1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 103. ülés
m cmországosiilcs. Martins í)-kcn 1840. V neme fnak újabb fccerkcsetB írdnf » HMk l*enrt „tán! ..Törvény előtt teljesen“ — még ezek tetessenek: „minden esetekben, és így a’ zálogok esetében is.“ — A‘ másik ‘"Kíllíit észrevételnek pe.lig, melly a’: „bánnelly tekintet boti“ kifejezés iránt történt, ágy lehetne megfelelni, ha a’ Fő-Lovászmester ö E.xecll. előadásához köpést ide meg az letetnek: „kiréven az 1832/t : 8-ik tóvrényezikkben érintett eseteket .“ Koronaőr Gróf Teleki József: Azt velem, ha azon törvényczikkről, mellyel a’ T. KK. es KR. javaslatiak, világos és jó fogalmat akarunk készíteni, azt olly formába kell önteni, mint a' mellyben a’ T. KK. és KK. elünkbe terjesztették. — A’ T. Kendek azt mondják: hogy „az 183% : 8-ik törvényezikk igy bővíttetik,“ ’s nem azt mondják: „így rálfostálikí“ _ "s így mihd az, mi az 183%: 8-ik törvényezikkre nézve e’ tárgyban megmondatott, — áll, és kiterjesztetik azokra is, mik itt rendelteinek ; — megszűnik tehát ezek áltál azoknak aggodalma, kik azt gondolják, hogy ha illy szerződések kicsikartattak. vagy azokban csalárdság történt volna is, — ne lehessen invalidálni, — ha olly kötéseket, mellyek szabadon keletkeztek, de más jogának praejudiciumával, invalidálni lehet: lehet hasonlókép olly kötéseket is invalidálni, a mikor a’ kötést tevő az arra megkívántaié törvényes tehetőséggel nem bir; — ez benvan a’ törvényben, következéskép az árendásnak, a’ törvényes idő alatti személynek nincsen tehetősége; — mind ezekre nézve a T. KK. és KK. által fen van tartva, hogy a’ kötések invalidálinthatnak, 's így megmaradhat e részben a törvény, úgy mint van, ’s csupán csak a’ bj pontra nézve aggódom, mellyben egyedül csak a fideicommissum- és majorátusokat biróknak engedtetik meg, hogy a megváltási sommának biztosításáról gondoskodhassanak. Azt vélem, hogy ezen biztosítást a’ szerint, mint azt a’ Fő-Tárnokmester Ö Excellentiája előadta, magányos birtokokra is ki kell terjeszteni, hogy ezek is a' szükség esetében a’ sommának biztosításáról gondoskodhassanak: „vigilantibus jura“ vigyázzon kiki a’ maga jusára, a‘ törvény ennél többet nem tehet. Gróf De la Motte Károly: Nem tagadom, ’s nem is tagadhatom, hogy senki ollyan telket el nem adhat, a’ inellyhez jusa nincsen, erről kérdés nincsen, hanem inkább arról, kinek van jusa illyen szerződések kötésére? Előbb a’ zálogot említettem azért, mert a’ szerkesztésből világosan nem tűnt ki, hogy azt, mit valaki zálogban bírt, eladhatja e? ez csak egy eset, ‘s dato non concesso, hogy nem szabad eladni, mégis Gróf Dessewffy Aurél azt jelenté ki, hogy ez megszorítás volna. Méltóztassanak felvenni Hazánkban a’ birtokokat, — hány successio, ’s hány perennatis fassiók vannak, mellyeket keresni ’s invalidalni nem lehet! Kérdem: valljon annak, ki olly jószágot bir, melly per alatt van, mellyre nézve homályban van örökösödése, lesz e annak joga eladni az illy telket, vagy nem? ha lesz: akkor, mikor a’ tulajdonos majd porét megnyeri, és a’jószágot kezéhez veszi, annak csak egy tizedrészét fogja kapni, a’ többit nem fogja revindicálhatni. De még tovább megyek, és felteszem, hogy nem lett volna jusa eladni a' birtokot, de mégis eladta: kérdem a" törvényhozást, melly a’ törvényt csak eddig hozta: mi fog történni ? — A' törvény igy áll: hogy az illy szerződések semmi esetben nem invalidálhatók; valljon ki fogja a’ kárt vallani, ha nem volt helyes azon eladás? a’jobbágy e, vagy az, a’ ki birta, vagy pedig az, a’ ki megnyerte? Úgy hiszem, ha nem volt joga annak, a ki birta, eladni a’jószágot, úgy a’jobbágynak sem volt joga azt megvenni, ’s igy vissza kell azt nekiadni az illető tulajdonosnak. Ebből látjuk, mi zavarok fognak támadni, ha itt intézkedés nem tétetik. Annálfogva én ezen törvényjavaslat által megnyugtatva nem vagyok, annyival kevésbbé, mivel a’ szerkesztésből azt látom, hogy a’ T. KK. és RR. magok sincsenek megnyugtatva, mert csak provisoriumot javaslanak, és a’ dolgot a’jövő törvényhozásra hagyják. Országbírója Majtóth György: Csak felvilágosítás okáért szólok. A’ mit Mélt. Gróf De la Motte előhozott — ha nem csalatkozom — az inkább akkorra tartozott volna, mikor a’ T. KK. és Rendeknek az előbbi izenetünket küldöttük. Én nem akarom a’ tisztelt Gróf észrevételeinek, legalább egynémelyeknek azok közül, fontosságát kérdésbe venni, de úgy tartom, hogy akkor voltak azok megfontolandók, mikor a’ T. KK. és Rendeknek a’ minapi propositiót tettük. Akkor azt mondották a’ Mélt. Fő-Rendek, hogy kívánnák, hogy a’ T. KK. és RR. e’ tárgyba terjedelmesebben bocsátkoznának, meg is említették in specifico azokat a’ pontokat, mellyekre vélekedésük szerint különösen figvelmezni kellene,— azon esetre mindazáltal, ha ezt a’ T. KK. és Rendek továbbá is tenni nem akarnák, megegyeztek a’ Mélt Fő-Rendek abban is, hogy a’ KK. és Rendek javaslata elfogadtassék, és csak azt kívánták, hogy az elidegenítendó substratumnak surrogatuma biztosíttassék. Ettől most visszalépni, nem lehet. Itt a’ többi között az a’ kérdés tétetett: hogy a’zálogos birtokos ollyannak tekintetik e, a’ ki illy szerződésre léphet? — Azt tartom, az utóbbi izenete után a’ Mélt. Fő-Rendeknek a’ zálogos birtokost ezen categoriából bizonyosan ki nem vehetjük, mert in specie megemlítettük a’ zálogos birtokosokat is izenetünkben, ’s azon esetre, ha a’ T. KK. és RR. mélyebben be akartak volna menni ezen tárgy tárgyaltatásába, és nem csak a’ provisorium ajánlásába, — bizonyosan a’ zálogos birtokról is különös provisio szükséges lett volna; de miután a’ T. KK. és RR. ezen részletes tárgyaltatásba ereszkedni nem akarnak, mi pedig ezen esetre is javaslatukat elfogadtuk, nem marad egyéb hátra, mint az, hogy ha zálogos birtokos lép illycs szerződésre: azok, kiknek jusok van a’ jószághoz, a’ surrogatumnak biztosításáról gondoskodjanak. — Gróf De la Motte Károly azt kérdi: hogy az ollyan birtokos, kinek jusa tisztában és homály nélkül nincsen, miként fog illy szerződésre léphetni ? Ha a’ jusoknak tökéletes homálytalanságától függene a’ szerződés köthetése, akkor Magyarországban felette kevés ember lesz, ki illy szerződésre fog léphetni, mert — mint ismerjük körülményeinket — hány ember mondhatja azt: hogy: „jusai és jószágai tisztában és minden homály nélkül vannak?“ A’ zálogra nézve azt hallottam mondatni, hogy a’ zálogos birtokos, minthogy nem tulajdonosa a’ jószágnak, nem léphet illy szerződésre. — Igen, de a’ ki biró volt, tapasztalásból tudja, hogy sokszor az a’ fökérdés: valljon zálogosnak, vagy tulajdonosnak kell ea’ birtokost tekinteni? Illy kérdésektől nem lehet felfüggeszteni a’ provisiót, ha azt magában jónak, czélszerunek, üdvösnek tartjuk. Illy ellenvetések csak casuisticára vezetnének ; ’s igy nincsen más mód, mint hogy miután a' Mélt. Fő-Rendek már az elvre reáállottak, most csak a’ surrogatum biztosításáról szóljunk, ’s a’ többi kérdésekkel felhagyjunk. Ennélfogva röviden csak oda nyilatkoztatom véleményemet: hogy a’Fő-Tárnokmester és Koronaőr Ö Excellcntiájok előadásaikhoz ragaszkodom. Temesi Gróf Tihanyi Fercncz: A’ tárgy annyira ki van merítve, hogy részemről csak hozzájárulásomat kívánom kijelenteni azokhoz, kik ezen törvényben egyéb változást nem kívánnak tenni, mint hogy annak b} alatti pontjában ne csak a’ hitre-bizolt koronái ’s egyházi javak, hanem a’ magányos birtokok is foglaltassanak. — Azt tartom: miután a múlt alkalommal a’Mélt. Fő-Rendek a’ megváltási kérdésnek leglényegesebb részét elvégezték, és az örökös megváltásban megegyeztek, most már csak arról lehet a’ kérdés, a’hol az a’minap maradt, t. i. azon esetek és körulállások díjszámítása, mcllyekben a’ biztosítás jövendőre eszközölni kívántatik;— ’s igy a' Fő-Tárnokmester és Koronaőr 0 Excell. előadásukra szavazok. Győri megyes Püspök Sztankovits János: Nekem más két észrevételem van, ’s pedig a’ 9-ik §-ra nézve; — az Isö ezen parenthesisre nézve: „az arí törvényhatóság sértetlen hagyatván— ezen úri törvényhatóság, nem tudom, mi jusokat foglal magában, mellyek meg nem váltathatnak ? ha ez alatt p. o. az örökösödés ex defectu értetik e? azt kérdem: ez nem olly jus, mellyet a’ megváltott jusok közévenni lehetne. — A’2-ik észrevételem a’ szerkesztetés ezen
