1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
247. országos ülés
217. ÜLÉS. 29. Oct. tiü Bars Vármegye’ 1-ső Követe:' Útasításánál fogva, a’Királyi Választ fogadja, — a’ hol az mondatik „omni in respectu“ mivel tehát ott a’ tűzi, és épületi fa közt, semmi külömbség nem tétetik, azt részéről is pártolja, — az ellenfélnek az usufructuatióbó! vett okoskodásait részéről megfordítja, ’s azt hiszi, hogy a’ ki az usufructuatióját eladja, az eladja a’ benne foglalt épületi fára való joggát is — ha tehát most az épületi fa megtagadtatna a’jobbágytól, csökkenne az usufructuatio — azért továbbá is maradjon a’ fennálló szokás. Csongrád Vármegye’ Követ (Klauzál) a’ Királyi Válaszra nyilatkozik. Nyitra Vármegye’ 2-ik Követe: Fel se szóllak volna, ha Soprony Vármegye Követe által nem szállíttattak volna fel azon Követek, kik a’ kerületi szerkeztetést pártolják, t. i. hogy adnák okát annak, vallyon mért nem akarják az eddigi usust fentartani? a’Szálló azt tartá, hogy az izenetben kifejtett princípiumon'kívül, még több ok szolgál arra, hogy ezen usus jövendőre megszüntessen; eddig a’ földes úr helyheztette be a’ jobbágyot a’ telekbe, ha a’ telken lévő jobbágy vagy magzat nélkül kihalt, vagy pedig elköltözött, már most a’ földes urnák akaratja ellen is bé fog lépni a’ Sessióha, minekutánna a’ szabad adás vevés megállapíttatott, ’s ez által azon patriarchalis nexus, melly a’ jobbágy, és földes úr között volt e’ részben csak ugyan megszűnt, annyival inkább, hogy az usufructuatióját is a’ Sessiónak eladhatván, a’ jobbágy nem lészen úgy a’ földhöz és urrához lekötve a’ mint eddig volt, nem tudja tehát a’ Szálló mért köteleztessék a’ földes úr azt, a’ki a’ mint mondá akaratja ellen bejön a’Sessióba felsegíteni; — de egyébbaránt most is, ha elköltözött a’ jobbágy, mindenkor supputáltatott az uraság által adott fa a’ melioratiókból, és ez szolgál Barsnak is feleletül. Végtére eddig magzat nélkül kihalt jobbágy az aquisitumainak egyedül feléről disponálhatott. — .4b intestato pedig a’ földes úr egész értékében örökösödött — már most a’ földes urnák ezen jusai eltöröltetvén, gondolja, hogy ez elegendő argumentum arra, hogy az aedilis lignatio a’jobbágynak ezentúl ne engedtessen. Zala Vármegye’ 1-ső Követe: Midőn a’ szabad adás és vevés megállapíttatott a’ hazára hasznos intézet állapíttatott meg, mellyet ellenkező Törvény által megrontani nem kelletik — mert noha ezen szabad adás, és vevés megengedtetett légyen is sok vidékek lesznek mindazonáltal, hol az divatozni soha sem, vagy csak igen későn fog — mert azon a’ vidéken, hol sovány a’ föld az usufructuatiónak kevés becse vagyon, ’s vannak ollyan vidékek is, hol a’ jobbágyok a’ föld soványsága miatt azon ház-helyeket, mellyeket eddig ingyen kaptak elhagyni kéntelenek, ha tehát az illy vidékeken a’ jobbágyoktól még az épületi fát is megtagadnék usufructuatióját nem csak hogy senki meg nem veszi — de ha jövendőre a’ háza tűz vagy árvizek által elromlik, nem lévén képes magának fát venni, a’ ház helyett elhagyni kénteleníttetik, mi csak oda vezérelhet, hogy hazánkba deserta Sessióknak száma felettébb fog nevekedni. — A’ mi felhozatik az ellenfél által, hogy t. i. visszaélések történhetnek igen nyomos okok — azonban Soprony Vármegye’ Követe megemlíti, hogy ezen visszaélések meggátlására tétethetnek rendelések, ha t. i. úgy határoztatnék, hogy csak a’ szükséges épületekre adasson nékik az épületi fa, vagy úgy p. o. hogy ha a’jobbágy usufructuatióját eladná, fizetné vissza a’ földes urnák az épületi fa árát, vagy más módok által, azonba, hogy az épületi fa általlyánossan tagadtasson meg a’jobbágytól abban már csak azon fogva is, hogy a’ soványabb vidékeken a’ deserta Sessiók szá-