1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
247. országos ülés
217. ÜLÉS. 29. Oct. «3 jobbágy telkek haszonvételének szabad adása vevése az 1-ső Rész 40-ik czíüljenek fenntartása mellett állapíttatott meg minden kétségen kívül való, hogy e’ részben a’ földes urnák legkisebb rövidsége, és sérelme se forog fenn, és így ezen okoskodásnak ereje magától is elenyészik. — Ellenben megczáfolhatatlan ok az épületi fajzásnak további megadására az, a’ mit a! Királyi Válasz magában foglal, hogv t. i. az épületbeli fajzás azon haszonvételek között, mellyeken az urbarialis elássifioatiók épültek — mindenhol fő tekintetű volt, — melly haszonvételtől a’ jobbágyságot minekutánna azon classificatio a’ 2-ik Törvény Czikkelyben már elfogadtatott, semmi esetre se lehet megfosztani, és ezen okoktól vezéreltetve a’ Királyi Választ elfogadja. Pozsony Városa Követe: Azon fő indító okból, hogy a’ haszonvételnek megállapított szabad adás vevése által — ha mindjárt az, az egész hazában divatban jövend is — a’ földes uraságnak úi'béri járandósága legkisebb fogyatkozást sem fog szenvedni, a’ Kir. Választ annyival inkább elfogadja, mivel a’ kerületi szerkeztetés által a’ jobbágyságnak sorsa minden elegendő ok nélkül rosszabbá tevődne, a’ mi a’ felállított fő elvbe nyilván megütközik. Verőcze Vármegye’ 2-ik Követe: Mivel már a’ tűzi fajzás alkalmával is elfogadta a’ Királyi Választ, azt most is pártolja. Soprony Vármegye’ 2-ik Követe: Azon különibséget hallotta a’ Horvát Országi Követ által tétetni, hogy azon jobbágyoknak, kik még usufructuatiójokot el nem adták, ingyen adasson az épületi fa, másoknak pedig csak pénzért: — ezen előadására a’ szóllott Követnek azt nyilatkoztatja, hogy azon szempillantatba, hol ezen Törvény rendelése köz hírre bocsáttatik azonnal minden külömbség nélkül minden jobbágy megajándékoztatik, hogv a’[magáét szabad tetszése szerint eladhassa — él e’ azután ezen szabadságával vagy nem az a’ Törvény előtt mindegy — továbbá azon ellenvetést, hogy a’ paraszt kereskedni fog ezen engedménnyel, csak praxissal kívánja megczáfolni ha t. i. a’ jobbágy épületi fát kér földes urától — nem mindjárt adatik az néki, hanem az uraság megviszgáltatja, valljon rósz e’ az épülete és szükséges é a’ javítása, és csak akkor ha rósz és elkerülhetetlen az, adatik néki a’ fa — ha tehát csak akkor, midőn rósz az epület adatik néki a’ fa mintegy a’ földes urra, bár kinél légyen a’ jobbágyi ház, és azért ha tizenötször is eladja valaki a’ házát vagy bár száz kézen menjen is keresztül, az különibséget a’ dolog velejére nem tesz, tenne azonban, hogy ha a’ jobbágytól az épületi fa megtagadtatnék, mert tud olly uradalmat, hol az épületi fa esztendőt állal 30,000 ezüst forintra becsültetik, és illy móddal ezen haszonról a’ jobbágyok megfosztatnak, azért ismétli előbbeni voksát. Békés Vármegye’ Követe: (Csepcsányi) a’ Királyi Választ elfogadja. Torna Vármegye’ 2-ik Követe: Szinte azt tartja, hogy ha az épületi fa a jobbágyoktól megtagadtatnék sorsa felettébb rosszabúlna — minek elkerülése tekintetéből a' Királyi Válaszra szavaz, annál is inkább, mert azáltal csak a’fenálló es divatozó szokás tartatik fen, a hol tehát eddig szokásban nem volt az épületi fának adása, ott ezután sem fog az adatni. Lőcse Városa Követe: íla mindjárt Lőcse V árosa jobbágyit tekintetbe veszi, és azok az épületre való fát kész pénzen venni kénteleníttetnének, hogy az által a’ jobbágyok sokkal rosszabb sorsba, mint jelenvalóképen vannak helyheztelődnek, kétségen kívül van, — minekutánna pedig O Felsége ezen törvényes 1« *
