1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
247. országos ülés
\ <12 247. LLES. 29. Oct. nyilatkoztató a’ Szólló, hogy Megyéje részéről azon határozathoz sem járulhatna, hogy valamint eddig a’ földes úr által adott materialéknak az ára az elköltözéskor levonattassék mind azért, mivel ez által rést nyittatna némelly gáncsolkodó földes uraknak a’szabad adást vevést késleltetni — mind pedig azért, mivel megtörténhető, hogy tűz, árvíz, vagy más veszedelmek miatt a’ földes úr több ízben is adott épületi fát már az illy esetben, ha a’ földes úr által adott minden épületi fának az ára levonattatna; akkor a’ jobbágynak alkalmasint semmisem maradna, ha pedig csak az eladáskor meglévő materiálék ára téríttetnék meg, akkor a’földes úr nevezetesen károsodna, a’ Szólló tehát útasítása szerént a’ kerületi szerkeztetésre szavaz. Kassa Városa 1-ső Követe így vélekedett: hogy ugyanazon nézetek, mellyek a’tűzi fajzás eránt fordúlnak elő, az épületi fajzást is egyformán érdekelnek, és így, miután a’ RR. a’ tűzi fajzás dolgában a’ Királyi Választ elfogadván, annak szabályaihoz t. i. az Űrbérhez, úgy nem különben a’ későbbi rendbeszedésekhez, és a’ fennálló szokáshoz képest a’ tűzi fajzasról tett rendelkezéseket már alkalmaztatták, úgy most is ha consequensek maradni, és a’jobbágyok sorsát rosszabb állapotba, a’ mellybe most vagyon jövendőre tenni nem akarnak, ugyanazon elvek szerént az épületi fajzást is elhatározni kelletik, mert peldáúl csak azon városnak, kinek képét viseli a’Szólló jobbágyait vévén, ha azok kik most nem csak házaikra, hanem gazdasági szerszámaikra szükséges fát ingyen kapnak, azon fát azután olly áron fizetni kötelesek lesznek, úgy valójában azoknak sorsok sokkal rosszabb karba mind sem most vagyon tétetni fog, és így a’ Szólló e’ részben is a’ Királyi Választ pártolván annak szabályaihoz az épületi fajzást is alkalmaztatni, és a’ szerént ezen szakaszt módosítani kívánja. Gömör Vármegye’ 1-ső Követe: — Azon argumentomra, hogy a’ megállapított usufructuatio után is az, a’ ki a’ telket megveszi a’ földes urnák jobbágya marad, és így a’ földes úr semmi kárára nem leend: azt jegyzi meg, hogy az usufructuatióját eladni kívánó jobbágy maga haszna tekéntetéből ollyan fát is, ki fog az épületből dobni és helyette újjat tenni, melly egyébbaránt, ha usufructuatio szabad eladása nem volna 30, 40 esztendeig is elállana és eltartana — de azon argumentomra is, hogy ha a’jobbágynak megtagadtatná az épületi fa, hogy azonáltal sorsa terhesebbedne — rövideden csak azt feleli, hogy] mennyiben itt károsodik annyival jobból sorsa a’ kis dézsma elengedésével — a felhozott okok tehát őtet meg nem győzvén a’ kerületi szerkeztetéshez ragaszkodik. Torontál Vármegye’ 2-ik Követe: Nem akarván a’ már ismételteket felhozni a’ Királyi Választ elfogadja. Esztergám Vármegye’ 2-ik Követe: Minthogy a’ felhozottakból de ön tapasztalásán épült meggyőződéséből is tudná azt, hogy a’ kerületi szerkezfetés mellett a’ szabad adásból és vevésbol óhajtott haszon felettébb megcsökkenne, ne hogy tehát ezen jótékonyságtól a’jobbágyok megfosztassanak a’ Királyi Válaszra nyilatkozik. Mosony Vármegye’ 1-ső Követe: A’ kerületi végzés támogatására felhozott okok közül igen fontosnak látszik ugyan Heves Vármegye Követe által felhozott azon ok, hogy noha mind eddig a’jobbágy csak becsli szerént adhatta el a’ telken tett javításait, és épületjeit, még is az 1791-dik észt. 35-ik Törvény Czikkelynél fogva a’ földes úr által kiszolgáltatott épületbeli szerek a’ becsű árból mindenkor leszámláltattak, de más részről ha tekintetbe vétetik, hogy a’