1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 102. ülés
Martins 7-kcn IH40. 114 CII. országosülés. izenot &’ „.-válnék - De nem is dogmáról van itt szó, hanem egy «’ dogmával egybekötött, 's dogmaticus obtutusokon alapult viradi volt /. fonyitók,ől és szoros kötelesség teljesítéséről. — Azt, .**' mit a vegyes haztssag iránt a’ cath. Egyház tart, S-TC^^Jmá-yar Clerus tudta is 's tanította is, hibája csak az volt, hogy a’ vegyes házasságokat akkor is megáldott, midőn Mkirrín"dClC'a’ «rer ni ekek catholica nevelése iránt nem volt előleges biztosítása. Tnlment ugyan ebben az egyházi szabályok rendeletén- azonban azért, a’ mit csupán .V békeség kedvéért tett, a’ polgári törvényhozás előtt a' múltra nézve inkább mentségre mintsem vádra érdemes. - Egyes személyek 's egyes Egyházak még soha sem tárták magokat csalhatatlannak, mert az°egyedül az isteni ígéreteken épült közönséges Anyaszentegyháznak tulajdona. — Alig lehet egyébiránt a’ verves házasságokból credett abbeli kérdés iránt valamit egyszerűbben mondani, mint azt nem rég egy külföldi, Floren court nevű jeles protestáns német íróban, ki egyszersmind a Hamburgban kiadott „Börsenhallc“-nak is szerkesztője, olvastam : ..Mi — úgy mond — protestánsok könnyen lehelünk a’ vegyes házasságok iránt toleránsok, meri németünk szerint a’ catholicnsok némclly az üdvösségre lényegesen nem szükséges hilágazatokkal kellclinél többel hisz'Irk _ Ellenben a catholicnsok nézclci szerint mi némclly az idrességre lényegesen szükséges hitágazalokkal kellclinél kevesebbet hiszünk, a mi is mar véleményök szerint az innen eredhető lelki veszélyre nézve méltó aggodalmat ív,niihat nekiek, 's őkel leányaiknak hozzánk adásában méltán tartózkodókká leheli. Legalább magának a’ cath. Egyháznak szükségképen ezen meggyőződésben kell lenni, máskép lemondana önmagáról, nem egyéb lenne, mint a képmatatás intézete, a' kél rallas közi minden különbség megszűnnék, ’s a' két Egyház nem egyéb lenne, mini csak különböző véleményű sect a.“ Báró Orczy Lörincz: Rövid akarok lenni. A’ KK. és RR. izenete két tárgyat foglal magában. .Ili a' nagyváradi Püspököt illeti: arról nem szólok, ha valljon kibocsátott körlevele által meg van c szegve a’ törvény, vagy ncmV dogma forog e fen, vagy nem? azt többen, jelesen a' Clerus részéről, kiknek ez úgyis kötelessége, kifejtették. Ezen előadásokhoz ragaszkodva, azt mondom, hogy a’ törvény nincsen megsértve. Hallottam ugyan felhozni, hogy a’ kérdéses körlevél által az 1790: 2G t. ez. megszegve volna: örvendek, hogy erre hivatkozás történt, ’s hogy 0 Feiste is — mint hallom — azon körlevél következtében, az illető Püspököt arra szorította, hogy azon törvényt szorosan tartsa meg. Ez volt kívánságom elejétől fogva, hogy t. i. ezen törvény megtartassák, és a' minap is, bátor a’ többségnek hódolni kényteleníttettem, mégis a’ törvény megtartása mellett voksoltam, mert azt én olly sarkalatosnak tartom, mind a’catholicusok-, mind a’ protestánsokra nézve, hogy abban innovatiókat, mind a’két rész veszélyeztetése nélkül, tenni nem lehet; ’s igy inkább a’ réginél tökéletesen meg kívánok maradni. Ezen 26-ik t. cz.-ben áldásról szó nincsen, hozva volt az az örökös harmóniának és különböző vallási! felekezetek békéjének örökös fentartására ; ’s mégis ezen törvény, melly a’ bécsi és linczi békekötéseken alapul, a' „temere possint“ ’s egyebeknek módosításával, minden oldalról annyira nyirbáltatott, és mcgtámadlatott, hogy bátran el lehet mondani: „rari nantes in gurgite vaslo,“ hogyha halászni lehetne horgonyra nem fogódzhatnék más, mint a" 4-ik §., mellyben az evangelicusok azon joga foglaltatik. miszerint vallásbeli dolgaikra nézve minden külső befolyástól függetlenek. Ebbe a’ catholica fél soha bele nem szólott, 's ellene kifogást nem tett, pedig ha valahol, bizonyosan itt a’ viszonosságot méltán megkívánhatta volna. .Hegvallóm, hogy falusi lakomban mikor értésemre esett a’ körlevélnek kibocsátása, ’s abból következett zavarok és békétlenségek, magam is csodálkoztam, hogy mint lehetett egy olly pastoralist kibocsátani: két héttel azonban később meggyőződtem azon levelekből, mellyek N.-Váradon circuláltak, arról, hogy nem a‘ pastoralis levél volt oka azon zavaroknak, hanem olly embereknek koholmánya, kik semmitől nem félnek úgy, mint a’ törvénytől és rendtől, 's mint a’ példabeszéd mondja, ezektől úgy félnek, mint a' rossz lélek a’ tömjéntől: kik minden harmóniát a’ polgárok közt feldúlni, minden auctoritásokat kigunyolni, és végre mindent az anarchia sik mezejére vonni akarnak. — .Hind ezeknél fogva miután a’ kérdéses körlevelekben csakugyan törvényszegés nincsen, arra nem szavazhatok, hogy 0 Felségéhez e’ részben felírás küldessék. Báró Pongrácz József: Meggyőződvén arról, hogy a’ szőnyegen lévő kérdés tiszta romano-catholica doctrinalis kérdés, és meggyőződvén azért arról is, hogy az ide nem tartozandó, — 0 Herczegségének az Ország Prímásának előadására szavazok. Diákóvári megyés Püspök Knkovich József: A’ T. KK. és RR-nek eddigelő minden egyes részeire nézvést olly bőven világosított izenctében megnevezett Fő-Pásztorok pásztori intézkedéseikben a’ catholica Anyaszentegyháznak tanítását terjesztvén elő, át nem lépték az 1791: 26 t. czikket, melly szerint a’vegyes házasságok mindenkor a’catholicus Plébános előtt kötendők: mert a’ catholicus Plébánosokat a’ vegyes házasságokban! jelenlétezéstől £ assistentia) el nem tiltották, sőt el sem tilthatták, mivel az egyházi törvény is semminőknek, sikeretleneknek állítja azon házasságokat, mellyek nem a’ tulajdon Plebánus előtt, ki a’ catholicus félnek catholicus Plebánusa, — köttetnek egybe: — mcgállván tehát ezen polgári törvény, mellynek meg nem adni az engedelmességet vétek volna, hogy az arróli rcndclkezhetés: valljon kinek, mikor és milly feltételek alatt kellessék házassági áldást osztogatni? az egyházi hatóságokhoz tartozik, nem kétlem, azt annál igazságosabban engedendik mega’ T. KK. és RR., mennél bizonyosabban épen ezen törvény által teljes vallásos szabadság tulajdonittatik az evangelicusoknak: tehát valamint a’jelen izenetnek tárgyában törvénysértés fen nem forog, úgy abból sérelmet következtetni hogy nem lehet, lelkem benső meggyőződése és mindennemű kötelességem szerint alázatosan kijelentem. Körösi görög egyesült megyés Püspök Smiczik/ász Gélkor: A' tárgy ki lévén merítve, mind azon előadásokat, mellyek igen bölcsen az Egyházi-Rend részéről, különösen az Ország Prímása Ó Herczegsége által előterjesztettek, magamévá lévén, a’jelen tárgyban sérelmet nem látok. Gróf Desasse Ferencz: Óhajtottam volna, hogy ezen kényes tárgy soha szőnyegre ne került volna, — miután azonban már elünkbe került, én is kívánom vélekedésemet iránta előadni. Mi a’ rozsnyói Püspök ur esetét illeti^: itt semmi próba elő nem hozattatván, az tárgyalásaid sem jöhet; a’ nagyváradi Püspök ur körlevelére nézve pedig O Herczegségének az Ország Prímásának előadásához ragaszkodva, törvénysértést fenforogni nem látok. Gróf Desasse Antal: Ezen tárgy tökéletesen ki lévén merítve, ahhoz többet hozzászólom igen kescr\es \olna. s ig> csak rövideden az Ország Prímása O Herczegségének véleményére szavazok. lYádor Ö e«, kir. Fensége: Mind azok, a’ kik c’ tárgyban felszólaltak, — a’ tanácskozás alatt lévő kérdést két részre osztották; az első az volt: ha valljon a’ volt rozsnyói, most pécsi, és a’ nagyváradi Püspökük ellen felhozott tettek sérelmeknek tekintessenek e, vagy sem? a' másik: ha valljon a' kérdés első ágának eldöntésére! » szükséges c intézkedést tenni még a' jövendőre is? Mi az elsőt illeti: a’ Mélt. Fő-Rendeknek többsége magát oda jelenté ki. hogy a’ nagyváradi Püspök urnák tette nem sérelem. A’ rozsnyói Püspök tettének inegbirálásába azon tekia[
