1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
255. országos ülés
25ft. ULMS. 10. November 10» rületi szerkeztetest, inelly jobbágyaiknak legalább egy részben utat nyit a’ szabadságra , ezennel pártolja. — Az Előlülő Zala Vármegye Követének észrevételére úgy vélekedett, hogy ha ezen javallat a’ tulajdonosi jusban 1-ső 9-ben foglaltatik, akkor feleslegesnek tartja az egész vitatást, és az egész tárgyról semmi említést tenni nem szükséges; — mivel valamint a k. k. Válasz, úgy ő is a’1-ae 9. fentartani kívánván, annak rendeletében megnyugszik, ha pedig ez új engedményt foglal magában, akkor az ősiség, és birhatási jusok elmellőzésével a’ tárgytól rendelkezni nem lehet, — a’ Kir. városoknak szaporodása, 's egyéb környültnényei eránt egyebet elő nem hoz, csak azt, hogy a’ kiváltsági levél, privilégium mellett, és oily nyilvánossággal történik, melly szerént mindenki észrevételeit előadhatja, és veszedelembe forgó jusainak fentartására a’ szükséges lépéseket megteheti, a’ keríileieti javallat tehát még ezen is túl terjeszkedik. Győr városa Követe: a’ földes uraságot illető tartozásokról való örökös felváltásnak jótékonyságát, nem csak az eszmélkedések áltál felfogott következtetések, de a’ valóságos tapasztalás is olly nyilvánossá teszi, hogy ezt ellenkező állításokkal a Szólló vélekedése szerént megczáfolni nem is lehet: ugyan is tekintsük meg Hazánkba azon számos Községeket, kik magokat a’ földes úri tartozásoktól megváltván, felmentették — tekintsük a’ hasonló esetben volt több szabad Kir. városokat, — nem de ezek nagyobb, és szemlátomást való virágzásra emelkedvén, őnn jobb voltokkal a’ Hazának javára, és a’ contributionalis fundusnak tellyes biztosítására szolgálnak, a’ nélkül, hogy az illyetén örökös felváltás által Constitutionk legkevesebbet szedvedett volna! — A’ törvényhozónak nézete inkább az egész Haza’, ’s Nemzetnek valódi boldo^sá^ára, nem pedig az egyes birtokosnak javára tekint, és épen ezzel alapítja, mind a’ Fejedelemnek, mind a’ Hazának erősebb állását, ’s a’ nemzetnek jobb létéi; ugyan azért a’ kerületi szerkeztetést pártolja, sőt ezt a’ curialis beneficiumokra is az ö helyén ki terjesztetni óhajtja. — Somogy Vármegye 1-sö Követe: midőn e’ jelen 5-dik Törvény Czikkely 2-dik §-sa eránt a5 Kir. Válasz felolvastatik, és az Elölülőnek támogató észrevételeit hallja a’ Szólló vallani kéutelen, hogy riadva ébred fel azon ábrándozásból, mellybe ez Kir. Válasznak eddigi foglalatja némii részbe belvheztette; — mert miután a’ Kir. Válasz egyik kecsegtető elvének állítatott, hogy az adózónak sorsa rosszab állapotba ne tétessék; sót annak foglalatja némelly engedményeket is javall, és elfogad; mindenkor azt vélte, hogy ezek azért kívántainak, és óhajtatnak, hogy az adózó népnek jobb sorsa állhatós alapokra helyheztetödjék; e’ helyen azonban, a^ hol ezen jobb sorsnak biztosítása törvény által határoztatni kívántatik, legforróbb reménységet fedező kárpit felrántatván, a’ rémítő ürességben tsupa megtagadása a’ Kormánynak sújtja a’ jelen kérdést. Nem akar a’ Szólló azon kérdésnek eldöntésébe : vallyon a’ Status polgári lehető boldog állásoknak elérésére mi inkább szükséges : a’ lelki erőnek felemelése, és ebből következő erényessebb gondolkozás és cselekvés mód: vagy materialis hasznoknak megszerzése, mellyet nem mindenkor a’ csinosodás és szorgalom követ béereszkedni, mondathatnak 1 heoriai tekintetekből mind két részről okok; óhajtani azonba kell, hogy mind a’ két tekintetű czél egyforma lépéssel ügyeltessék azok által, kik a’ nép boidogsá-49*
