1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 103. ülés
Cili. országos ülés, Martius 9-kén 184(\ 115 tétből a’ Mélt. Fő-Rendek nem ereszkednek, mivel n’ dolog raegitélhetésérc megkivántató adatok 's oklevelek elő nem Genet a adattak. — A’ nagyváradi Püspökre nézve tehát n’ KK. és UK. fel fognak szólíttatni, hogy ezen sérelem további vita- r'^nvólV°U fásától álljanak el. — A’ mi pedig a‘ második kérdést illeti, hogy t. i. jövendőre nézve a’ béke ’s csend fentartása és a’ syés Pfispohasonló kellemetlen nehézségek kikerülése tekintetéből valamelly intézkedés tétessék: erre nézve ismét két vélemény e iVliojlcI jelentetett ki; — ugyanis Uáró Eötvös József a’ tegnapi ülésben ékes és okokkal támogatott beszédében azt kívánta: v,'g,,7ve hogy a’ Mélt. Fő-Rendek a' KK-nak és Rendekm k e’ részben azonnal javaslatot tegyenek: — a’ másik, szintén tegnap, árvái Főispány Tajnay János által előadott azon vélemény: miszerint ő a’ KK. és RRet kívánta felszólittatni arra. hogy ók tegyenek jövendőre nézve valamelly javaslatot. — Hogy jövendőre nézve valamelly gondoskodás történjék, abban a’ Mélt. Fő-Rendek többsége megegyezett, de a’ módra nézve különbözők a’ vélemények; ’s igy, hacsak a’ Mélt. Fő-Rendek meg nem egyeznek abban, hogy az előterjesztések közül valamellyik elfogadtassék, és hogy talán a’ KK. és RR-nek a' dolog csak általányosan terjesztessék elő, — nem marad egyéb hátra, mint hogy ezen kérdés eldöntése a’ közelebbi ülésre halasztassék. — (Köz felkiáltás: „Végezzük el most!“/) IIerczeg-Prímás Kopácsi/ József: Én is igen helyesnek tartom, hogy a’ KK. és RR. in generalitate szólít— tassanak fel, — csak azt kívánnám még hozzá tétetni, hogy ez iránt a’ KK. és RR. a’ vallás tárgyábani izenctökben rendelkezzenek. — (Köz felkiáltás : „ ffeiges!“J Nádor O es. kir. Fensége: Ennélfogva elfogadják a' Mélt. Fó-RR., hogy általányosan történjék a’felszólítás, ’s egyszersmind a’ Prímás 0 Herczegségének előadásához járulnak: hogy ezen felszólítás következtében a’ KK. és RR. .a’teendő javaslatot a’vallás tárgyában készítendő izenetbe iktassák. (Helges!) — Végre, miután a* KK. és RR. az úrbéri tárgyban hozzánk küldött izenetökben abbeli óhajtásukat nyilványítják, hogy az úrbéri törvényczikkek mentül előbb Ö Felsége elébe terjesztessenek, — ha a’ Jlé!t. Fő-Rendeknek tetszeni fog, a’ legközelebbi ülést azon izenette! kezdhetjük. Cili. ORSZÁGOS ÜLÉS. EGYEDÜL A’ MÉLT. FÖ-RENDEKJSÉL. Martius 9-én 1840. reggeli 10 órakor. Tárgy: a’ Mell. Fö-Rcndeknck vallásbeli II-ik válasz-izenete meghitelesUése• — Ill-ik izenele a' KK. és RR-nek az 183*/6-iki országgyűlésen alkotott úrbéri t örvétiyczikkelyek néniéiig szakaszainak viliig ősit ásár ól.— Iíl-ik izenele a’ KK. és RR.-nck az úrbéri törvényjavaslat németig szakaszainak újabb szerkezete iránt. — Az úrbéri törvényezikkely végéhez csatolandó uj §. — A’ KK. és RR-tól átküldött izenelek felolvasása. Királyi személynöki Ilélőmcstcr í>zéll Imre Nádor Ő cs. kir. Fensége felszólítására, meghitelesités végett ^ olvasá a* Mélt. Fő-Rendeknek a’ vallás tárgyában készült II-ik válaszát, — nevezetesen az I-ső szakaszt, melly n’vaiiistir. ,. ' . gyiban. így szol: ,./. A’ rcversalisokra nézve. — E' részben az minekutána kiadandók megszüntetése iránt az egyesülés meglévőn; a' mi az eddig kiadottakat illeti; jóllehet Ö Cs kir. Fölierczegsege es «’ Mélt. Fő-Rendek az egész vallásbeli tárgyra nézve semmit forróbban nem óhajtanak, mint hogy abban a' kölcsönös közelítés és a’ különböző vélekedéseknek egybe/órrása állal a köz egyesülés hováelébb eszközöltessék; mégis miután az, hogy a'kérdéses reversalisok, a> mennyiben azok «’ felek szabad akaratjából, ’s minden csalárdság vagy erószakoltatás nélkül keletkeztek volna, törvényadta szabadság mellett, ’s igy annak ollulma alatt köttetett szerződéseknek visszaható erejű törvény általi megsemmisítése,'s u’ családi nyugodalom és egyetértés veszélyeztetése nélkül erő nélkülieknek állíttathatnának, u T. KK.es RR. jelen izenctében felhozott okok állal se’ volna kimutatva, — Ö cs. kir. Főherczegsége és a’ Mell. Fő-Rendek a vegyes házasságokból származott gyermekek vallásbeli neveltetése iránt eddig kellőkép kiadott reversalisoknak clenyésztelésében tovább sem egyelhetnek meg.“ Gróf Dessetcffy Aurél: E’szavakat: „többnyire ismételt“ kívánnám kihagyatni. — (Elfogadtatott.J A’ következő szakaszra nézve, melly igy szól: „Azon ellenvetése is a’ T. KK. és Rendeknek, hogy épen akkor lenne a’ hozandó törvénynek visszaható ereje, ha a’ reversalisok, mellyck eddig semmi törvényben nem gyökereztetnek, «’ múltra nézve törvényes tulajdonsággal ruháztatnának fel, — csak akkoron hathatna a’ Mélt. Fő- Rendekre meggyőző erővel, ha abban valaha megegyezhetlek volna, hogy illyelen, az evangelicus szüléknek természetesen szabad, de Hazánkban törvények áltat is biztosítóit téirgy iránt lelt kölesek nem azoknak minaen Hlyen esetben akaratjok szerint rendelkezni engedő általányos polgári jogaikban, hanem csupán az e' részben későbbén költ királyi parancsolatokban gyökereztetnének,’s igy a’felhozott törvény világos intézkedése nélkül akárminő királyt rendelések általányos megszüntetése állal lilalmazlalhallak volna, — a’ mit mivel a' Mélt. h ő-Rendek valamint eddig el nun ismerlek, úgy teljes meggyőződésük ellen •minden különben egyesülni törekvő forró kívánutuk melleit ezután is igazolni képesek soha sem lesznek, fenmurad ezentúl is utóbbi viszon-izenetiiknek azon leglényegesebb alapja, hogy miül a kérdéses reversalisok valóságos törvény engedte szerződések, ollyakat pedig visszuhaló törvények állal később i öytön megcrőllenítcni nem csak jövendő következtetések miatt veszedelmes, de a’ törvényhozás ha!óságának kellő hauuait is túlhaladja, a’ kérdéses vullásbeli neveltetés iránti szerződéseknek, most, midőn az illy föltétel aluli férjhez ment mlho-29 *
