1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

247. országos ülés

ma is felettébb nevekedne, meg nem egyez, ’s azért így módosítva a’ Királyi Választ elfogadja.

Bihar Vármegye’ 1-ső Követe: Vélekedése szerént, ha a’ kerületi szerkeztetés megállapíttatnék egy bizonyos jó t. i., hogy most épületi fája van a’jobbágynak egy sugárló és bizonytalan t. i. a’szabad adás, és vevésböl eredhető jóért feláldoztatnék. — Megyéjéről szabadon elmondhatja azt, hogy ott legalább az egészbe a’ szabad adás, és vevés divatozni nem fog, mert ott most is vannak helységek, hol a’ jobbágy telkeket ingyen sem akarják felvenni — hogyan lehessen pedig reménységek, hogy azt pénzért adhassák el a’jobbágyok, ha még az épületi fa is megtagadtatik tőlök. — Azon helyeken pedig, hol a’ szabad adás és vevés divatozni fog nagy akadályul fog lenni ezen divatozó engedményt megtagadása — ezeknél fogva tehát kész elfogadni a’ Királyi Választ.

Szathmár Vármegye’ 1-ső Követe: A’ kerületi szerkeztetést nem csak szükségtelennek, de boszantónak is tartja, mert most sok vidékeken a’ jobbágyok nem csak a’ tűzi, de az épületi fában ingjen részesülnek, hogy pedig ezen kerületi szerkeztetésbe, hol az mondatik, hogy a’ jobbágy jövendőre nem fog kapui épületi fát, hanem ha az uraságnak tetszeni fog épületi fát eladni, a’jobbágy tőle vehet, valódi sarcasmust talál, mert az mindegy, ha a’jobbágy venni kéntelen bár kitől vegye is azt — azon fogvást vagy töröltessen el a’ Törvény vagy pedig adni kell valamit —* ’s mivel részéről még is hajlandóbb inkább valamit adni, mint kitörülni a’ Királyi Válasz pedig e’ részbe megfelel kívánságának arra voksol.

Heves Vármegye’ 2-ik Követe: igazolja ugyan, hogy az a Theresianum Urbárium szerént a’.jobbágyok ingyen jutottak az épületi fához, de azt is bi^ zonyosnak állítja, hogy eddig az 1790: 35 Törvény Czikkely’ rendelete szerént a’ földes úr által adott materialéknak ára a’ jobbágy elköltözése alkalmával az épület árából levonattatott, most tehát a’ midőn a’ jobbágyok az usufructuatió megállapítása után az épületnek a’ materialékkal együtt való eladhatására felhatalmaztattak, úgy véli a’ Szólló a' dolgot egészen más szempontból kellessen tekinteni, mert ámbátor ugyan a’ földes urnák mindegy akár Péter akár Pál robotoljon néki ;. de hogy a’ földes úr által ingyen adott fákkal egyik jobbágy a’ másikon nyereséget űzhessen, ’s ezen nyereséget azon jobbágy ki a’ földes urat oda hagyta, tegye a’ zsebjébe, ezt még is visszás és könnyen speculatiókra fordítható dolognak látná — többnyire azt sem ösmérheti el, minthogy a’ kerületi szerkeztetésnél fogva a’ jobbágyoknak sorsa rosszabb állapotba tétetne mind eddig volt; — mert valamit ingyen kapni, és azt ingyen vissza adni tartozni, vagy valamit pénzért venni; és azt pénzért eladhatni igen egyre megy ki, — egyébbaránt azt, hogy a’ mostani jobbágyoknak, kik ámbátor még ingyen kapták az épületi fát, még is azt eladhatják — a’ Theresianum Urbáriumnál nagyobb kedvezést tétetett — úgy hiszi tagadni senki nem fogja — arra pedig hogy nem mindenik kíván az eladás jótékonyságával élni csak azt felelheti „invito non datur beneficium“ de attól sem fél a' Szólló, mintha a’ felsőbb Megyék némelly mostohább vidékein ezen beneficium megtagadása által deserta Sessiók fognának támadni; mert ugyan is, ha az oda való földes urak netalán tapasztalni fogják, hogy a’ Sessiók deserfalódnak bizonyosan, ha nem más tekintet is, de legalább az önn magok java eránti érdek oda fogja vezérleni őket, hogy ezen beneficiuinot inkább megadják a’ jobbágynak mint sem, hogy telkeik üresen maradjanak. — Többnyire még azt is Jegyző-Könyv IX-ik Darab. 10

247. ÜLÉS. 29. Oct.