1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

268. országos ülés

368-dik ÜLÉS 10. Decemb.

473

1222: 19. 1*231: 27. a’ Hármas Könyv élőbeszédjének 15-ik, I-ső rész 9. és 60-ik Törvény szabásokra hivatkozván, kívánja: hogy a’ Magyar Törvényhozásnak régi okossága, ditsösége, és nagy lelküsége most is a’ 19-ik században fentartassék, és hogy a’ szobán forgó Törvény Czikkely úgy, a mint az a’ kei illeti, ’s országos szerkeztetésbe tétetett, megmaradjon. —

Szepes Vármegye 2-dik Követe: azon bizodalomnak, a’ mellyel Küldői óiét felruházták, meg nem felelne; ha mint hazáját imádó fija azon hiedelmét ki nem jelentené, hogy egyedül a’ nemzetiség, a haza szeretet azon titok, melly mindenkit minden Megyében egyesit, más titkot nem keres, más titkot hazánk’ sértése nélkül egy Megyében is fel nem tehet, és így azon vádat, hogy hazánknak egyik fija is honunk’ rontására törekedne, el nem fogadja, — azt pedig, hogy egy egész Megye-akármelly előkelő férfi’ akaratjának köz véleményét feláldozná, nem hiszi; és így e’ mai nap hallott előadásokban a’ Megyéknek törvényes szabadsággal az ország’ szine elejébe hozott véleményeit tiszteli. — A' Fő Ispányoknak béíolyását törvényesnek kiki elásni río, mennyire terjedhet, annak maga a Megye bírája, a’ melly jusait ösmérvén, azokat védeni is tudja; és így azok, a kik azt állítják, hogy a’ Megyék a’ Fő Ispán vök' befolyásának engedtek, azzal vádolják, hogy utasításai tsak a’ Fő Ispán vök’ parantsait foglalják magokban, és így a’ Követ utasítása után szavazván, nem a' Megyének, de a’ Fő Ispánynak képét viseli — ezt soha egy Követ sem fogja megengedni, ezen gúnnyal egy Megyét egy Követ sem terhelhet, és így azon helytelen vádat inkább egy ne talántán elkeseredett szív’ gyümölcsének tekinti, mint valóságnak. —* Esztergom Vármegye Követének előadására pedig azt jegyzi meg, hogy másoknak megczáfolásábau való ügyességét máskor elösmérvén rósz néven venni nem fogja; ha őtet, a midőn a’ Szállónak okoskodásaira felelt, magát magával ellenkezésben szemléli: mert azt állítja, hogy a’ Szálló az Aristocratiának védlője nem lehet, a’ midőn e’ jelen Czikkeiyt elfogadja — de nem figyelmezett arra, hogy Esztergom a' materialis engedmények mellett szavazván, a' birtokos akaratja ellen őtet tulajdonától megfosztotta, és az Arisíocratiát az által károsította, a’ Szóiló pedig tulajdonával való rendelkezését az Aristocratiának akaratjára bízni, és érte többet adni akar, mint mostan vagyon. — A’ midőn Esztergom Vármegye Követe azt tartja, hogy a' nemesség ezen rendelet mellett nyerendő pénzeit eltékozlani, és így materialis erejével, moralis tekintetben is tenkre jönni fog: ö pedig azt hiszi, hogy azon sommákat egy biztosabb vagyonnak szerzésére fordítván, mostani létét függetlenebbé fogja tenni: ketten egy olly ellenkező ponton állanak, a' hol egymással kezet nem foghatnak, és így tsak a' jövendőtől várhatják annak a kérdésnek eldöntését: ki hibázott Esztergom Követe e’, a' ki az Aristocratiát tékozlónak, és gondatlannak, a Szálló e’, a’ ki azt gondosnak, és előre látónak állítja? ó minden esetre egy gondatlan Aristocratiának pártfogója lenni nem akar.

Sáros Vármegye 1-ső Követét is csak a’ tanátskozás között hallott némelly elől adások késztetik, hogy erántok tenné észrevételét. Ugyan is mondatik: hogy a kérdés alatti tárgyra való utasítások kieszközlésébe bizonyos rendkívüli béhatás tapasztaltatok, — erre nézve a’ Szálló szereti ugyan Baranya Követével egyaránt hinni: hogy e’ részben nem voltak törvénytelenségek elkövetve; de ellenben ha másoknak van tudományok arról: hogy a’ Vármegyék öuállása 1791: 14 Jegyző-Könyv. IX-dik Darab. 119