1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

268. országos ülés

474

268-dik ÜLÉS 10. Decemb.

Czikkely ellenére sértetett, vagy pedig, hogy valaki, légyen az akárki, hatalmával visszaélve, instructiók készülése módját tiltott utakon rongálni, ’s a’ nemesi jusok Iegszebbikét, úgy mint a’ Törvényhozásba való szabad befolyást törvényes rendeltetésétől eltsavarni mérészlette, — terjesszék ezt hiteles adatokkal elő, és Sáros Vármegye minden bizonnyal lészen azok sorában, kik illy dolgot nemzeti köz bajnak tekinteni, ’s orvoslását kitclhetőleg sürgetni készek,— míg azonban hiteles dátumok Hintsenek, a’ dolog fejtegetése nem czélerányos. — Egyébaránt méltó nehezteléssel vette a’ Szólló némellyek’ azon állításait: mintha a’ kérdéses javallat alkotmányunk’ szellemével meg nem férne. Az alkotmány elleni princípiumok vádja Sáros -Megye Rendéit ugyan nem érdekelheti, de miután ők is a’ felfogott javallatot pártolják, kötelességének ösméri — ellent mondva mind azon alaptalan állítgatásoknak, mellyekkel Küldőire is némelly homály vonatni tzéloztatik, — a’ már e’ tárgyban Követ társa által elől adattakon felül nyilván kijelenteni, hogy Küldői a’ jobbágynak engedni kívánt örök megváltakozhatást ollyan szempontból nézik, millyenből azt a’ minden környülményekre, ’s ezek által kifejlett köz szükség irányára ügyelő gondos Törvényhozónak nézni kelletik; és valamint hogy egy részről a’ democratiai túíságoktól mindenkor idegenkedtek, úgy viszont annak kívánatátúl, miben a’ Nemesi Rend’, a’ jobbágyság’, sőtt a’ Status publicus’ csalhatatlan érdekeit egyesülve látják; őket sem a’ formából vett dolgot mellőző okoskodások, sem más bár mi nevű tekintetek nem képesek elmozdítni.

Verőcze Vármegye 1-ső Követe: milly értelemben legyen e' tárgyban, tsak akkor jelentheti ki bővebben* midőn a’ Törvényes Rendszeres munkában a’ praejudicium, örökös bevallás, és Királyi Fiscus örökösödésének kérdései el lesznek döntve, addig pedig a’ Királyi Választ fogadja el. —

Torontói Vármegye 1-ső Követe elfogadta a’ Királyi Választ — egyébaránt kijelentette: hogy ő azon Törvényhatóságokat is tiszteletben tartja, a’ meljyek ellenvéleményben vannak, mert azt hiszi, hogy a’ haza javát mindegyik szeme előtt viseli; a’ befolyás vádját pedig magára nem veszi: mert Küldői az utasítások’ készítésében senkinek befolyását el nem fogadják, és ha talán voltak is ollyan Vármegyék, a’ meüyekben az érintett befolyás behatott, azt itt feszegetni káros a’ hazára nézve. —

Abaűj Vármegye 2-dik Követe így adta elő vélekedését: Nagyobb szomorúsággal ’s mélyebb megilletődéssel soha sem szállottam e’ teremben, mint ma e’ fontos tárgyban; azonban bár mint érezzék is én, Küldőim mostani systhemánk szerint Követi helylieztetésemnél fogva, útasításai kijelentését szorosan megkívánván tőlem, kimondom tehát, hogy Abaűj Vármegye Rendei az V-ik Törvény Czikkely 2-ik §-ra nézve a’ Kegyelmes Királyi Resolutiót elfogadják. •—Bars Vármegye 1-ső Követe: hogy ha száz főm lenne, és mindenikben Socratesi ész létezne, hogy ha ezer nyelvem lenne, és mindenik Demosthenesi ügyességgel peregni tudna, hogy ha a’ cselszövények, mellyeket az újabb politica diplomaticai fogásoknak keresztelt, kigondolásában , és azoknak helyes használásában Talley randi jártassággal birnék, bogy ha Lafay étnek népszerűségével büszkélkedhetnék : mind ezeket arra fordítanám, hogy Hazánkban az embereket elkezdvén 0 Felségétől a’ Törvényhozó Testen keresztül menve, egész a’ leggyengébb Committensig arra bírjam: hogy. az 5-ik úrbéri (Törvény Czikkelyt, valamint az anya sok szenvedései után édes szülőijét, kebleikbe szorítsák, ringassák, őt neveljék, és ápolgassák, bogy általa emelkedjék fel Hazánk valahára azon nagyságra, a’ melly-