1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

248. országos ülés

243‘dik ÜLÉS. oO-i/í October.

tartására azon indító ok bírta, hogy attól a’ mi a’ jobbágynak jobb subsistentia okáért által adatott, meg ne fosztasson mind addig, mega’ földes uraság meg nem bizonyíthatja, hogy az olly ajándék, a’ mellyet tettszése szerint vissza vehet. — A’ Községek szolgáinak, meg nem említését a’ Szólló szinte felejdékenységnek tulajdonítván és okát által nem látván mért kellene ezen szolgákat a’ már nékik engedett fajzástól meg fosztani? — ezeket is kivánta úgy, a’ mint az keriiletileg volt, meg említetni, azon argumentum, mellyet a’ Somogyi Követ ez ellen fel hozott hogy t i. az illy Község szolgái száma bizonytalan lévén ma lehet 3. már holnap 15-re is szaporodhatik, nem mozdíthat senkit, mert ha a’földes uraság észre veszi, hogy kijádszására szükség felett szaporitatik a’ Községek szolgáinak száma, találhat könnyen módot ennek meg gátolására a’fajzásnak meg tagadásával — azt pedig fel se is lehet tenni, hogy a’ Községek titularis szolgákat tartsanak. —

Egri fő Káptalan Követe: A’ nádiás érdemében kezet fog Pest Vármegye Követével, és azért a’§-ustcsak azonszavakig ;,az uradalmon nem követelhetnek“ meg tartatni a’ többit pedig kíhagyatni kívánja. — Nem is tartja a’ nádast egybe hasonlítónak az erdőkkel, mert Hazánk törvényei az erdők fenn tartását—a’motsárok és nádasoknak pedig kiszárítását parantsolják —minthogy pedig tudva van, hogy a’ nádasok le tsapoltatása nagyobb költségekbe kerülne,nem látja minő igasságos alapon lehetne kívánni, hogy mind nagyobb költségeit, mind pedigtulajdonát el vessze a’ földes úr — hollott ő jobbágyának tsak á’ nádat nem pedig a’ földet adta által használni— külömben azt következteti a’Szólló, hogy ha egy két esztendei használatába volt a’ jobbágy a’ nádasnak és a’ nádas ki szárad — a”földes úr tartozna őtet kártalanitni, a’ mit a’ Rk sem kivannak, ’s azon fogva az illyetén ki száradt térek és nádasok a’ földes úré legyenek. —

Nógrád Vármegye 2-dik Követe: O volt az, a’ ki a’ Megyéje részéről midőn a’ fájzásról szólló törvény javallat tanátskozás alá vétetett a’ Köszég szolgáinak adandó fajzás eránt való utasítását elő terjesztette, hogy t. i. a’ helység szolgáinak azon okok mellett, mellyeket épen Somogy Vármegye Követe elő hozoft, hogy t. i. ezen szolgák a’ földes úrnaksemmi szolgálatot nem tesznek Küldőire pedig új terhet háromolni nem akarna, megtagadni kívánta, — nem lehet tehát azt állítani hogy senki sem szóllot e’ felül de bizonyosnak is tartotta már előadása elfogadtatását, mivel semmi ellenvetés akkorában nem töntént; azonban hatsak a Község szolgáinak a’ nádiás tüzelés helyébe megadatik, úgy véli a’ Szólló, hogy az igazság magával hozza, hogy szintén a’ fájzásban e’ szerént történjen meg a’ változás — Többiben Trentsén Vármegye indítványát nem, de a’ Pestit párt ólja.

Pest Vármegye 2-dik Követe: Nem kíván a’ fajzásra vissza menni, csak Soprony Vármegyei Követnek meg nyugtatására azt módja, hogy miután a’ szerkeztetésbe bé jött a’ „praevigens usus“ bátor a’ servi Comunitatum nem is lesz a’ szerkeztetekbe, a’ fenn álló szokásnál fogva mind azon által továbbá is meg fognak hagyatni benne. — A’ nádiás tárgyában pedig Tolnai Követ által ajánlott compensatiót itt is úgy mint a’fajzásnál el nem fogadja — mert a’ fajzás nem vétetett olly tartozásnak, hogy azt a’ földes úr adni tartozzon — a’ nádiás pedig adatott az úrbéri állománya felül azért, hogy fajzása nintsen a’ jobbágyoknak, ha tehát a’

Jegyző Könyv IX-dik Darab. 23

* 39