényes hatalmát tartotta fen. De más részről nem gondolom azt igazságosnak, hogy már most a‘ Főispányi-Helyettest vádolják, hogy törvénytelen tettet követett el, hogy pártnak fejévé tette magát; de mivel ittiscsak puszta factum hozatik fel a’ nélkül, hogy ellene valami bebizonyíttatott volna, — a’ temesi Főispány O Méltóságával egyetértőleg, be kívánom várni, mig a’ dolog administrativus úton fel fog világosíttatni. Gömöri Főispán)/ Almás;/ József: A’ T. KK. és RR. elveivel megegyezni nem tudok, azonban bővebben szólam nem kívánok, 's most csak annyit mondok: miszerint meg vagyok győződve, hogy ha a’ KK. és RR. elvei helyt fognának, akkor bizonyosan a' publica administratiónak vége lenne, mert bizonyos az, hogy vannak esetek , meliyckben nem csak lehet, de szükséges még a' Főispányokra nézve is a’ felfüggesztés, erre Törvénykönyvünkben példa is van, —jelesen az 1536: 36 t. czikkben ; — de ennek sem akarok bővebb fejtegetésébe ereszkedni. — En a’ KK. és RR. izenetét csak két szempontból veszem feh sérelmet látnak ugyanis a’ KK. és RR. 1-ör abban, mit a" Főispányi-Helyettes tett; 2-or abban, mit a’Kormány tett. Meg vagyok győződve, hogy egyik sem áll Nem az első; mert midőn ü Felsége a’ törvénynek értelmében a’ dolgot megvizsgáltatta, midőn a’dolog kir. Biztos szokott útján Ö Felsége elébe megy, — a’ logicai következés az, hogy addig, mig 0 Felsége a dolgot einem határozta, az a törvényhozás elébe nem tartozik. Mi a’ 2-iksérelmet illeti: ha ()Felsége ellen lehetne sérelem :az akkor lehetne, ha netalán az O határozata a törvényekbe ütköznék. De itt ismét azon következés áll, hogy meg kell várni azon időpontot, mellyben a’ dolog 0 Felsége által cl fog végeztetni, és meg fog tudatni, ha valljon ü Felsége a’ törvény szerint, vagy az ellen cselekedett e? — Mindezeknél fogva a’ KK. és RR. izenetét nem pártolhatom, hanem a’ temesi Főispány 0 Mélt. előadásához járulok. Pozsegui Főispány Gróf Szó elten Miklós: Mind azok, mik a’ jelen izenetben sérelemkép előadatnak, lett dolgok körül forognak, mellyeknek megbirálására minden körülményeket kimerítőleg és hitelesen tudni ’s megfontolni kellene. — Mert valljon az, hogy a' közgyűlések eloszlattak, némelly megyei Tisztviselők előleges kihallgatás nélkül hivatalaiktól felfüggesztettek , és helyükbe mások neveztettek, — sérelem e, vagy nem ? a’ kir. Biztosnak maga a’ Vármegye által kívánt vizsgálatából fog kiviláglani, — mert csak abból fog kitűnni: mi, és ki által, helyesen, vagyhelytelenül, igazságosan, vagy igazságtalanul, a’ törvények értelmében, vagy ellenére történt, —szóval: sérelemnek vagyon e helye, vagy nincs? miről — bármelly hiteles fél előadására— megelőzőleg Ítélni sem a’ gyakorlattal, sem a’ renddel össze nem férhető. — Mindezeknél fogva én a T. KK. és Rendeket a’ kir. Biztos jelentésére kibocsátandó kegyelmes kir. leirat bevárására felszólítandóknak vélném. Báró Eötvös József: En a’ KK. és KR. izenetében a’ többi előadások között látok egyet, mellyen itt senki nem kételkedik, nem kételkedik legalább mint factumon, t. i. hogy Bars Vármegyében a’ Tisztviselők hivatalaiktól felfüggesztettek, mielőtt világosan ki lettek volna hallgatva, ’s mielőtt el lettek volna Ítélve. — Én ezen factumot sérelmesnek tartom, és valóban veszedelmesnek a közigazgatásra nézve, mert tagadnunk nem lehet, hogy az idő, mellyben élünk, igen felgerjedett; — ha elv gyanánt felállíttatik egyszer az , hogy egyes individuumokat és Tisztviselőket puszta vádakra, bárki által legyenek azok előhozva, felfüggeszteni lehessen: akkor, kérdem a Mélt. Fő-Rendeket, a’ dolgok mostani állásában melly Tisztviselő leend biztos? Kit a többség választott, azt többnyire a’ minoritás ellenzi; — ’s ha itt azon elv állíttatik fel, hogy ha ellene vád tétetik, hivatalától felfüggesztessék. akkor az fog történni, hogy a’ minoritás, melly a’ választásban legyőzetett, minden hatalmat arra fogja fordítani, hogy az illy tisztviselő ellen vádakat hozzon fel, hogy azt később alattomos úton hivatalától megioszthassa. Ha valaki kiváltja, hogy municipalit;ísainkba annyi rend jöjjön, mennyi jöhet, hogy minden kihágások elháríttassanak, hogy a féktelenség megszüntessék: bizonyosan én kívánom, mert megvagyok győződve, hogy municipalis rendszerünk biztosítva csak akkor lesz, ha semmi féktelenségnek alkalom nem adatik; de én azt hiszem, hogy a’ rend behozására nem igen alkalmatos módot fogunk nyújtani akkor, ha kimondjuk azon elvet, hogy puszta vádakra Tisztviselőket felfüggeszteni lehet, s ez által csak számtalan denunciatióknak, számtalan pártoskodásoknak utat es kaput nyitunk. (•rof Dein Motte Károly: Én is két vádat látok a’ KK. és RR. izenetében felhozva, egyiket ugyanis a’ Kormány ellen, másodikat pedig a Bars megyei Főispány Helyettese elein. — A‘ mi az első vádat illeti: ez a’ KK. és RR. által azért
