1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
12 XCIII. országos ülés.Februarius 25-kén 1840. ■ég által kívánságomtól elniozdíttatnám, elfogadom a' Koronaőr ü Excell. indítványát, meg leven győződve, hogy az által azon legfőbb szempont, a' családok csendessége, fog eszközöltetni. Gróf Zichy Károly: Minden törvénynek vagy parancsolni, vagy tiltani kell, különben előttem mit sem ér. Ezt bizonyítja ezen tanácskozás, hol az egyik rész a’ reversalisokat törvényeseknek,a’másik törvényteleneknek mondja; az 1791: 26. törvényez. ezen szavai: „obi autem mater est catholica, nonnisi filii religionem patris sequi possint.“ En azok közé nem tartozom, kik a' reversalisokat törvényteleneknek tartják; nem azért, mert azon elvhez ragaszkodom, miszerint mit a* törvény világosan nem tilt, azt törvénytelennek mondani nem merem. Nem tagadom azonban, hogy a' reversalisok számos zavarokra adtak alkalmat, és számos sérelmek kútfejei voltak; ezen okból a’ reversalisokat jövendőre nézve eltöröltetni kívántam, de ezt kívánván, nem akarok ujabb zavarokat okozni, és a’ gyengédebb érzésű ’s lelkiösméretű anyát nyugalmában háborítani; sem a‘ KK. és HR. üzenetét, sem a’ Koronaőr ü Excellentiája indítványát el nem fogadhatom, hanem a’ reversalisokat ezen Tábla által a’ ntult alkalommal kifejtett elveinél fogva a’ múltra nézve továbbá is megtartatni kívánom. Herczeg Prímás Kopácsy József: Azt alkalmasint az eddigi tanácskozásból ki lehet venni , hogy törvényes vagy nem törvényes« a reversalisok kiadása, arról egyik rész a’ másikat nehezen fogja meggyőzni. Én részemről megvallom, -míg a' törvényben olvasható ezen szó: „possint“ azt nem teszi: debeant, addig mindig magában a’ törvényben ntat nyitva látok arra, hogy a’ reversalisuak helye lehessen. Ezt megjegyezvén, előttem sokat nyom azon tekintet, lioo-v a' régi időkben, de üjabb időkben is, magoknál a’ protestánsoknál a‘ reversalisokat divatban lenni — bizonyos kútfőkből tujom> _Példák vannak arra egész országokban, egész tartományokban, egész nemzeteknél, hogy a’ reversalisok az egyezkedés eszközlésére sok időtől fogva használtatnak. — Ezen tekintetek ellen olly igen nagy meghatározottsággal azt állítani, hogy a' reversalisok természet- és törvényelleniek, ‘s azért kárhoztatandók legyenek, helyesnek tartani nem tudom. — Egyébiránt a’ mi nálunk a’reversalisok eredetét illeti : igen sokszor lehetett mind az előbbeni tanécskozásokban, mind a’ maiban is hallani, iiogy azoknak behozata a’ kir. rendeletekben kereshető; hallottam erre ugyan a’ reversalisok igazi eredetét felvilágosíttatni : de azért jónak találom részemről is megjegyezni, hogy a' XVlll. századnak elején a’ reversalisok minden felsőbb hatalomnak közbejötté nélkül természetes módon kezdődtek, t. i. a catholicusok kötelességöknek tartották, gyermekeik nevelésére nézve a‘ rerversalisokat megkívánni; a’ protestánsok pedig részükről ‘s elveikhez képest lehetségesnek tartották, azokat kiadni. — Illy utón módon eredett reversalisok már 1714. és 1716ik évekről egész formákban s minden felsőbb hatalom közbejötté nélkül adattak ki. Későbben dicső emlékezetű Mária Therézia uralkodása alatt, jelesül még 1756ban is, csak az parancsoltatott, hogy a’ melly reversalisok kiadattak, azok foganatosíttassanak, a’ nélkül hogy itt más rendelet hozatott volna divatba. — 176Sban adatott ki azon felsőbb rendelet, hogy reversalisok nélkül vegyes házasságok ne is köttessenek. — Már mivel összeütközőknek látszanak a’ későbbi kir. rendeletek, szükséges megjegyezni, hogy József Császár eltörölvén a’ reversalisokat, azon rendelésre czélozott, mellyel Mária Therézia 176Sban adott ki. — De van József Császárnak egy más rendelete is 1782ik esztendei Majus 10-ről, hol ezen szavak olvastatnak: „hogy a' reversalisokkali élés jövendőre olly módon szüntetett meg, hogy . azok ne követeltessenek, hanem azok nélkül is vegyes házasságot kötni szabad legyen (sed citra illas etiam copulentur J.“ — Ez akkor is úgy volt értve, hogy a' szabad egyezkedéssel kiadott reversalisok megtiltva nincsenek. — így talalta ezen divatozást az 1790-ki országgyűlés, ’s magoktól a’ protestáns Íróktól kiadott inunkácskák, mellyek akkor sűrűn jöttek ki, mutatják azt, hogy az olly házasságok, mellyek szabad egyezkedésekre reversalisok mellett köttettek, akkor sem voltak szokáson kivül. Ekképen összeegyeztethetők a’ későbbi rendeletek is, mennyire egymással ellenkezni látszanak. Úgy találjuk t. i., hogy csak azon értelemben, mellyben Mária Therézia alatt 1768ikban parancsolva voltak, tiltattak meg, és tiltva maradtak későbben, de hogy a szabad egyezkedések megengedve voltak, és hogy ekkép a’ dolog parancsolat vagy tilalom nélkül egyedül a’ termé-szeti szabadságnak rendén hagyatott, azt egyéb adatokon kivül dicső emlékezetű I. Ferencz Császárnak 1807ben kiadott rendelete világosan mutatja. — Ebből csak azt akarom kihozni, hogy a’ legfelsőbb rendeletek ellen, úgy a’ mint az utolsó időben a’ reversalisok szokásban voltak , alapos panasz nem lehet. — Továbbá az tetszik ki a’ tanácskozás folyamatából, hogy a’ dolog olly oldalról vétetik fel, mintha azon reversalisokkal semmi egyéb nem eszközöltetnék, mint csupa sértés, •csupa családi zavar, egy szóval a házi nyugodalomnak felháboriiása. — Mi, a’ kiknek az illy dolgokkal foglalatoskodnunk kell, leginkább tudjuk és bebizonyíthatjuk, hogy a’ reversalisok illy csupa káros foganatról korántsem vádoltathatnak, ^őt inkább igen is alkalmatos eszközül mutatták magokat sok esetekben arra, hogy a családoknak bekeséget és lelki nyugalmat szerezzenek. — Nem csak egy részről kell a’ dolgot, nem mindig csak a’ férfit tekintetbe venni, ki a’ reversalist kiadja, és a’ ki különben is közönségesen érettebb korú lévén, teljes szabadságában van annyiban, hogy ö keresi, ő választja a’jegyest; 4ia -tehát «mégis a5 reversalist annak rendje szerint kiadja, hogy azt mindenkor megszorított akarattal 's kényszerítéssel teszi, azt állítani nem lehet; annál kevesbbé pedig azt, mi a’ KK. és HR. izenetében olvastatik, hogy t. i. soha senki meggyőződése szerint reversalist nem adott. — Úgy tartom, hogy ezt a’tapasztalás is megczáfolja; mert ez eléggé mutatja, hogy sokszor ollyak is adnak reversalist, kik önmagok is óhajtanának vallásukra nézve változást tenni, de attól különféle hathatós okok áltál tartóztattatnak vissza. Már most arra jővén a'kérdés: hogy a’múlt időkre kiadott reversalisoknak eltöröltetése által mikép biztosíttatik a’ családok nyugalma? ha mind azok, miket a’ Nagymélt. Koronaőr ü Excellentiája feltételkép előadott, létesíitetnének: akkor én a' családok nyugalmának biztosítását nem igen látnám. Ha egyszer az, a’mit a’ Mélt. Fő-Rendek előbbi válaszukban elvégeztek, meg van határozva, t. i. hogy csak a' minden kényszerítés nélkül s teljes szabadsággal kiadott reversalisok bírjanak a múltra nézve erővel: ezen feltétel magában foglalja már azon eseteket, mellyek a’ törvénynek, vagy más rendszernek orvoslását kívánják. Ellenben azt a’ törvényben feltételkép kitenni, hogy csak akkor legyen ereje, ha a’ reversalis ellen reclamatio vagy kifogás nem tétetett, ha usuroborálva volt 's a’ t., véleményem szerint annyi volna , mint ha a’ reversalisok eltöröltetnének. — Ha a’ reversalisok kiadattak, olly alakban hagyassanak, mellyben foganatjok is lehet; ne legyen oka annak, kinek kedvéért a’ reversalis adatott, panaszra fakadni azért, hogy az minden erejéből kiforgattatván, reménységeben, várakozásában megcsalatott; azért részemről azt, mit a’ Mélt. Fő-Rendek előbbeni válaszukban meghatároztak, továbbá is megtartatni kivánom. Liptói Föispány Báró Majthényi Antal: A‘ szólásszabadságban tett indítványom a" mai tanácskozásnak nem tárgya, s így ha Napló nem volna, ezt észrevétel nélkül hagynám; de miután Napló létez, ’s így hiteles nyoma van annak, mi itt mondatik, azoa kifogását Mélt. Erdődy Sándor Grófnak, miszerint indítványomról azt mondá, hogy én a’ szólásbeli szabadságot 0 Felségének mintegy arbiter-biróságára bíztam volna, szó nélkül nem hagyhatom. A’ Mélt. Gróf indítványomat figyelemre méltatta, de indítóokaim olly szerencsések nem voltak, mellyeknek egyike az volt: hogy reménységem nem lévén, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek és a' T. KK. és RR. az e’ tárgyban felállított elveiktől elálljanak, lelkemből kivántam, hogy a panasz O Felsége elébe jöhessen, annál inkább, mert magok a’ T. KK. és RR. üzenetükben azt jelentették ki, hogy ők az e’ részbeni panaszoknak felterjesztését óhajtják azért, mert azoknak orvoslását egyedül csak Ö Felségének igazságszeretetetől
