1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
267. országos ülés
267. ÜLÉS. D. J)ec. 401 ’s annál fogva a’ haza java múlhatatlanul meg kivánja, a’ Szollá sokkal Inkább a’ maga helyen lenni látja — a’ mi pedig az osztályok es más kötések zavarba való ejtése eránt eló adatik, ezen tekintet a’ kis dézmánál ’s más egyéb engedményeknél is eló fordult, ’s mind a’ mellett a’ Fó Rendek azon engedmények meg adásától idegenek nem valának, de egyébaránt is azt tartja a’SzólIó, hogy inkább nehány osztályok és kötések ejtesenek zavarba, mint a’ kereskedési halálos ájulásba ejtő monopóliumoknak , mellyek a’ 4-ik Törvény Czikkely 1 l-ik §-ban meg is szűntettetek , kapu nyitatván, maga az Ország boldogsága veszedelmeztessék, — ’s annál fogva a’ Szólló világos utasítása következésében is a’ kerületi szerkeztetekre szavaz. — Pest Vármegye’ 2-ik Követe elösme’ri ugyan, hogy a’ boltbeli jusKirályi adományból származó földes úri jusnak csak a’ jelen Ország Gyűlési Rendek ál. tál mondattatott légyen világosan leg elébb ki, de minekutánna a’ Királyi Resolutio is nyilván azt annak lenni elesméri, azt már kétségben sem lehet többé hozni, és ennél fogva nem oszthatja e’ jelen kerületi szerkeztetési nézetét, hogy azon tekintetnél fogva, mivel minden az űr és jobbágy közt keletkezhető szövetkezéseket valahára bizonyos rendszerrel kellessen tellyesen be fejezni, azt itten enunciálni szükség légyen, ’s lehessen, hogy minden jobbágynak szabad lészen a’ megállapitatott taksák mellett boltot nyitni, és azt másnak akár kinek subarendálni, tagadhatatlan lévén, hogy a’ Törvény Czikkely a’ javallat szerént állana meg, sem a’ kivánt czél el nem éretetne — a’ mint már azt Soprony városa Követe eló terjesztette — kinek is nézeteit egy részben a’ Szólló is osztotta, mind pedig a’ jobbágy másnak akár kinek, az ezen szerkeztetek szerént nékie engedett just nagyobb bérért is ki adhatván, ezen földes úri jus egyenesen kijátszatna — világosan kijelentvén többnyire: hogy a’jobbágyoknak a’ magok ’s Törvény által el nem tiltott termesztményeik szabad árűlhatási jusát korlátolni semmi esetre sem kivánja. — Végre a’ Királyi Resolutio azon kívánságát Küldői részéről is ugyan osztja, hogy valamelly taksák állapítassanak meg — de a’ felhívott Királyi Resolutio szavaiból „ut a paritate bánátiéi urbarii taxae defigantur“ a’ Fő Rendek által előadott okoknál fogva is, az ezen szerkeztetésben mcgállapítatott taksákat el nem fogadhatja, hanem itten a’ principium enunciáltatván kivánja inkább annak meghatározását az illető Törvényhatóságokra bízni, kik is azt a’ helybeli környűlállásokra ligyelmezve, mind czélerányosabban, mind pedig a’ földes úri ezen tulajdon nem éppen illy nagy megszorításával fogják elhatározhatni. — Arad Vármegye’ 1-ső Követe: azon elvekről valljon a’ boltbeli jus Királyi adományból származó földes úri jus légyen e’? terjedhetett e’ annak korlátolásaig a’legislatió? itt mostan szólni feleslegesnek tartja, — se az országos, se a’ kerületi javallatot el nem fogadja — a’ Szólló az egészre taksát kíván itt kidolgoztatni, vagy annak kidolgozása bizatasson a’ Törvényhatóságokra. jNyitra Vármegye’ 1-ső Követe: a’mennyire úrbéri viszonyoknak öszvekötetéséből, a’mint ez 7-diki Urbárium pontba foglaltatik, rendelkezés kivántatott, a’Rendek világosan rendelkeztek, boltokról pedig nem, azért, hogy úrbéri viszonyokból következtetni lehetne, hanem nemzeti szorgalom, és kereskedésnek virágzása tekintetéből rendelkeznek, de ha ennek tekintetéből kell rendelkezni, akkor boltoknak elrcndeltetésével, még a’ czél el nem éretetik — mivel pedig a’ Szólló kereskedési tárgyról még ezen az Ország Gyűlésén maga e- Jegyzö-Könyv IX-ih Darab. lül
