1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
249. országos ülés
2-U). ÜLÉS. 31. Oet. 103 kezésképpen megegyezésével nyerhettek; azt hiszi a’ Szálló, hogy e’ jelen §-phusnak is az a’tartalma, es azért Küldői részekről azon óvást tétettni kivan, hogy jövendőben a’ kiváltságok egyedül az uraság megegyezésével megnyerhetők legyenek, ’s ezen előadását az országos napló könyvbe beiktattni kívánja. Sáros Vármegye’ l-ső Követe: Küldői a’ malom eránti jusokat szinte ügy mint a’ bolt kinyitási just szabad szerződe'src hízni kívánnak — valamint a’ malom eránti panaszok elintézését is nem az úrbéri úton, de a’ most fenn álló szokás szerint kívánnák orvosolfatni. — Árva Varmegye’ l-ső Követe: Küldői akaratjánál fogva a’Királyi Választ erre nézve el nem fogadván, az országos szerkeztetéshez ragaszkodik, mert hogy a’ földes úr jusaira rohanó jobbágyok elfogás (contrabanda) büntetésen kívül, tett kárnak megtérítésére huzatassanak, az igazságos. — Ungh Vármegye’ Követe (Petrovay) a’ Cochlearia szót nem tartván magyarül jól kifejezve lenni: azt czélerányosabbnak vélné csigás, vagy kompos malomnak neveztetni. Csanád Vármegye’ 2-ik Követe: a’magyar szerkeztetésben ezen szót „haszonbérbe“ minthogy az inkább tulajdoni just hüzna maga után, így kívánná megváltoztatni „malom bérbe“ vagy csak „bérbe“. — Pest Vármegye’ 2-ik Követe ellenkező vélekedésben van, mert azt hiszi hogy a’Rendek szándékjok az volt: hogy a’ földes úr az árendát ne vehesse fel, és azért meg kelletik maradni ,,a’ haszonbér“ szónak. — Az Előlülő azt jegyzi meg: hogy itt csak a’ taxákról lévén a’ szó —* a’ Csanádi észrevétel vélekedése szerint is elfogadható. Mit a’ Rendek el is fogadtak. — Olvastatott ezután az Izenet és a’ Felírás javallatja, ezután a’ Q-ik §-phust. A’ jobbágyok a’ határon kívüli haszonvételekre „Subditi ad extra territorialia beneficia nullam possunt formare praetensionem etc.“ Az Előlülő úgy vélekedett, hogy a’ Királyi Válasz által javait módosítást egyátaljában szükséges elfogadni, ’s így a’ fentálló szokást, praevigens usust a’ jobbágy részére fenntartani. Ugyanis találtatnak nem kevés számmal ollypuszták, mellyekben a’ földes úr jobbágyait héeresztette, és pedig igen sok helyeken azért tulajdonított illy határkivúli használatot jobbágyainak, mivel a’határbeli úrbéri földeket alkalmatosaidban használhatta, ’s így a’határbeli úrbéri tartozmányokat majorsággá, a’ határkivüli majorságokat Úrbériekké alkotta; — illyen esetek fordulhattak elől például, ha a’ zsellér házakat szaporítván, a’ határbeli legelőkön ezen, és más illy esetben a határbeli legelő helyett hatarkivülit adott. — vagy a’ jobbágyi szántó földektül elvett nyomások helyett új nyomásokat a’ szomszéd pusztájából alkotott, szinte illy eset fordulhat elő a’ fajzásra nézve is, kiirtatta a’ helység határában a’ fát, és helyette a’ maga pusztáján engedett fajzást. Már mind ezekrül a’ jobbágyoknak részint bebizonyító adatjaik nincsenek, részint pedig rólok oklevelek, szerződések nem alkottattak, mivel a’ felek a’ tettlegi használatot jusaik fenntartására elegendőnek vélték; de urbarialiter sem lehetnek feljegyezve, mivel a’ jobbágyok sorsa ezáltal rosszabbá nem, de néhol kedvezőbb lett; okok tehát nem volt a’ panaszolkodásra; — ha figyelembe jön továbbá az, hogy számtalan úrbéri rendbeszedcsek, patriarchaliter egyezéssel eszközöltetvén azok a’ Törvényszékre sem vitettek vizsgálat végett, ha figyelembe vétetik az, hogy sok helye-26* A’ 9-ik §. A határkivüli jusokról.
