1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
255. országos ülés
25j. ÍJ LES. 10. November. 1S3 rétiének valának! Azonban nem maradtak azok magára a’ Kormányra nézve minden liaszon nélkül, meit lassanként nép paitfogas színét nyerte me°*, ?s a1 sokaság megszokta azt úgy nézni, mint oltalmazóját, ’s ki ellen? felelet: a’ nemesség ellen. El jött egymásután az idő, és Mária Therezia az 1764-diki Országgyűlésén eldődei szándékát életbe hozni igyekezvén, a’ jobbáo-yi tartozásokat, ’s haszonvételeket Úrbéri törvények által elrendelni, ’s ez által a’ népet biztosabb helyzetbe tenni törekedett. Tudjuk miképen a’ törekvés a’ nemesség' részéről akadályokat talált; ’s az Országgyűlés kívánt tellyesedés nélkül oszlott el. — Az akkori Kormány egy felől az ügy igazságát érezvén; más felől nép pártfogó czíraere bátran támaszkodván: mérész volt az Urbért törvény elleni úton is az országba hozni, ’s a’ nemesség engedelmeskedett; jól látván, hogy ellentállásáról ez úttal sem Isten sem ember előtt számot nem adhatna. __ Megvolt téve az első lépés; ’s Jó'sef Császár tette meg a’ másikat; midőn az olly sok Törvény Czikkelyek által el Lörlött, és még is fenn állott örökös jobbágyságot önkényes parancsolat által végre megszűnteié. A’ nemesség ismét engedett; ismét érezvén, hogy engedetlenségét e’ részben Isten és emberek bűnül fognák tulajdonítani, ’s ez érzés foganatja lön az is, hogy a’ 90-diki Országgyűlésén mind az Urbért, mind az örökös jobbágyság eltörlését törvénybe iktatták. Ez úton szerzett nép bizodalmaí, a’ Helytartó Tanács biroskodása folyvást segítette a’ Kormánynak fentartani, ’s e’ bizodalom a* nemesség iránti idegenséggel párosulva, oliy erőbe jött, hogy bár az 1835-diki Országgyűlést megelőzött szomorú időkben, a’ Kormány törvény elleni lépéseket, ’s éppen az adózó nép kárára követett el, ’s a' nemesség a' nép ügyében bátor elhatározással lépett elő: — még sem lehetett a’ néppel el hitetni, miképen őt7 a’ Kormány nyomja, ’s a’ nemesség az, meliy a’ Kormány ellen oltalmára kel. E’köz, e’ mind eddig meg nem rendűit hiedelmet látszott az uralkodás fentartani akarni, midőn e’jelen Országgyűlés kezdetén előadásait megküldé; azokban az Urbér legelső helyen leendő felvételét elhatározottan kíváná, Ekkor nem kételkedett többé senki, hogy a’ Kormány a’ maga három százados pártfogói czímet homály alá rejtezni nem engedi, ’s a’ haladás útján a’ nemesség előtt vezérként fog feltűnni, ezt reményletíe a’ Szólló, ezt reményiettük mindnyájan; ugyan azért, midőn az Úrbéri Czikkelyek megkészültek; midőn ezen Czikkelyek közt az örökös megváltásról szólló, ’s épen most kérdésben forgó szakasz is életre jött: köz volt a’ remény, melly ennek a’ Kormány által elfogadását bizonyosnak Ilivé: mert kit illetett inkább, mint a’ nép pártfogóját; azon módot mi által annak tulajdon szerzésre alkalom nyújtatik, két kézzel fogadni? ’s mi történt? imé felterjeszténk az Úrbéri Törvényeket, ’s az örökös megváltásról szólló szakaszra tagadó Választ nyertünk? ’s mi okból? azon okból, mert úgymond a’ Válasz , e’ tárgy nem az Urbérhez tartozik. Járatlan volna dolgainkba ki nem tudná, hogy 1790 olta, miolta t. i. a’ rendszeres munkálatok meg'rcndeltettek, elkészültek, valahányszor Országgyűléseinken a’ Kormány előtt nem tetsző tárgy hozatott fel, a’ leg mindennapibb mód annak félre vetésére, a’ rendszeres munkákra igazítás vala. Itt van végre az Országgyűlés, mellyen a’ munkálatok vizsgálatba vétetni elkezdettek; ’s most a’ félre vetési mód úgy változott meg, hogy a’ kedvetlen tárgy, a’ már kéz alatti munkálatból, a’ míg 46*
