1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
248. országos ülés
88 248'•(Uh ÜLÉS. 30-ik October. ki szárad,kié legyen akkor? — a’jobbágyot ebből kizárni szinte igazsággal meg nem egyező, mert mi e’részben a’ fajzásnál el fogadtatott, az ideis alkalmaztatható —ugyan is ha a’ gyakorlaton vesszük: egy helyet adott a’ földes úr jobbágyainak külön, más helyen a’Községnek — harmadik helyet pedig a’ földes úr a’ jobbággyal egyetemben használta a’ nádlast, már ha ezen nádiás az Urbárium vagy későbbi rendbeszedések által a’jobbágynak jutott, ez valóságos jusa a’ jobbágynak és abból őtet ki vetkeztetni igazságosan nem lehet, — ez következik az erdőkről való hasonlatosságból is, mert ha valahol a’ földes úr jó akaratjábúl és kegyelemből ád a’ jobbágyának erdőt, és a’jobbágy ezen erdőt el pusztítaná, senkinek sem jut eszébe azt mondani, hogy az el pusztított erdő téré a’ földes úré légyen — nem foghatja tehát meg, hogyan lehessen a’ nádlásról másképp Ítélni— és azon fogvást oda nyilatkozik, hogy ha a’ nádasok közösen birattak a’ földes úr és jobbágyok által, azok a’ ki szárítás utánn is közösen birassanak — ha pedig a’ Község vagy eggyes jobbágyok által biratattak volna, azok jövendőre is egyedül a jobbágyoknak birtokában maradjanak. — Tolna Vármegye 2-ik Követe: Akár mivolt légyen kinek kinek a’szándéka, a’ fajzás állapotjában, alig fogja még is tagadhatni* hogy nem volna egészen helyes a dolog jelen helyheztében, ha a’ tegnapi végzés keletkezésével mint alkalmatossággal élnénk a’ Község szolgái kihagyásokra, kiknek már O Felsége eleibe a a’ fel adott javallat és a’ Resolutio következésében lett ujjabbi kerületi végzés kérdésbe vétel nélkül a’ fajzást oda engedte — talán fontosabb tekintetek sértetődnének meg ez által, mint maga a’ Község szolgáinak fajzása, minél fogva pártolja a’Barsi indítványt* ’S mi a’ nádlást illeti — egyrészről Nemes Soprony Vármegye által következöségnek neheztelt hiányát pótolja az, hogy a’ 2-dik esetet, mellyben a’ jobbágyé marad a’ föld haszonvétele — a’ szerkeztete's tsak a’ „kirekesztöleg“ ennek haszon vételére szolgált nádasokra szorítja, ezen esetet a’ fajzásról szólló utolsó ponttal, mellyt. i. a’kirekesztöleg a’ Közönségnek engedett, erdőkről vagy a’ meg állapítva láttja a’ követ szoros analógiába, és mind ennél, mind a’ dolog természeténél fogva a’ kerületi szerkeztete's szerint ki hagyandónak véli. — Ellenben a mint ezen esetben a’jobbágy a’ 40.kéve adózást mással pótolja, úgy Összebangzásba látná, hogy midőn a’jobbágya’ földtűi elesik, a’nádlásihaszonvétel szinte pótoltassák részére; a’ mi a’nádiások meg szüntetésére szolgáló érdek, cs e’ végre köz pártfogás eszközlés alatt történő munkák tekintetéből is valóban méltányos. — Zólyom Vármegye 2-dik Követe: Bars indítványának igazságát részéröl is elösméri, és azért azt el is fogadja. — A’nádiás eránt pedig a’Tolnai Követnek véleményét magáévá teszi. — Honth Vármegye 1-ső Követe: A’ nádiás eranli kerületi szérkeztetést szinte meg kívánta tartani, de nem a’fajzásról tett rendelkezés hasonlításából, mert a’ fajzásnál tsak azon plága rendelletik a’ jobbágyságnál hagyatni, a’ mcily mint erdő adatotta’ földesuraság által telki állomány pótlás fejébe, utóbbpedigmeg szűnt erdő lenni, itt pedig nem tsak azon nádas, a’melly telki állomány pótlásául, de a’ mi ezentúl is privativus usussáúl adatott a’ jobbágyságnak,utóbb a’nád lecsapolás által ki irtatott — a’ jobbágynál hagyatni rendeltetik — ennek hasonlatosságából tehát argumentumot vonni nem lehetvén a’ szólló Követet a’ szerkeztetés meg
