1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 103. ülés
121 iránt. adóssággal! megterheltetésével, melly által minden allodialis jövedelmek örökre elvesznek. — Azt tartom tehát: hacsak a' Ul-ik i«nct Melt. Fő-Rendek visszalépést tenni nem akarnak, most, miután a' T. KK. és RR. elegendő biztosítást nyújtottak, miután ide “nyjWUt teljesen alkalmazható azon törvényes elv: „quod vigilantibus tantum jura suffragentur f—visszamennünk nem lehet, ki- §S-vált illy szövevényes tárgyban, hol a' visszalépésnek érdekes következései is lehetnének; — de mind e’ mellett a’ KK. és RR. sierkeíete izenetét észrevétel nélkül nem hagyhatom. Hogy rövid legyek, csak azt nyilatkoztatom ki, miszerint ha a’ KK. és RR. minapi általányos kifejezésük mellett maradtak volna, talán többet tennének, mint most, mikor a’szerkezetet két szakassszal megbővítették, mert azon általányos kifejezésben minden benfoglaltatott, 's mihelyt azon summák törvény szerint úgy tekintendők, mint maga az eladott jószág, akkor kétséget nem szenved, hogy azoknak, kik az egyházi, vagy koronái javakra felügyelnek» törvényes jusok van, a' nélkül, hogy itt nyilványos rendelkezés történnék, azon summákat biztosítani, következéskép az újonnan javaslott első szakasz szükségtelen, de ha szükségtelen is ez, legalább nem árt, mert csak tisztán azt mondja, minek kelljen jövendőre a' törvény czeljának elérésére történni. De a' másik szakasz véleményem szerint egyenesen ártalmas, mert midőn az aj pont alatt az egyházi es koronái javak iránt megtétetik az a’ rendelés, hogy azokra kelljen biztosítást tenni, a’ bj pontban az csak megengedtetik; hogy ha az illyetén megváltások hitre-bizott, vagy első szülöttségi jószágokban történnek, a’ megváltási tőkesummára nézve az illető nemzetség örökösödési jusait törvényesen biztosíthatja, ha ez így maradna, ámbár az előrebocsátott elvnek általányossága mellett egyenesen még nem folyna az, hogy más jószágokban is nem történhetnek hasonló megváltások, de a' szerkesztés mégis homályos maradna; — s így ezen végpontból kihagyatni kívánom azon szavakat, melylyek ezen általunk minden megváltások eseteire irányzott általányos rendelkezést némileg csak a’ hitre-bizott javakra szoríthatják , ’s kívánom, hogy a’ törvény általában mindenféle más javakról is szóljon. Mi Gróf De la Motte Károly Ő Méltósága által a’ zálogos jószágokról felhozott nehézséget illeti: azt tartom, hogy ha valaki jusára felügyel, ezen esetben is akkor azt biztosíthatja, ’s az illy zálogos birtokra nézve annak idejében ellenmondását 's óvását, valamint eddig, úgy ezután is, megteheti. — Arra nézve, mit ü Excellentiája a’ kamarai Elnök ur a' Helytartó-Tanácsnak felügyelete ellen felhozott, vele egy értelemben nem lehetek, noha én is a' Mélt. kir. udvari Kamarának jogait pártolni szoktam, mert habár igaz is az, hogy a’ koronái ’s egyházi javaknak kezelése a’ Kamarára vagyon bizva, de hogy azok ne esonkíttassanak, az a' Helytartó-Tanács felügyeletéhez tartozik. A’ Kamara itt csak rész; — nem teszem ugyan róla fel, hogy kötelességéről megfelejtkeznék: de hogy a’ múlt időben arról mégis néha megfelejtkezett, azt tudjuk, 's aztán bizonyítják mindazon törvények is, mell vek azt rendelik, hogy ha a' koronái javak elidegeníttetnének, azok megint a' Korona alapjához visszacsatoltassanak. Kezeskedik az iránt az 1790 iki országgyűlés, melly maga felszólalt ezen tárgyban a' munkácsi uradalom elidegenítése miatt, ha ez most közelebb is megtörténhetett a’ munkácsi uradalommal, melly bár a’ Koronáé volt, mégis idegenek kezében van, — kérdem: nem történhetik e más tekintetben jövendőre is? azért a’ Helytartó-Tanácsnak felügyeléséhez ragaszkodom. Fó-Lovászmester Gróf Batthyány Imre: Azon kérdéses 3 szavakat kihagyatni kívánom, mivel ezen törvény S-ik czikkében azon esetek úgyis ki vannak véve, ’s így lehetne figyelmeztetni a’ KK. és RRet, hogy azon esetek kihagyassanak. — Mi a’ Kamarának felügyelését illeti: azt tartom, hogy ezen kérdés nem ide való, mivel a’ törvény úgyis azt mondja, hogy a’Helytartó-Tanács legyen a’ supremum Dicasterium. A’ Fő-Tárnokmester 0 Excellentiájának azon észrevételét, hogy ne csak a’ hitre-bizott, hanem mindenféle javakra terjesztessék ki a’ törvény, — elfogadom. A’ zálogra nézve rendelést tenni szükségtelen, mivel a’ törvény ez iránt úgyis rendelkezik. Unghi Főispány Lányi Imre: Minden törvénynek világosnak kell lenni, és ollyannak, melly elveket nem sért; — az előttünk lévő törvényben kettőt találok, mikben meg nem nyughatom : az első az, hogy az eladást csak a’ tulajdonos tehesse, mert ebből az következik, hogy sem az árendás, sem a’ zálogos azt nem teheti; a’ második az, hogy a’ KK. és RR. említik ugyan, hogy a’ bejött pénz ugyanazon természetű legyen, mint a’ jószág, de a’ törvényben csak a’ hitre-bizott, s nem magányos örökösödés alá tartozó javaknak biztosításáról szólanak; — 's igy a’ magányos jószágokat is a’ törvényben említtetni kívánom. Nyitrai Főispány Báró Mednyánszky Alajos: Előbbeni előadásom igazolására még egy más szempontra is figyelmeztetni kívánom a Mélt. Fő-Rendeket, melly még itt nem említtetett. — A’ KK. és RR. ugyanis elősegíteni kívánják ezen szerződéseket mindenkép, de ha az általam kihagyatni kívánt 3 szó megmarad, ez azoknak köttetését nehezíteni fogja, mert akkor semmi földesur illy szerződésre lépni nem fog addig, mig a’ pénz asztalára letéve nem lesz, mert különben biztosítva nem lesz az iránt, hogy azon esetre is, ha a’ jobbágy akármelly körülmények által azon helyzetbe jön, hogy a’ maga szerződési kötelességeinek meg nem felelhet, hogy maga részéről is a’szerződéstől visszaléphessen; ’s igy azt tartom, ezen nézőpont is tekintetet érdemel. — A’ mi a’ koronái s egyházi javakból bejött sommáknak biztosítását illeti: általányosan elismerem, hogy a’ Helytartó-Tanácsnak joga és kötelessége, azoknak biztosításáról jót állani, de ezen általányos helyzetében a’ dolognak még nagy kérdés : fogja e a Helytartó-Tanács azon sommákat kezelni is? mert úgy hiszem, ez az udvari Kamarának körébe vág, mert a’ Kamarának kötelessége, a’ koronái és egy házi javakra, menny ire az egyházi székek megürülnek, felügyelni, azon javakat kezelni, és a’ jövedelmeket oda fordítani, a’ hova O Felsége kegyelmes rendeléseiből fordítandók, t. i. a’ Haza köz szükségeire; ’s ennélfogva ha ennek igy kell maradni, szükséges, hogy azon sommák a’ Kamara által is biztosíttassanak. Gróf Andrássy György: Némelly Tagjai ezen Táblának azt mondják, hogy a’ zálogos birtokosnak szabad a’ jobbágyi telkeket eladni, némellyek pedig azt mondják, hogy nem szabad, — ebben tisztában kell lennünk. Én a’ legnagyobb igazságtalanságnak tartanám, ha szabad lenne a’ zálogos és inscriptionalis birtokosnak az eladás, mert megváltoztatnék ez által a’ birtok természete, ’s egyszersmind az ősiség mellékesen elteröltetnék; hogy ez így mellékesen történhessék, nem látom helyesnek, mert előrelátható, milly nagy zavarok fognának ebből keletkezni, és hogy ezen zavarokon máskép majd segíteni nem lehet, hacsak az ősiséget simpliciter el nem töröljük, és ez által a’ boldogság kapuját ki nem nyitjuk. Ennélfogva a’ KK. és RRet a’ zálogos birtokosokra nézve figyelmeztetni kivánom. Szathmári Főispány Báró Vécsey Miklós: A’ b) pontra nézve az unghi Főispány ü Méltóságával egyetértek, ’s kivánom, hogy a’ biztosítás mindenféle jószágokra kiterjesztessék. — A’ zálogos birtokosokra nézve pedig Gömör Vármegye Főispány i-Hely el lesével kezet fogok. Gróf Dessevoffy Aurél: Az úgynevezett 5-ik Articulusra nézve igen tudja azoknak aggodalmát méltánylani, kik attól félnek, hogy miután az aj és bj alatti pontok különös rendelkezéseket foglalnak magokban, a’ bevezető czikk pedig az általányos elvet fejezi ki, a’ törvény netalán úgy magyaráztassék, mintha a’ zálogra nézve az elzálogosító által eszközlendő biztosítás egészen ki volna zárva. Hogy a’ jószágot zálogban bíró illy kötésekre ne léphessen, azt többé javaslani sem lehet, mert minapi izenetünkben — úgy mond — felszólítván a’ T. KKat, hogy a’ zálog eseteire is javasoljanak intézkedést, ez által már kimondottuk, hogy ezen kedvezménytől a’ zálogbirtokost sem akarjuk kizárni. — A’ fenforgó aggodalom tehát csak kétféleképen oszoltathatik el: vagy úgy, hogy elfogadtatván a’ Fő-Tárnokmester O Excell. javaslata, a’ bj czikk minden magányjavakra kiterjesztessék, és igy általány os szerkezetet kapjon; vagy pedig az által, hogy a' bevezető czikkben ezen szavak Fő-rendi Napló. I. Kötet. 31 cm. országos ülés. Martius í)-kén 1840.
