1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
267. országos ülés
400 267. ÜLÉS. 9. Dec. tartására előhozattatott, hogy t. i. a’ bóltbeli jns a’ 4-ik Törvény Czlkkely 11-ik §-ba foglalt záradékba „cunctis monopoliorum generibus pro futuro absque discrimine sublatis“ azon kifejezés találtatna, annyiból is ide nem alkalmaztatható, mert az előhozott 11-Ík §-nak kezdetén ezen szavak „ultra has praestationes et datias Dominates“ találtatnak, — a’ bóltbeli jus pedig már az előbbeni úrbéri munkálat szerkezetének 111-ik articulus a’ Rendek által a’Királyi haszonvételek közé számíttatván, annál fogva a’ későbbi 4-dik articulus 11-ik §-ba hozzá tétetett záradékában, azon tartozások közé, mellyek eleve említésbe nem jöttek nem számíttathatnak — ezeknél is azon észrevétel tekinteténél fogva is, hogy a’ Királyi jusnak kiárendálása, és adása szabad egyezések alá tartozzanak, — és azon kötések, mellyek mind a’ két fél megegyezésével történtének fel nem bontattathatnak, Küldői egyenes meghagyásokból a’ Fő Rendek viszon izenetjeket pártolja. — Heves Vármegye’ 2-ik Követe: hogy a’ bóltbeli jusról, ha bár földes úri jus is az úrbéri munkálatban intézkedni lehet, eléggé igazolják azon több rendbeli intézkedések, mellyek más földes úri jusok eránt ezen úrbéri munkálatban tétettek — egyébaránt a’ mi illeti a’ Fő Rendek viszont izenetjében foglalt azon észrevételeket, hogy a1 Rendek a’ bóltbeli taksa eránt előadott javallatjok, sem a’ Kir. Válasz Czélzásával, sem az igazsággal meg nem egyez, és következéseire nézve sem jótékony — a’ Szólló azt hiszi, hogy azon észrevételek, nem a’ Rendek, hanem a’ Fő Rendek javallatára alkalmaztathatok; ugyan is a’ Fő Rendek javallatja a’ Kir. Válasz czélzatával meg nem egyez, mert ebben egyenesen az foglaltatik, hogy a’ határtalan önkénynek, melly a’ kereskedésnek, és nemzeti szorgalomnak kártékony lehetne, meggátlására bizonyos taksák állapíttassanak meg — a’ Fő Rendek javallatja ellenben szabad egyezésre bízván a’ bóltbeli taksa meghatározását, épen azon határtalan önkényt, mellyet a’ Kir. Resolutió kárhoztat, állapítja meg, — de nem egyez meg a’ Fő Rendi javallatt az igazsággal sem, mert azért, hogy nehány földesúri jövedelem csonkulást ne szenvedjen magát a’ köz jót, mellyre a’ Törvényhozásnak fő tekintettel kell lenni, feláldozni, valóban nem lenne igazságos; — egyébaránt még az is kérdés, ha vallyon az illető taksák megállapítása által fog e’ okvetetlenül a’ földes úri jövedelem csökkenni, minthogy reménylhető, hogy a’ taksák ólcsóbbsága miatt ezután több boltok fognak nyittatni, mint eddig, és így ez által a’ földes úri jövedelem némüleg kipótoltatik — de következéseire nézve sem jótékony a’ Fő Rendi javallat, mert ha szabad egyezésre bízatik a’ bóltbeli taksa meghatározása, akkor egyenesen a’ földesúri önkénytől fog fügni a’ bóltbeli kereskedésnek elnyomása, vagy virágoztatása, pedig hogy az országnak több rendbeli Felírásaiban is ismételve kijelentett legforróbb kívánságai közé tartozik a’ kereskedésnek előmozdítása, és hogy ennek virágzása nélkül az ország a boldogságnak óhajtott lépcsőjére soha fel sem is hághat, senki kétségbe nem hozhatja — egyébaránt nem bírja a’Szállott ellenkező véleményre a’ tulajdon megsértése eránt előadott okoskodás is, mert ámbátor ugyan a’ tulajdon szentségét a’ Szólló is tiszteli, de azért a’ társaságos életben senkinek azon jusát, hogy tulajdonának önkényes használásával a’ köz boldogság akadályoztatására vissza élhessen, el nem ésmérheti, ’s ha a pálinkafőzési, mészárszéki, ’s több más egyéb úri jusoknál, mellyeknek korlátozását a’ haza java olly elkerülhetetlenül nem is kívánta, megszorító Törvényt alkotni lehetett; a’ korlátokkal való élést itt, a’ hol a’ kereskedés és nemzeti szorgalom,
